|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
elmélkedés
Gy.
Gondolatok....
Futnak a napok...számolatlanul peregnek a percek...múlik az idő és észre sem veszem. Nap nap után eltelik, ugyanabban a körforgásban. Munka - amiben jól érzem magam , s az itthonlét nehezebb órái. Ezek váltják egymást most az életemben. A kellemes után mindig visszazökkenek egy kevésbé kellemes világba. Abba a világba, ahol tehetetlennek érzem magam...Látok egy embert, aki küzd a fájdalmaival - és én nem tudok neki segíteni. Szemem előtt lesz egyre kisebb és erőtlenebb. Nézem elkínzott arcát...S néha lopva ránézek - és látom, a semmibe révedő tekintettel néz maga elé, szája legörbül...
S ez nekem is fáj! Mert egy fiatal ember, a gyermekem apja - akivel bárhogy is, de leéltem 25 évet...Én nem így képzeltem tőle az elválást...
Nem voltam vele boldog, keveset is tett azért, hogy az legyek - de ezt nem kívántam neki!
Szomorú vagyok...Mert tudom, mi vár rá - és abban már végképp nem tudok neki segíteni!
Csak azt tudom neki szeretettel kívánni, hogy könnyítse meg a hite a búcsút és a lehető legkevesebb szenvedéssel vegye karjába az elmúlás! |
|
|
- június 27 2010 11:49:30
Köszönöm! A lelkemben talán lesz hozzá elég erő...Szívemben nincs harag iránta - csak mérhetetlen emberiesség, könyörület... |
- június 29 2010 14:02:16
Kedves Gabriella, nagyon jó, fájdalmas írás, átérzem, mert én is éreztem.
az élet megy tovább, neki is, s fogadd el, hogy már nem a te felelősséged, hogyan alakul az élete. Ha minden jót kívánsz neki, az így a jó.
Szeretettel. Léna |
- június 30 2010 00:13:29
Léna! A halálba mit tudnék neki jót kívánni? Most ez nem a szerelmem miatt született... a férjem az,aki nagyon beteg... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. június 02. kedd,
Anita, Kármen napja van.
Holnap Klotild napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
