|
Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,204
|
|
M
Régóta létezika test,
Fájdalmat elviselni rest,
Gyógyírért lázasan kutat,
Mégsem talál helyes utat. |
|
H
kezek
kavicsok
dombok
|
|
H
Elszabadult pokolfajzat,
nem ismeri az irgalmat,
zsebből a kést előrántja,
orvul társát szíven szúrja
|
|
M
Amik mindent elárulnak,
Amin mások csak elámulnak,
Hogy mit rejtegetnek,
Azért, mert szeretnek, |
|
M
..a tavasz
íz, illat, színharmónia,
érzelmek
feltörő lávakarneválja, |
|
M
Őrizd a lángot szeretettel,
ha táplálod, nem hamvad el.
Lobogó érzés, mely érted ég,
Óvd, hogy ne győzze le a jég. |
|
M
Megpróbáltam rögtön újraéleszteni,
De sehogy sem tudtam életre kelteni.
Görcsös akarattal még egyszer és megint,
De ő nem válaszol, csak kéklőn rám tekint.
|
|
M
Téged nézlek, és szemed tükrében magamat látom,.
Tetszik a kép: Olyan szép. Egyszerű vagyok,
Mint a Nagyok, kik semmit sem tettek
És Isten mégis bennük ragyog! |
|
M
Elnézem most a kéklő hegyoldalt,
ahogy átöleli e csodás meghitt tájat,
hol még réges-régen kurucok vívtak
kemény harcot a labancok hadával. |
|
M
És ha engem megkeresnek,
magamból majd ezt adom,
aki iszik belőlem azt megnyugtatom. |
|
M
Ott vagyok büszke,
Hol nincsen tüske.
A lélek fája,
A kedves szája. |
|
M
a tavasz,illata
már itt lebeg, |
|
M
Fekete álmában nyögve hánykolódik,
karjával csapkod.
A lélekölő sárkánykarom szabta seb,
vére az izzadság,folyik a homlokán. |
|
M
Négy kis lufi: piros, sárga, zöld és kék.
Négy kis testvér: okos, ügyes, jó és szép.
Bemutatom sorba mindet,
kibeszélem mind a négyet. |
|
M
Elfáradtam, az élet nyűg már nekem
Megpihenni vágyik testem, s lelkem
Életemben nincs olyan ami jó
Nincs olyan ami sajnálni való |
|
M
Fáradok, érződő izmaim ernyedése,
futok, mentett testem épsége,
szikrázva hátam mögé nézve,
tovább futok, remegve még élve! |
|
M
Még oly hideg van mindenütt,
Még fagy, és havas a világ,
Mikor a bokor tövében már,
Kidugja fejét egy hóvirág.
|
|
M
Van nékem egy piros ruhám
Férfiak ajkával szabott.
Oly gyönyörűen ráfeszül testemre
A nők csak figyelik, irigyek |
|
M
Átlátszó falat emel az eső,
S a köd mögött fázik a temető.
A lét könnyet rabol,
Emberek sírnak valahol, |
|
M
Szívem falát hiába
kongatjátok immár,
nem rendülök rátok. |
|
M
Életünket átfonja a remény
Sugarak százát repíti felénk
Mégis reszketek rögtön, ha elér,
Hisz’ enélkül nem lehetnél enyém. |
|
M
Amikor hazajön a kedves,
szobánkban minden őt dicséri,
örömében a szívem repdes,
két szemem lépteit kíséri.
|
|
gy
Szeretni tudtalak, a széltől is óvtalak,
mindegy mit tettél,a szívemben hordtalak.
|
|
Gy
Sárga
kis
tollad
fénylik,
|
|
M
te vagy az
alapkő
rántva is
sült husi. |
|
|
|
Ma 2024. május 21. kedd, Konstantin napja van. Holnap Júlia, Rita napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|