Játékszerünk volt az egész világ. Bogáncsból készített bútorok között fontuk a kukoricacsuhé babákat. Mákgubóba, makkba képzeltünk figurákat.
A természet tele volt csodával. Élveztük a fecskék csivitelését, velük szálltunk a kék ég felé. Fürge gyíkok útját kísértük a fűben. Csodálattal néztük, nevettük az ügyes mókus-tornászokat. Pacsirta zengedezett az arany mezőn. Suhanva lepkéket kergettünk. A szél szárnyán repültünk tova, - meséket képzeltünk minden köré. Az eső áztatta földbe tapicskoltunk mezítláb, kezünkkel sárszobrászkodtunk.
A tó partjáról csodáltuk a fickándozó halakat. A ragyogó Nap felé szállt a pöttyös labda. Búgócsiga pörgött előttünk, halk dallamokat sziszegve.
Rongybubáinkat ringattuk szeretettel. Mesekönyvünk lapjaiból kiléptek a sárkányok, a boszorkányok, hogy álmainkban riogassanak bennünket. Királylányok és királyfik keltek egybe, és a jók mindig elnyerték jutalmukat, a rosszak pedig meglakoltak. Dobókockák pörögtek az asztalon, a kiterített családi társasjáték mellett. Iskolai osztályzatokat osztott a gyerek tanító-nénink.
Mesebeli tájakra repített a hintaló, meleg párájukat éreztük az istálló mélyén az óriási, .- félénken figyelt, rettegett lovaknak.
Izgatottan kerestük a rejtekhelyünket bújócskázáskor.
Vígan pörögtünk a képzelt színpadon babos szoknyánkban, az alóla kilógó, zizegőre keményített csipkés alsószoknyával. Csetlettünk, botlottunk, tánc lépkedtünk magunk kísérte dalokra - gyermekkori emlékek ragyogásában.
De jó is volt Veled nosztalgiázni, visszamenni a gyermekkorba!
Örömmel olvastam kedves visszaemlékezésedet!
Szeretettel: Zsuzsa
szomorufuz - február 27 2012 16:32:21
Kedves Zsuzsa!
Köszönöm, hogy velem voltál emlékező utamon.
Szeretettel: Szomorúfűz
gyongyszem555 - február 27 2012 16:35:16
Kedves Gitka!
Kedves gyermekkori emlékeket hoztál feszínre írásoddal. Az én kedvenc délutáni játékom a tanítósdi volt. Én voltam a tanító, képzeletbeli gyerekeknek tartottam órákat. (Természetesen a követkeő napi órarend figyelembevételével) Apukám befestett nekem feketére egy rajztáblát (krétát az isiből csórtam) és megtartottam az órákat magyarázva a gyerekeknek. Volt osztálynaplóm is, természetesen érdemjegyet is kaptak a képzeletbeli nebulók. Én így tanultam minden délután a másnapi leckéket. Nagyon jól szórakoztam és meg is tanultam a tananyagot.
Eztán következett a játék, - amikor két legkedvesebb barátnőm és osztálytársam átjöttek hozzánk, hozták magukkal egyetlen rongybabájukat - nekem sem volt több, de az az egy nagyon kedves volt - és még egy órát játszhattunk vacsora előtt.
Köszönöm drága Gitka, hogy olvashattam írásodat és ilyen szép emlékeket idéztél fel.
Szeretettel ölellek: Évi.
szomorufuz - február 27 2012 17:51:11
Kedves Évike!
Én köszönöm, hogy olvastál. Ahogy öregszem, egyre többször eszembe jutnak a gyerekkori emlékeim. Már öreg fejjel alkotó táborokba jártam, és nagy szeretettel készítettem, de ma is készítem a rongybabákat, kis rongy figurákat, a csuhé virágokat, a rafia kosárkákat. Sokszor elkeseredek, hogy a mai fiatalokat nem érdekli ez a sok kézügyességi alkotás. Persze, egyszerűbb mindent megkapni. Szeretettel: Szomorúfűz
szomorufuz - április 01 2012 16:49:23
Kedves Viktória!
Szép emlékek - és nagyon jó rá visszagondolni. Átélem újra azokat az időket. Köszönöm ismét, hogy nálam jártál és olvastál.
Szeretettel: Szomorúfűz
) és megtartottam az órákat magyarázva a gyerekeknek. Volt osztálynaplóm is, természetesen érdemjegyet is kaptak a képzeletbeli nebulók. Én így tanultam minden délután a másnapi leckéket. Nagyon jól szórakoztam és meg is tanultam a tananyagot.
