Ablakomra jégvirágot
rajzoltk a téli fagyok,
amikor a Nap csókolja,
minden szirma arany, ragyog.
A havazás csillaghullás,
minden pehely más-másmintás.
Feldíszítik a fenyőket,
etetni kell a sok őzet.
A tó befagy, sima tükör,
rajta napsugár tündököl.
Léket vágnak a halászok,
halak után így vadásznak.
A természet csendben alszik,
szuszogása nem hallatszik.
Pihen a csend, menekülnek
hideg elől az emberek.