|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Rövid írás egy életreszóló csalódásról.
Csalódás
Egyik pillanatról a másikra jött rá mindenre. Milyen hihetetlenül naiv volt, korábban nem is gyanakodott, az árulkodó jeleket teljesen figyelmen kívül hagyta. Pedig volt belőlük bőven.
Most úgy érezte, minden átértékelődött. Becsapta, átverte, elárulta. Éppen ő, akiért bármit megtett volna, akit annyira szeretett. A gyomrában érezte a váratlan csalódás szorítását, torkában a düh keserűségét, kezeit indulat feszítette.
Napokig sírt. Nem kereste senki társaságát, hiszen mindnyájukra haragudott. A maguk módján ők is benne voltak, az egész családja cinkosul szegődött, őt csúnyán becsapva ezzel. Meghagyták naiv hitében, nem akartak rávilágítani a már mindenki előtt ismert tényekre.
Talán ez bántotta legjobban. Hogy hülyének, vaknak érezte magát. Hogy nem jött rá az évek folyamán? Miért hitt neki újra meg újra, amikor ígérete ellenére nem jött el? Mikor – utólag már pontosan látta – szánalmasan gyenge alibikkel áltatta őt?
Ezt a csalódást soha nem fogja elfelejteni. Öt éves volt, amikor kiderült számára: a kezdetektől nagyapja bújt a Mikulás-jelmezbe.
|
|
|
- augusztus 16 2009 20:28:51
Nagyon jól megírt írás.
Bizony némelyik gyereknek nagy csalódás ez, mikor megtudja.
Szeretettel Joli |
- augusztus 17 2009 14:37:32
Kedves Katka!
Akiről írsz (lehetséges, hogy Te voltál az az 5 éves kisgyermek?) nagyon érzékes lélek. Még nem hallottam ilyen esetről, hogy valaki egy "életre" csalódottá lett volna azért, mert kiderült, hogy a nagypapája volt évekig a Mikulás!
Talán, kellő magyarázattal szolgálva a gyermeki csalódottságon enyhíteni lehetne ilyen esetekben. (Talán nem a legjobb megoldás, ha az egyik családtag a Mikulás.)
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 19. vasárnap,
Emília napja van.
Holnap Illés napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
