|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,201
Nem aktiváltak: 0
|
|
|
Üdvözöllek oldalunkon!
Ez a portál egyaránt összefogja a kezdõ és már érett alkotók közösségét és bátorító, szeretettel kritizáló magatartásával segíti minden alkotó mûvészi kibontakozását.
A beküldött versek és prózák szerkesztése általában reggel öt és este hét között történik. Ha valaki este küldi be az alkotását, elõfordulhat, hogy csak másnap kerül kiszerkesztésre. Ebben az esetben vagy ismét csak este, vagy másnap küldjetek be új mûveket. Megértéseteket köszönjük.
Politikai tartalmú írásokat nem fogadunk és nem közlünk!
Minden látogatót szeretettel várunk! Szerkesztõség
|
|
HIBA AZ OLDALON
Privát üzenet küldésekor a visszaigazolásnál a levél tárgyában a HIBA szó látható. Valójában rendesen elmegy a levél.
Üzenõfalra való íráskor elküldés után az üzenõfal üresnek látszik. Egy oldalváltás vagy frissítés után ismét látszanak az üzenetek.
Elfelejtett jelszó esetén a support@napkorong.hu címen lehet újat kérni.
|
  H
Jó idő elszállt,
Bősz hideg, karjába zárt.
Jeges reggelek. |
|
 H
Szálingózik a hó,
csodálatos minden pihe.
Bárhová dísznek lenne jó. |
|
 H
Kicsi lepke, tarka lepke,
röppenj ide hozzám;
szagold csak meg az én pompás,
illatozó rózsám! |
|
 H
Csend borult a tájra már,
égi dunna pelyhe száll,
minden szép szó elveszett…
A kis szobád oly néma lett; |
|
 H
A hideg már mezők fölött… jó magasan trappol a varjú sereg,
A föld felett inkognitóban, nem láthatón suhan az ős sereg…
A hideg már mezők fölött… jó magasan trappol a varjú sereg |
|
 H
Felnőttél már,elrepültél
Újra szép madár lettél
Repülj minél magasabbra
Fel a fénylő csillagokba |
|
 M
Nyugdíjasként fölvettem egy csomó régi rongyot,
Majd mécsesnek verset írtam, kezem majd lefagyott!
Nálam az asztalon régiség-réz tolltartó van,
Toll már kevésbé, így a mécses – égni - benne van. |
|
 M
Nézd, most a rózsa füzérrel fog elkáprázolni
a kerek kézben, te Napisten, az ikerpár
nyitott kék szemekkel, fodros arany haján
a karriereddel szemben. |
|
 M
Sértve érzed magad, vagy büszkeség
Tellít el,? Merész gondolataikban.
Öltözetedet egyenként szedik széllyel.
|
|
 M
Pipám füstjébe rejtezem.
Jó így a színfalak mögött.
Ami a dolgom, megteszem,
de eltakarnak fényködök. |
|
 M
Nézek, nézek keresgélek
A csillagos égen,
Elvesztettem két csillagot,
Egyre csak azt nézem. |
|
 H
Kémeim jelentették Gittus!
Új pasid van? Ezt mondta manus…
Én meg csak emlékszek.
Hogyan öleltelek. |
|
 H
Gyönyörű szép kis lepkécske,
gyere ide hozzám!
Van egy rózsám kis szépecske,
szagold meg szaporán. |
|
 M
Itt az élet, roppantul kemény,
Itt nem ismerik, mi az erény!
Itt nincsen más, csak pokol-fény… |
|
 M
Csend volt. Meleg. A smaragd színű vízben
Enyhén baljára dőlt a behemót,
És elaludt… Miként a rakodók,
A kikötő, s a kihalt móló, minden. |
|
 M
Habár az emberek gyűlölnek,
Lám, mosolyog a szelid ég!
Sugárzó íve, mint más szemnek,
Nekem is épp oly tiszta kék. |
|
 M
Harmadik hónapja rab vagyok,
Körülöttem muszka hangokat hallok,
Amiböl érzem,reménytelen helyzetem.
Ami kevesebb mint valaha,volt velem. |
|
 M
Még egyszer akarom látni
emlék enyém, történjen bármi,
nem feledem azt, ami volt,
hogy a Tisza mily szép lassan folyt. |
|
 M
A lövészárokban, a terepen, bármikor érhet golyó,
Itt bent a bunkerban, egy akna, biz' nagyon is eltaláló…
Ennek persze van egy nagy veszélye, ami bizony bekövetkezhet,
Ha egy akna telibe talál, akkor a halál meg is érkezett! |
|
 M
Covid volt a neve, álkoronát hordott,
kegyetlenül rombolt, testet, lelket, létet,
senki nem tudhatta, ki vet ennek véget,
gonosz király módra életeket oltott. |
|
 H
Az öreg szú, mélán
átrágta magát
egy fenyő odván.
Átérve a túloldalra |
|
 M
Fronti létemnek, nyűgét, keservét kinevetem vagy elsírom…
Ez az én hordozott keresztem, cipelem is… amíg, még bírom!
A szélvihar itt zúgva-bömbölve tombol egész éjszaka,
A lövészárokban beszélgetnénk, de elnyomja a szava. |
|
 H
A harcost ledobta a
Lova, úgy megijedt kígyótól.
De csak odébb ment. |
|
 M
A fiú állt az égő fedélzeten,
Csak ő volt egyedül életben.
Mindenki menekült, csak őt
Tartotta a fegyelem...
|
|
 M
Azután egy kertbe rángatott
- Fáknak levelei sárgák, és az Ég szürke-,
Azután egy kertbe rángatott,
Ott a kertnek színe úszott jól kivehetően rozsdás- vörösbe,
Ahol a fűbe befektetett, Istenem, mintha örökhelyem lenne. |
|
|
|
Ma 2021. január 17. vasárnap,
Antal, Antónia napja van.
Holnap Piroska napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
Akkor hiába is kérdezném, hogy tetszik ÁRMÁNY című írásom...
