Ballada Dante szerelméröl
Írta: Tiberius Dátum: április 24 2016 07:02:19
H
Nagy nap ez ma Firenzében,
a legnagyobb ebben az évben.
Tavasz ünnepe ez,május elseje,
virágos kert minden szívben.
Teljes hír
Ballada Dante szerelméröl...
Nagy nap ez ma Firenzében,
a legnagyobb ebben az évben.
Tavasz ünnepe ez,május elseje,
virágos kert minden szívben.
Nagy a pompa,mindenki a
legnagyobb díszben,Parsifal
és Grál-lovagok,trubadurok
díszelegnek mint kandúrok.
XIII-század ez,mikor Dante
beleszeretett Beatricebe,akit
mint angyalt imádott,tiszteletére
beállt a St.Ferenc rendbe.
Beatrice szava édesen cseng
tova szivemben,s akire mosolya
ékét rávillantja,kibeszélni se tudja
a gyönyört mely oly ritka.
Közben több és több alkalom
kínálkozott a fiatal Dante alig bírta
az iramot,nem győzte imájában
dicsérni a felfedezett boldogságot.
Keresztül kellett neki menni minden
poklon és megtisztulnia a sok
purgatóriumon.Küszködni a hittel
és a boldog édenkerttel.
-Vallás és szerelem-e kor átka
nekem,nem kivánok mást csak
szerelmet ami boldoggá teszi
az életemet-.!....
Ezt írta Dante a Vita nova könyvében
amiért kitagadták a rendböl,mert
nem értette meg,hogy a kettőt űzni
egyszerre nem lehet.
Rég elmúltak azok a századok,
azóta sok minden megváltozott.
Kevesebb a vallás,s a szerelem
sokfelé elágazott.
Új világot élünk,bár ne jött volna,
az erkölcs mélyen a pokolba.
Túlzásba megy minden már senki
sem tudja,mi volt a szerelem útja.