Mézlik a szőlő, dús leve áldás
Írta: hzsike Dátum: Október 08 2013 20:47:04
V
Mézlik a szőlő, dús leve áldás, gazdag az őszünk.
Nap sugarától fénylik a táj - már foszlik a felhő -
csókja cirókál, élvezi lágyát, issza a bőrünk.
Tudtuk, a dolgos, víg szüret áldott ünnepe eljő.
Teljes hír
H.Gábor Erzsébet
Mézlik a szőlő
Mézlik a szőlő, dús leve áldás, gazdag az őszünk.
Nap sugarától fénylik a táj - már foszlik a felhő -
csókja cirókál, élvezi lágyát, issza a bőrünk.
Tudtuk, a dolgos, víg szüret áldott ünnepe eljő.
Szorgos a jónép, csurran a must, már telve a hordó,
árad az érzés, szárnyal a dallal, szél viszi hátán.
Hála a szívben, csobban a lé, hűs bársonya oly jó,
boldog az ember, lelke kigyúl, most nem hat az ármány.
Szív muzsikáját hallja az ég fenn, kósza dalokban,
benne az óbor mámora szállong mennyek Urához.
Zsibbad a kéz és reszket a láb is - tűz heve lobban,
pírja az arcom színezi, vágyón nézem a lángot.
Csend mosolyában fürdik az alkony, s eljön az este,
alszik a Nap, már ében az éj, csak csillag aranylik.
Hullik az égből száz kicsi könnycsepp egyre, csak egyre -
néma szerelmű szívdobogásunk messzire hallik.