H.Gábor Erzsébet
Reményvirágot ültetek
Reményvirágot ültetek,
hitemmel dúsan öntözöm,
s a gyenge hajtás így köszön -
Isten veletek zord telek!
és szárba szökken majd a mag!
Átlépve éltes gondokon,
szeretve, féltve gondozom,
s boldog levelek hajtanak.
S ha szirmot bont a szép tavasz,
a Nap a csókját hinti szét,
- érdemes lesz tán hinni még -
s öröm fakad az ég alatt!
A nyár, a drága, érleli
az álmomat, a szép csodát -
hiszem, hogy Isten megbocsát,
segít majd kincsem védeni.
S a friss virág, a szép remény,
reszkető lelkem éke lesz,
akár egy fényes rézkereszt,
vagy mint egy tiszta költemény.
2020.04.05.