H.Gábor Erzsébet
Nagyanyám
Ráncok mélyültek szeme körül,
hittem, a fény is vele örül -
hisz mindig nevetett.
Keze remegett, bőre aszott,
szíve telve volt, bőven adott -
Ő, nagyon szeretett.
Haja őszbe fúlt, kontya szoros,
válla meggörnyedt, hogyha mosott -
és egyszer elesett.
Jeges hajnalon mennybe szökött,
glória gyúlt a feje fölött -
s lágy fénybe temetett.
2014.07.12.