M
Бывало так…
Бывало так, посмотришь вдруг –
такое счастие вокруг,
что слёзы льются по щекам,
и плачешь, вот уж килограмм
тихонько плещется в тазу,
а счастие твою слезу,
на четвереньки встав, лакает,
и этим силы пополняет.
Потом внезапно говорит:
"Бери меня, отринь свой стыд."
_____________________________
Megesett…
Megesett, nézel hirtelen –
Neked oly boldogság terem,
Hogy szemedből a könnyfolyam
Úgy dől, már egy kilogramm
Víz tölti meg lavórodat,
A boldogság meg ezalatt
Négykézláb issza könnyed fel,
És ezzel többlet-erőt nyer.
Aztán váratlan szól neked:
„Végy engem!.. Mosd le szégyened...”
* * * * *