Szakadék
Írta: flora Dátum: Június 16 2008 20:08:25
Eltûnsz, mint cseppnyi üstöke
A víz párolgó pillatanának,
C
Teljes hír
Kinyíltak testednek részei,
Mutatják magukat az égnek,
És az eltört részek farönkjei
Élvezik illatát ezredévnyi fénynek.
Mert a belõled áradó érzés köre
A fényben fáj agyad gondolatának.
S a fény ezer darabja,
Lényedet atomra bontja,
S az, mint mágnes magához rántja
Válaszaidat szorongva.
Tisztábbnál is tisztábbnak
Mutatott lényed elillant,
Lesütöd szemed,
Mert félsz igazam van.
De mit ér az igazság !
A szavak martaléka,
Hallgatásod, mint a hazugság,
A félreértések szakadéka.