Rigó Tibor: Tettem-e valamit / Habe ich etwas getan
Írta: Toni Dátum: Augusztus 07 2023 10:41:11
V
Tettem-e valamit vagy csak keveset
életem során
honnan is tudnám hát
mi az mi sok és
Teljes hír
Tettem-e valamit
Tettem-e valamit vagy csak keveset
életem során
honnan is tudnám hát
mi az mi sok és
mi az mi másnak még kevés
hatvankét év görbíti egyre hajlottabb vállaim acélfonatát
egyre csak fogynak tettekre késztető álmaim és
tiltakozik már itt baloldalt a szívem ha valamit fogni akarna még e megrepedt két tenyér
magamnak sem voltam én soha
eleggé tevékeny
mert magas hegyekké nőttek
bennem a vágyak
bár jó anyám biztatott hogy amíg csak bírják a lábaim
egyre feljebb akár fel az egekig másszak
ám Cigánynak születtem és
sorsomat megverte az Isten
nekem mindig azt szajkózták
másoknál százszor is többet kell még adnom vagy tennem
adtam és tettem hát
amíg csak erővel bírtam
de most azt mondom hogy elég
a nagy tenni akarásban megszakadt a szívem
elsorvadt minden inam
nem is érdekel már
csússzak hát mint a bénák csak szépen lefelé
de honnan is csúszhatnék
ha sehol nem vagyok
és egyre csak halványul felettem az ég
nekem soha nem adtak szárnyakat
az irigy angyalok
maradtam a sárban ahol kezdődött az éltem és
ott is fog megalvadni majd a lázadó vérem
hol írok hol meg faragok
életet adva a korhadó fának
de valahogy mégis csak Cigánynak maradok
mert én jó gyermeke vagyok
anyámnak apámnak.
Rigó Tibor: 1961
Habe ich etwas getan
Habe ich etwas getan oder nur ein wenig
während meines Lebens,
woher soll ich das wissen,
was ist das viel und
was ist für den anderen wenig
Zweiundsechzig Jahre biegen das Stahlgeflecht immer meiner Schultern
habe immer weniger Träume, die mich dazu veranlassen etwas zu tun und
mein Herz protestiert schon auf der linken Seite, wenn diese beiden rissigen
Handflächen etwas halten wollen
ich war auch nie für mich selbst
genügend aktiv
denn die Wünsche in mir
wuchsen zu hohen Bergen
obwohl meine Mutter hat mich ermutigt, solange meine Beine aushalten
soll ich klettere immer höher, sogar bis in den Himmel
doch ich wurde als Zigeuner geboren und
Gott hat mein Schicksal bestraft
das wurde in mich immer geprägt
ich muss hundertmal mehr geben oder tun als andere
ich hab gegeben und auch getan
solange ich es ertragen konnte
aber jetzt sage ich, es ist genug
mir brach das Herz, weil ich so viel tun wollte
alle Sehne verdorrte in mir
es interessiert mich auch nicht mehr
also soll ich mich wie einen Krüppel hinunterrutschen
aber woher soll ich runterrutschen
wenn ich nirgendwo bin
und der Himmel über mir wird immer blasser
sie haben mir nie Flügel gegeben
die neidischen Engel
ich blieb im Schlamm, wo mein Leben auch begann und
auch mein rebellisches Blut wird auch dort verschmelzen
wo ich schreibe, wo ich schnetzle
dem verrottenden Baum Leben zu geben
aber irgendwie bleibe ich immer noch ein Zigeuner
weil ich sein gutes Kind bin
von meiner Mutter und meinen Vater.
FordítottaMucsi Antal-Tóni