|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,219
|
|
Ujjaim közöl kifolyik az idõ.
Kóvályogva ébred az öntudat.
C |
|
Keress,ne add fel a reményt,
Rád vár valaki,valahol!
H |
|
Fullasztó nyári pára köd, csend fedi tavadat,
Felvillanó fény hozná az enyhítõ zivatart.
H |
|
De a legszebb csend, a természet csendje
Ha langyos nyári éjen madár se szól,
H
|
|
Ha beszélni tudna gyermekkorom csodafája,
Ezer titkot suttogna, minden egyes ága.
H |
|
....por fölött
por virág :
H |
|
Mindent uraló, éltetõ szerelem,
Halált hozó, szomorú végzetem,
H
|
|
 I
A társulat itt ment,
sarat dagasztott |
|
 I
Csak a derekát fogom és hintáztatom
Árnyékból a napra hosszú ívben, tologatom. |
|
 T
Ha nem lennél velem, nem lenne oly szép,
Csak veled létezem, te kellesz mindenképp. |
|
 T
Egy ismeretlen faluban született
Egy földmûves gyermekeként
|
|
 T
Hatalmas sziklák, ragyogó kék ég,
Tiszteletet parancsoló gyönyörû hegyvidék.
|
|
 T
Tornácodon magány kong üresen
s ablakodra dérgyenge lepel száll... |
|
 T
Mégis feldúlnám lelkem fenekestül,
Ha megtudhatnám, mégis mit követtem...
|
|
 T
Mert remény nélkül semmit sem ér sorsom.
|
|
 I
hisz elszakad a húr,
ha más feszíti túl, |
|
 I
Nem drogozom, de a fájdalom engem mar hit nélkül.
Kellene inkább tû! Mert szivem átszakad így...
|
|
döglött testükrõl letéptem szárnyukat.
A kis hártyákból varrtam össze,
kényelmetlen, gyenge zsákomat. |
|
 I
Lezárták a sorompókat,
Záhony felõl jön a vonat. |
|
Még nyüszít az érzés, de már csak halkan,
C |
|
Egymásnak feszülõ két néma test
maga a csoda:szeretlek,szeretsz.
C |
|
Áldott mátka vagy Isten átka?
Vígopera vagy egy mérges vipera?
C |
|
gyógyulok, mégsem felejtek,
emléked csak azért sem enged.
C |
|
Fullasztó itt mélyen a sötétség,
Ölel a hideg, merengõ mélység
C
|
|
Mert hiszek egy szebb világ eljövetelében
S az emberek szívébe újra boldogság szökken
C |
|
|
|
Ma 2026. január 13. kedd,
Veronika napja van.
Holnap Bódog napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
