|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,204
Nem aktiváltak: 0
|
|
|
Üdvözöllek oldalunkon!
Ez a portál egyaránt összefogja a kezdõ és már érett alkotók közösségét és bátorító, szeretettel kritizáló magatartásával segíti minden alkotó mûvészi kibontakozását.
A beküldött versek és prózák szerkesztése általában reggel öt és este hét között történik. Ha valaki este küldi be az alkotását, elõfordulhat, hogy csak másnap kerül kiszerkesztésre. Ebben az esetben vagy ismét csak este, vagy másnap küldjetek be új mûveket. Megértéseteket köszönjük.
Politikai tartalmú írásokat nem fogadunk és nem közlünk!
Minden látogatót szeretettel várunk! Szerkesztõség
|
|
HIBA AZ OLDALON
Privát üzenet küldésekor a visszaigazolásnál a levél tárgyában a HIBA szó látható. Valójában rendesen elmegy a levél.
Üzenõfalra való íráskor elküldés után az üzenõfal üresnek látszik. Egy oldalváltás vagy frissítés után ismét látszanak az üzenetek.
Elfelejtett jelszó esetén a support@napkorong.hu címen lehet újat kérni.
|
  H
Benne vagyok tavaszban,télben
benne vagyok,csodás kék égben
benne vagyok virágok szirmában
zöldellő rétek minden fűszálában |
|
 H
A süket csak magát hallja,
aki vak, magát sem látja,
aki béna, nem mozoghat,
aki buta, okosodhat. |
|
 H
papír szántóföldeken
szomjazó betűvetés
a tudatlanság perzsel
eszköze felégetés |
|
 H
»Augen, sterblich schöne Sterne!«
Also mag das Liedchen klingen,
Das ich weiland in Toskana
An dem Meere hörte singen. |
|
 H
Imád engemet egy ing.
Fehér, gyengéd, édes lángba öltözött,
Fáradtan izzadok, selymesen szétnyílik,
A karjaimon hordom a szobában és táncolok.
|
|
 H
Mindent összevetve,
Jobb az állhatatos álom.
Keserű ébredés… |
|
 H
A szürke felhők óriás csoportja
Egy pillanatra szerteszét szakadt
S a kék egen vidáman mosolyogva
Egy napsugár, mint tűz végig szaladt.,. |
|
 H
Suhanó táj, suhanó idő.
Megállitanám az állandóan változó tájat,
Az állandóan változó embereket.
Ó bárcsak megtehetném!
|
|
 H
Kertünkben a rózsák között
kinyillott egy vadvirág
mélykék bársony szirmaira
tarka lepke szállott rá. |
|
 M
Hervadt lomb megzörren
A szellő sohajtul —
Haldokló szivem is
Néha föl-följajdul. |
|
 M
Szavak kimondva valós tett nélkül,
árva kis levél, folyóvízén hánykódó,
valahol partot ér, elrohad, leépül,
elme, s szív polcain, nem lerakódó. |
|
 M
Imádom nézni én,
Midőn a fecske,
Mint nyíl, felível, majd
Zuhan sietve. |
|
 H
Kubla khán sátorában
olaj lámpák égnek,
háremben új lány
könyörög az égnek. |
|
 M
Dal születik ma is bennem,
boldog vagyok, jó a kedvem,
s ez az érzés lágyan átfon,
amíg vígan karikázom. |
|
 M
sok szegény ember turkál,
innen gyűjti a kenyeret. |
|
 M
Házunk körül a vad folyondár
Ütött magának jó tanyát
Maradtam volna én is ott bár,
Ne mentem volna el tovább. |
|
 M
Sorsom blokkom,
Nincsen is voksom…
Elvesztettem az arcom,
Utánad vívom harcom… |
|
 M
Olyan jó lenne,
Inni a kék madár látványát,
Megkapni a tegnap holnapját. |
|
 H
Miért van az, hogy éle van a kőnek?
Miért van az, hogy visszanézni fáj?
Miért van az, hogy intrikákat szőnek?
Miért kopár az egykor lombos táj? |
|
 M
Várlak! — Remegve, lázban égve
Ki-ki nézek a lomha éjbe;
Valami súgja énnekem,
Hogy el kell jönnöd, édesem! |
|
 M
Mint egy romos makadám
Út, oly’ az
Éltem ám.
Zötykölődök, |
|
 M
Hangtalan az éj, tiszta ez a szív,
mely ragyog és álmodik, és reménységre hív.
Porrá lett a hajnal, és szétszakadt az éj,
s a magányos Holdvilág, nyugovóra tér. |
|
 H
A nyúl füle lekonyult,
vadász elől meglapult.
félelmében makogott,
makogása hallatszott. |
|
 M
Igaz Ő már egy kicsit totyogós
lehetne kicsit jobban mozgós,
és mégis néha nagyon is gyors
mert amikor kell, gyors mint a sors. |
|
 M
A testvérem vagy néha. Dühösen hallgatsz.
De ha egymásba nézünk,
Esküszöm neked mindarra, ami a legszentebb:
Az Oroszlánok mélyek és magasak. |
|
|
|
Ma 2021. augusztus 01. vasárnap,
Boglárka napja van.
Holnap Lehel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
