|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,219
|
|
döglött testükrõl letéptem szárnyukat.
A kis hártyákból varrtam össze,
kényelmetlen, gyenge zsákomat. |
|
 I
Lezárták a sorompókat,
Záhony felõl jön a vonat. |
|
Még nyüszít az érzés, de már csak halkan,
C |
|
Egymásnak feszülõ két néma test
maga a csoda:szeretlek,szeretsz.
C |
|
Áldott mátka vagy Isten átka?
Vígopera vagy egy mérges vipera?
C |
|
gyógyulok, mégsem felejtek,
emléked csak azért sem enged.
C |
|
Fullasztó itt mélyen a sötétség,
Ölel a hideg, merengõ mélység
C
|
|
Mert hiszek egy szebb világ eljövetelében
S az emberek szívébe újra boldogság szökken
C |
|
Lejárt halak, lõn vízöntõ,
Napkeletrõl három bölcs jõ,
C |
|
Volt egy lány , ki szeretett,
vidám volt ,rám nevetett,
C |
|
Tudod te is,ne tagadd
Rohanás és stressz,a munkanap
C |
|
Szénnel rajzolt szomorúságod
rajtam véres jelet hagyott.
C |
|
 Z
Ma már nem zavar a másik,mert tudom,én többet érek.
Te nem érdemeltél engem meg!
|
|
 Z
Adj, ahogy napozol.
Nem tudva:
miért vagy,
ki vagy,
|
|
 Z
te, Grandolám, s a napsütötte Rend,
a pálmafák tövén az õsi dallam;
|
|
 T
Míg egy keserû csókban
Ránktalál a reggel.
|
|
 T
És az éj újra eljött...
Tompa lámpafény csattan |
|
 T
Hûségem, mint mély folyó
szeretni vitt engem, |
|
 T
Ha megsimogatom az arcod,
Akkor itt van az ujjam hegyén. |
|
 Z
Szívem láncban, rajta arany lakat fénylik,
Még is szakadt, ha nem látod is, de vérzik.
|
|
 Z
S azóta, hogy Rátok találtam
Ti vagytok szívem húrjainak hangszere,
|
|
Gyönyörû az élet már csak a kávét iszom,
Kéz érinti vállam: Uram, rózsát parancsoljon!
H |
|
Életlen - szétfolyó napokon,
elkoptatott ócska ígéretek,
H |
|
Minden mozdulatod, mely lelkem átitatja,
csakis engem szeretsz, mind ezt bizonyítja.
H |
|
Nézz rám, bár nem vagyok jó.
Nem kértem, mert szenvedés volt,
H |
|
|
|
Ma 2026. január 03. szombat,
Genovéva napja van.
Holnap Titusz, Leona napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
