|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,204
|
|
 H
Még kislány voltam, ártatlan tündöklő gyermeki lélek,
Egyszerű családban egyszerű, boldog életet éltem,
Őszintén nevettem, úgy éreztem: semmitől sem félek,
Ám ez csupán tündérmese volt, s én valóságnak véltem. |
|
 M
Lüktetsz...pulzálsz...dobogsz bennem...
már részemmé váltál akaratlan...
a pillanat varázsolja hozzád a szívem -
bennem élsz- az én varázsomban. |
|
 G
Lásson bennem valakit,kire mindig vágyott,
rég kutatott kincset,valóra vált álmot!
De ha mégsem így lesz,ha nem lehet az enyém,
akkor is kísérje lépteit az égi fény. |
|
 Gy
Hová menjek, ha a távolból mégis integet?
És érzem újra meg-meg dobbanó szívemet.
De lehet csupán egy csalfa délibáb,
Mégis hová menjek mindezek után? |
|
 G
Bár nincs ettől barátibb,
kedvesebb csapat,
jobb lesz, ha buzgóságom,
végre kicsit apad... |
|
 Sz
Embrace my tenderly and I'll nestle to you
The pure Love is so wonderful... |
|
 Sz
A hárfa hangja mint a könnyű szél
sodorja felém a fuvola madár-énekét,
majd mint patak csobogása
mely letűnt emlékeket idéz |
|
 Gy
Nefelejcs:
Felejtés ellen
Küzdő mélykék rétlakó
Emléket őrző |
|
 M
Megöregedett az anyós,
A vén pletykafészek,
Mára már emlékeiből,
Hiányoznak részek. |
|
 M
A megforgatott időkerék
nem más mint gyűrött emlék
és néhány kisimított pillanat. |
|
 M
Fürdik a Hold a Duna vizében,
Olyan hatalmas folyammá nőtt,
hogy az összes Csillag követte,
|
|
 Sz
A szél süvít, vagy állhat
Talán ilyen a vágyad.
Neked futni nem szabad
Hol a szavad megakad. |
|
 M
Guggolt a gyerekkor szivárvány-világa,
én föntről néztem, hátha
rázuhanok a zsugorodott tájra,
|
|
 Z
Milyen szép vagy a Tavaszban,
Leggyönyörűbb a Nők között,
|
|
 G
Te vagy az ima,mit ajkam rebeg tétován,
életem éjjelén Te lettél a holdsugár.
Te vagy az értelem,mikor minden más ostoba,
Te vagy a mindenem,mert Te vagy a csoda. |
|
 M
Hűvös béke nyugalma kong
a konduló estharangban,
magam vagyok s lassan úszom
a katatón alkonyatban.
|
|
 M
Ha a Föld kelyhét bezárja,
Minden alszik, míg ő csendben száll,
Hullócsillag a kósza párja,
Utószor kinyíló rózsaszál. |
|
 M
Életed folyamában megmártózni vágyom...
életed tengerében siklani a hullámok tetején...
életed óceánján élni s röpülni a habokon...
élted tiszta vizében csobbanni az öröm érzésén... |
|
 M
Letűnt a napsugár ! / Féléves itt az éj.
Az iglu ajtaján /dühöngve döng a szél.
Jégtábla roppanás, / kerengő hóvihar
száguld a föld felett, / és mindent eltakar. |
|
 M
Valahogy
Csontomból,
Hamvamból,
Élet kél, |
|
 V
Szemeim fénye mutatja az útirányt,
Érzed velem szép lesz,egy életen át!
Szabadon szállunk,élvezzük az utazást,
Ez a miénk,mi ketten éljük át a varázst. |
|
 Gy
bármerre lépek,
úgy érzem helytelen.
Magányom rabsága
fojtogat,
|
|
 Gy
A fény fog majd reánk folyni...
Egy hulló lebbenő levélen
Elmegyünk valahová a csillagokba,
S onnét esünk egymás után, mint eső cseppekben. |
|
 Sz
A mutatók té
tován egymásra néznek, a máso
dpercek belelógnak a semmibe. |
|
 Sz
Végre előkerült szegény,
Faggatja is mi történt,
Két falat közt az áldott nő,
Elmondja az eseményt. |
|
|
|
Ma 2024. május 19. vasárnap,
Ivó, Milán napja van.
Holnap Bernát, Felícia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
