Viharos szél rázza a fát,
jajgatva sír az ág,
reccsen, roppan, le is törik,
az emberek tűzre vetik.
Körülölelik a lángok,
égetik a száraz ágat,
izzó parázzsá változik,
korom marad, fekete füst,
egykor nyírfa volt, ezüst.
Megsiratják a madarak,
fészket többé nem rakhatnak,
más ágat keresnek, lelnek,
hogy új fészket építsenek.