ERNST MORITZ ARNDT: TAVASZ - VÉNÜLŐ KORBAN
Írta: Szollosi David Dátum: Október 27 2015 06:03:01

---

V

Madárkák zengnek erdők ölén,
Patakok csengenek hűsen,
Vígságtól csábul, ifjul a vén,
Ver újra szíve derűsen:

---

Teljes hír

---

Ernst Moritz Arndt
(1769-1860)

Frühling im Alter

Singen die Vöglein im grünen Wald,
Klingen die Bächlein bergunter,
Lockt es den Alten mit Lustgewalt,
Klopfet das Herz ihm so munter:
Denket der Wonnen verschienener Lenze,
Denket der Kränze und denket der Tänze,
Fallen auch Tränen herunter.

Singet und klinget! das Heute ist mein,
Heut will ich singen und klingen
Lustig mit spielenden Kindern feldein,
Fröhlich mit fröhlichen Dingen,
Will mir bekränzen die Locken, die greisen:
Bald muß ich hinnen und wandern und reisen,
Wo mir die Vögel nicht singen.
_______________________________________


Tavasz – vénülő korban

Madárkák zengnek erdők ölén,
Patakok csengenek hűsen,
Vígságtól csábul, ifjul a vén,
Ver újra szíve derűsen:
Egykori tavaszok jutnak eszébe,
Leányok, koszorúk, táncok emléke,
S könnyei hullnak a fűben.

Cseng-zengjen mindkettő: patak, madár,
Dalolok én is ma szépen!
Köröttem gyermekhad körtáncot jár,
Vidáman, örülni készen.
Ó, jaj, de koszorút ősz fon fejemre,
Nemsoká el kell majd utaznom messze,
S madár ott nem dalol nékem…

* * * * *