|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,219
|
|
mert eltûnt a feledés meg a félelem
és az ürességbe belefolyt a csönd.
C
|
|
Szívem százszor meghalt,
És százszor született,
C |
|
Úgy tesz és alkot, hogy lelkiismerete
nyugodt álmot adjon minden este,
C |
|
 T
De sok mindent látok én,
ha behunyom két szemem. |
|
Mielõtt végleg elmegyek,
talán írok majd egy búcsúlevelet...
V |
|
riad a kisfiú, kiált anyjának,
de a mélybe húzzák nádak-táncával.
H |
|
Szívemet küldöm a széllel,
Vadul égõ szenvedéllyel!
H |
|
Arcomba csap a nyári zápor,
Hajamból, vállamon zuhatag ficánkol
C |
|
Ha kell, rögvest pennát faragok, hogy írhassak újból.
C |
|
Hangos, jajongó, zuhogó,
Ahogy a sziklák közt rohan
H |
|
 T
Láthatatlan szívünk dobbanását érzem,
szívemnek legmélyén, már olyan nagyon régen. |
|
 T
Kérdõre vontam a bölcs Napot
õ mondta hogy kezdjük újra!
|
|
 T
Most nagyon akarok szeretni
Most téged akarlak érezni
|
|
 T
Gyûrött arccal tekint vissza
rám elfeledettnek hitt álmom... |
|
 T
Voltak tervek és jövõképek,
Hogy leszünk mi együtt két lélek, |
|
 T
A szenvedély,mely örök,
Néha feledésbe merül |
|
 T
Gyöngyöt vettetünk, s mit is aratunk?
...- Mára, már a makk is csak álmunk!
|
|
 T
a nagyváros olyan hely
hol mindíg menni kell, |
|
 T
Mi ékszere az éjnek, ha nem a csillagok,
|
|
Mond hát gyilkosom mit akarsz még,
hisz cipõd talpával taposod fájó szívemet rég,
H |
|
Árnyak a múltból
árnyak, mint béklyó
H |
|
Tavasz és nyár,
Bárcsak itt lennétek mindig!
H |
|
Ez a mi sorsunk, ez a mi végzetünk,
Egyre többen belátjuk, hogy másképp nem élhetünk.
H |
|
Szereted ?
Vele vagy -
C |
|
|
|
Ma 2026. január 02. péntek,
Ábel napja van.
Holnap Genovéva napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
