Vigaszra lelve
Írta: hzsike Dátum: Október 28 2017 17:13:23
Sz

Táncolt a szélben, öröme szárnyalt,
s fülébe búgva vadtüzű vágydalt
Szélúrfi, akkor csak neki fújta,
lelkének ő volt szomjoltó kútja.

Teljes hír


H.Gábor Erzsébet
Vigaszra lelve

Halott levélke, sárga a teste,
fekszik a földön, avarba veszve,
senki se nézi, senki se látja,
szemfedő lett a szakadt ruhája.

Hej, pedig régen, virágzó ágon -
akár a fénylő vitorlavászon,
feszített zöldben, lángszínű nyárban,
mint kiben szállni, reménylő vágy van.

Táncolt a szélben, öröme szárnyalt,
s fülébe búgva vadtüzű vágydalt
Szélúrfi, akkor csak neki fújta,
lelkének ő volt szomjoltó kútja.

Eljött az ősz, s a smaragd ruháján,
rozsdaszín foltok bámultak báván,
s utolsó táncra dalolva kérte
Szélúrfi, és a földre kísérte.

Egekbe ért a levélke álma,
s örök mezőkön smaragd ruhába
járja a táncot, mennyei fényben,
vigaszra lelve égi mesékben.

2017.10.28.