Szappanbuborék a Föld
Szellőn lebegő gömbölyű világ,
szivárványhátú lehelet burok,
utadat kísérjék féltő imák,
veled örülök, érted búsulok.
Törékeny héjad Nap csókján táncol,
kérész életed isteni csoda,
a vén tejút ködös folyamából,
fényévek perce repít majd tova.
Elnyel a messzi, hazug végtelen,
értelmed, plazmád tüzében elég,
vagy szétpattansz mint a szerelem,
mint védtelen, csöpp szappanbuborék.