Vitorlám repül a szélben,
képzelt tengerek víztükrén,
tajtékos habok ringatják,
napsugarak simogatják.
Magam vagyok utas és kapitány,
szélcsendes nap után
vitorlám leáll, új szélre vár.
Vánszorognak a szélcsendes napok,
elalszom, fáradt vagyok.
Elnyelnek a habok.