Nyári kaland
Írta: Mon Dátum: Július 18 2007 17:21:57


Furcsa érzés, ölelnélek újra,
De tény, sok id? telt el azóta.

Teljes hír













Furcsa érzés, ölelnélek újra,
De tény, sok id? telt el azóta.
Talán már nem is vágyom érintésedre,
Csak az emlékek vezetnek félre.
Az emlékek, melyek a feledés vizébe merültek rég,
S az elfeledett érzések, melyeknek most helyükbe lépett a hév.

Nem hiányoztál, ezt nem is mondom,
Más szemmel néztem rád, s erre megvolt az okom.
A valaha szívemben ég? t?z kialudt,
S becsuktam az öszes hozzád nyíló kaput.
Álmaimban néha még láttalak,
De miután felkeltem, már nem vártalak.

Most pedig itt vagy megint, és én nem értelek,
Arra gondolok, mennyire szerettelek.
Ez az érzés bennem akkor mélyen elbújt,
S már nem is találnám meg, hisz' rég elmúlt.
De nem is akarom visszakapni a múltat,
Csak élvezni a jelent, és a mindennapokba hozni valami újat.