|
Ma 2010. március 10. szerda, Ildikó napja van. Holnap Szilárd napja lesz. |
|
margo
Remény
2010.01.27.
Apró gyöngyként csillan
ha nézed a tó vizét,
zöld ágak közt villan
kósza fényként a remény.
Cirógatja lelked,
mosolyt lop szivedbe,
enyhíti a terhed,
erõsít hitedbe'.
Cudar hazug világ,
érdek szül csak tettet.
Ki az igaz barát?
Ki szeret? Ki tettet?
Nincs tovább? Nics válasz?
A semmibõl suhan,
erõsíti vágyad,
a remény. Utat mutat.
Mint lankadó virágnak,
a hajnal harmat-cseppje,
úgy kell a világnak
Isten lehellete.
Hisz minden vihar után,
kitisztul az ég,
mint csoda:,szivárvány
hirdeti: van remény!
|
|
|
Üdvözöllek oldalunkon!
Ez a portál egyaránt összefogja a kezdõ és már érett alkotók közösségét és bátorító, szeretettel kritizáló magatartásával segíti minden alkotó mûvészi kibontakozását.
Minden látogatót szeretettel várunk!
Szerkesztõség
|
|

NAPKORONG ANTOLÓGIÁVAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK, HÍREK, KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
(utolsó frissítés: 2010.március 3. 8 óra)
IDE KATTINTVA OLVASHATÓ

Kérjük az alkotókat, hogy egy nap, csak egy verset küldjenek be, a többit sajnos törölnünk kell!! (Politikai tartalmú írásokat nem fogadunk és nem közlünk!)

|
 M
te tolvaj, te enyveskezű visszajáró
aki: cseni
az ifjúságom álmait |
|
 Sz
Aztán megmart,
sebet ejtett rajtam
mérget bocsájtott belém |
|
 M
-Miért koromsötét az éjszaka? érdeklődik baglyacska -
-Mert elfogyott a fehér festék -feleli okoska. |
|
 M
Jajj, alkatod egy hosszú ... ritka kivonat,
Háló, mellyel áldozataidat fogod,
Rongyos, buja tekintetek átkarolnak,
Míg Te selyem ruhádban a szentet mutatod.
|
|
 M
miért fakaszt bennünk
balhitet a kétség
miért nem szabad tennünk
csalós a múlt és a reménység |
|
 H
Örökkévalóság?
- amibe bele jajdul minden újra és újra elmúló pillanat,
(elszáll, de bennünk örökkön megmarad)
|
|
 H
Minden harmatcseppjét
ízlelni akarom az éveknek,
szellő lágy simogatását
érezni akarom az életnek.
|
|
 H
Figyeltelek. A hazugság fonnyadt
illata áradt felőled. Arcodon
a fakó önimádat.
|
|
 H
Tóbiásról szőtt mese,
kinek felesége Sára,
ne juthasson sose
apokrif íratok sorsára! |
|
 H
Körülölel a puha, meleg este
gyengéden karjaiba vesz,
beleringat a sötétségbe,
s ma éjszaka magával visz.
|
|
 H
Tiszta verés volt – véres, buktató -
elestem ahogy köll - végem?...–
Pokolfajzata férfi: - nők Őrülete - |
|
 H
Végtelennek tűnő hosszú tél után
felragyog a nap, sugarát ontja rám,
szórja a tavasz virágok illatát,
átszabja a bokrok téli ruháját.
|
|
 H
Azt hittem jobban fog fájni,
ha elmúlik az érzelem.
De lehet ,hogy ez sosem volt
IGAZ SZERELEM!
|
|
 H
Törzsek között
Nyíló orchidea-szirom
Ha ajkamra forr,
Harmatját nyelem |
|
 H
Azt hittük tavaszodik
És mindenki álmodik.
Én is álmodtam szépet
Zöldellő tarka rétet.
|
|
 H
Megint tavasz van. Márciusra hajlik, |
|
 H
Itt van az ünnep,
lám éled a táj.
S nyílik csak nyílik,
a sok szép virág.
|
|
 H
Sajnálom, ha feléd száll a füstöm, |
|
 H
A szél hideg lehellete, ébreszti az erdőt, márciusi hóesés
von mindenre fehér lepelt. Apró hóvirágok kandikálnak
elő a földből, fehér fejecskéjükkel bátran hirdetve’
Tavaszhozó szellő közeleg.
|
|
 H
Túl sok az ajtó, túl sok a kulcslyuk,
A táblán két jel: „Balra” és „Jobbra”,
S megint ugyanazt a nótát fújjuk:
Dönts, Alice, dönts már! Erre vagy arra?
|
|
 H
Pillangó szállott messze, messze,
Oda, hol szerelmét virágon kereste.
|
|
 H
Sötét este köszön reám
a hold játszik velem |
|
 H
Nem akarok hazamenni,
a falumban nem vár senki.
Kopár lett az egész világ,
elhervadt a legszebb virág.
|
|
 H
Örültem:
tavaszban
pompázó
|
|
 M
Csikorog az avarszőnyeg nedves didergéssel
Így haladok az esőben csendes lépdeléssel
Este van, csillag gyúl a homályos égen
Fekete szemével pityereg élénken |
|
|
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
rapista Nyilvánvaló
llibbenõ
billegõ
surranó
hálóing
lebbenõ
függönyön
csobbanó
csattanó
csókoló
csalogány
csattogó
ölelõ
szorító
cuppogó
nyitott õl
tárt ablak
tört szív
viszolygó
sikoltó
felcsúszó
mellszopó
kéj kéj kéj
|
|

Amatõrversírók klubja 1001 klubtag az iwiw-en
|
|