|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 MM
Nem jön álom a szememre,
Egy kép jelenik meg előttem,
Te és Én,
Nyújtod a kezed felém,
|
|
 MM
Tavaszi rétnek
pacsirta éneke,
ébredő rügyeknek
lágy szellő szerelme, |
|
 MM
Mint libbenő zöld falevél,
melyet el-elkap a kósza szél.
Mint sárga rigó a fán
trillázik és tovaszáll. |
|
 V
Óvd a természetet,
Ezzel a tetteddel megmenthetsz sok Életet,
Építs föl magad körül is szép és egészséges környezetet,
Ne tedd tönkre a drága természeti értékeket! |
|
 V
emberhez jól illő
az alkotni vágyás,
ez a legszebb az egészben
vállalni jó szót |
|
 V
A vers vágylak...izzó lüktetés...zene
de kell az olvasó hogy szívvel ruházza fel.
A vers csupatestbe szorult zihálón néma létige. |
|
 V
Szeressük a szépet és jót
Legyen pecsét szájadon csók.
Mindig érezd, hogy szeretlek
Legdrágább kincs a szeretet. |
|
 MM
Oly nagyon régen, élt valahol egy nép
Régi emlék bennem még mindig él
Száll a szélben egy régmúlt csillogón
Mennyország felé félúton |
|
 MM
szétsugárzó érzelmünkkel,
női szívből, férfi csókból
ránk mosolyog egy új élet.
|
|
 MM
keskeny ösvényen haladok,
kapaszkodnék, de nem tudok,
|
|
 MM
Levelek az ágakon ? Foglyok,
Szabadon susognak ? Látszat, |
|
 MM
Ha a tudósoknak hiszek,
a Nap keleten kell fel.
és nyugaton nyuszik le. |
|
 MM
Van egy ország, kicsiny s szegény,
Valahol, vén-Európa közepén |
|
 MM
Falevélen ingó cseppek
összegyűlnek, szövetkeznek
lesz belőlük cseppek cseppje
szél vonója húzza egyre...
|
|
 V
Egy kis árva falevél,
csendben hull alája,
belenyugvó szomorún,
enyészetre várva. |
|
 MM
csillagok végbeléből
potyog ránk az éjszaka
bőrünk alatt a fény dől
csontig vág a génkasza |
|
 MM
Ha már nincsen tél, küldd éltető Nap sugarát,
behatol beteg fájó szívébe, s van tovább!
Virág nyíljon, halld meg szép fohászom odaát,
értsd meg imám és megcsókolom "lábad" nyomát!
|
|
 MM
Lankás dombok hajlatában
fák közt áll még a régi ház |
|
 MM
Mily' sok csoda van a világon,
a harmatcsepp a rózsaágon,
mint lelkem sírta tiszta könnycsepp,
akár szeretettől vérző seb. |
|
 Gy
Vén kujon volt ma a Nap;
De aligha bánta,
Hogy az áhítozó földet
Újra megkívánta. |
|
 Gy
Tanulók voltunk, tizenévesek,
Romlatlanok, ki álmodni szeret,
Két romantikus, naiv fiatal,
Ki csóknál többet dehogyis akar. |
|
 Gy
Nekem nincs Tiszám, Dunám
csak hömpölygő vén időm,
s partjáról párolgó perceit bámulom
közben elhagy a remény a csalfa szeretőm. |
|
 V
Bánat ül a szívemen,
Arcomon komorság jelenik meg.
Semmiben nem találom örömem,
Csak ő tudna vigaszt nyújtani nekem.
|
|
 V
A völgyben, a hátunk mögött,
Rég kihalt az utolsó hír is.
A tölgy egyik levele, mint egy láng a hajadra szállott,
Ott forgott és megállott, egy száraz láng volt. |
|
 V
A párkereső mindig válogat.
Tökélyre vágyik, hibátlan gyémántra.
Kerget misztikus, színes álmokat.
S ha nem találja, szíve meg van bántva. |
|
|
|
Ma 2026. június 10. szerda,
Margit, Gréta napja van.
Holnap Barnabás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
