Tükörcserepek
Írta: hzsike Dátum: Augusztus 05 2016 20:45:29
V
Magammal szemben állok én,
megfáradt szempár néz felém,
nyitva az ablak, tűz a Nap,
szívembe váj a pillanat.
Teljes hír
H.Gábor Erzsébet
Tükörcserepek
Magammal szemben állok én,
megfáradt szempár néz felém,
nyitva az ablak, tűz a Nap,
szívembe váj a pillanat.
Látom a lányt, ki én vagyok,
virágzó fák közt andalog,
ragyogó arcú, büszke nő,
kezében csipkés keszkenő.
S látom az asszonyt, boldogan -
akár egy nimfa, pont olyan,
csábító, érett, gömbölyű,
termékeny kagyló, gyöngy ölű.
Látom az anyát, s gyermekét,
kínálja édes, dús tejét,
nézi a csöppet, s könnye hull -
emléke szürke ködbe fúl.
Magammal szemben állok én,
fátyolos szempár néz felém -
hazudj te csalfa, vén tükör,
őszinteséged meggyötör!
Szívemben méla bú havaz,
hazudd, hogy lesz még új tavasz!
Hervadó létem megvisel,
mégse cserélnék senkivel!
2016.06.16.