|
 Vendég: 5
Tag: Helen Bereg
Regisztráltak: 2,199
Nem aktiváltak: 0
|
|
|
Üdvözöllek oldalunkon!
Ez a portál egyaránt összefogja a kezdõ és már érett alkotók közösségét és bátorító, szeretettel kritizáló magatartásával segíti minden alkotó mûvészi kibontakozását.
A beküldött versek és prózák szerkesztése általában reggel öt és este hét között történik. Ha valaki este küldi be az alkotását, elõfordulhat, hogy csak másnap kerül kiszerkesztésre. Ebben az esetben vagy ismét csak este, vagy másnap küldjetek be új mûveket. Megértéseteket köszönjük.
Politikai tartalmú írásokat nem fogadunk és nem közlünk!
Minden látogatót szeretettel várunk! Szerkesztõség
|
|
HIBA AZ OLDALON
Privát üzenet küldésekor a visszaigazolásnál a levél tárgyában a HIBA szó látható. Valójában rendesen elmegy a levél.
Üzenõfalra való íráskor elküldés után az üzenõfal üresnek látszik. Egy oldalváltás vagy frissítés után ismét látszanak az üzenetek.
Elfelejtett jelszó esetén a support@napkorong.hu címen lehet újat kérni.
|
  H
Bemondták, hogy itt a dér, lassan tán', meg is jön,
Már vastag az avar és nagyon remeg, félőn…
Bemondták, hogy itt a dér, lassan tán', meg is jön. |
|
 H
Lassan tanultam élni én,
a tanulás volt nehezemre.
Ráadásképp sikerült rendre
órát áttenni könnyedén. |
|
 H
lejtős hegyoldal,
emberek puttonnyal
ott szüretelnek |
|
 H
Üres padoknak magyaráz
a felkészületlen tanár.
A padokban ülnek diákok,
de érdeklődésük messze jár. |
|
 M
Szomorú év volt.
A baj tombolt.
Tűz, víz, szél, eső
a hőség, rekkenő. |
|
 M
Négy kutyus fekszik szerényen,
Pőrén, vakon 's kérdőn.
Mind négyen szopnak serényen
Egy holt kutyaemlőn. |
|
 M
A kert – merő fény, roppanás,
Bokron, fán jégbilincs.
Elment… A jussa búsulás,
De visszaútja nincs. |
|
 M
Levélhervadásnál kinyilvánul a halál véges, méla bája,
Levelek meg leszállnak az addig fentről úgy csodált, nézett tájra...
Levélhervadásnál kinyilvánul a halál véges, méla bája. |
|
 M
Lassan buknak a felszínre
öntudatom apró buborékai
Mintha száz helyről gyűlnének
hosszú hosszú idő alatt egybe
|
|
 Gy.
Hullnak a lombok az őszülő kertben,
Földanya magot maraszt,
Mi az, mi túlél majd, mi marad vissza,
Senki sem tudhatja azt. |
|
 H
Dércsillám fagy, lenyomata,
őszlevelek rőt varázslata.
Jégszilánkos csillámszirmok,
hókristályközt kis csillagok. |
|
 H
Az ész mindig hiszi, úgy tudja, hogy ő a bajnok,
Meg folyvást azt hiszi, ide hiába jönnek a bajok.
Meg van győződve a saját igazáról, meg ő a legjobb,
Mindenki ennek alapján ítél, mert tudja ő a legjobb. |
|
 H
Szőke gyerek volt az álma,
még túl fiatal volt,nem bánta.
szőke fiú hitegette játszott vele,
elhitt mindent amit mondott, |
|
 H
Vírus terjed világ szerte.
sátán pusztít örömére
korlátozni képtelenség
mi lesz veled emberiség |
|
 H
Légy velem Szerelem!
ha kéred, tesztelem
mit jelentesz nekem
emlékezem. |
|
 H
Szerelmesen karjaiban, tiszta maroknyi virágcsokor.
Kacagva, az időnek küszöbén megjelölték határomat,
És vártam a legszegényebb járókelőt,
Hogy szétszórjam útjában ajándékomat, kacagásomat. |
|
 M
Kora hajnalban
Halványsárga napkelte.
Kis köd láttatik. |
|
 M
Cipelem a nehéz tököt,
szedtem már vagy huszonötöt,
jobb ez, mint egy hegyi túra,
szuperbiztos fogyókúra! |
|
 V
Egyszer volt, máskor nem,
talán csak képzeltem.
Szárnyam volt, repültem,
felhők között, fán ültem. |
|
 V
A fellegek ezüstösek, és messzire szállnak.
Az Ég magas, vésett kristály.
S az éj egy függöny, |
|
 V
Mikor veled sétálok, édes, —
Föl és alá a népes utczán;
Mintha valami tünde, fényes
Lágyan zsibongó áron úsznám ... |
|
 M
Csönd pelerinemben ücsörgélve
Bámulok… nézgélve. |
|
 M
Álmodtam egy szépet,
minden úgy volt, mint régen,
úgy szerettél öleltél,
soha el nem engedtél, |
|
 M
A vén platán alatt ezer levél,
az őszi éjeken tavaszt remél,
ma ködbe bújik el ruhátlanul,
a szürke félhomály reá lapul. |
|
 V
Vergődöl a reménytelenségben
hadakozva az arctalan lénnyel',
mi beléd hatol és marad...
A halálnál is jobban fáj |
|
|
|
Ma 2020. november 28. szombat,
Stefánia napja van.
Holnap Taksony napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
