kognicia
Írta: Mephisto Dátum: Május 10 2016 00:00:00
M

az ego követel
sok még a dolgunk
nem hagyhatod félbe
Teljes hír


kognicia

I.
eddig azt vártam
hogy kevesebb ruhában
(vagy egy szál semmiben)
vagy anélkül állj előttem
most meg azt várom
hogy emléked halványuljon
élénken

II.

akadozik az élet
a lámpa árnyékot vet
a lét kényelmetlen
fészkelődik a lélek a testben

az ego követel
be nem váltott ígéreteket
és toporzékol
mint a hisztis kisgyerek

akarom, akarom,
akarom még az idődet!

együtt még
tovább veled
együtt a bárba
koktélt inni
a bicikliket
szentendére vinni
had guruljanak
velünk és alattunk

együtt jók vagyunk

követel, toporzékol
rajtam kéri számon
hogy véget ért
a félálom

hol a kirándulás
hol az irány
egy másik ország
hol a közös sütés
a réten elterülés
hol a séta
a balatonparton
és a közszeméremsértés
népszerű helyeken
hol a fürdőruha
és az ottalvós welness

miden ígéret
semmivé lesz

az ego követel
sok még a dolgunk
nem hagyhatod félbe

átmenjek estére?

ide még beugrunk
egy pizzára
oda meg egy sörre
és táncolnék pénteken
kétakkordos zenékre

mert kell ilyen is
néha
belecsókolok a hasadba
amikor a legkevsbé várod

legyen kéjes az álmod

nem engedem
követelem

hisztizik és tombol
ez az ősi
ez a legyőzendő
förtelem
uralkodni akar
és gyengeségemben
engedem

mint az össztön
a mélyben
ami rámtör
amikor a hajad
félrelibben
és a nyakad
legördül a válladra
és a vállad
felível a nyakadra
ahogy nézem
a vonzó kis görbület
felkínálja magát
a szájnak és a csóknak

most tényleg
ilyen fontos vagy?

az anyajegy is
játékra hív
meg a szád
szélén
a két ív
meg ahogy
kifehérlik
szádból a fogad
mégis miért
miért hogy
ilyen…

fontos vagy?

üvölt az ego
döngeti a lelkem
szorongatja
a tüdőm
tajtékzik
mint a vihar
az égen
merre kell tovább mennem?