|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
Mondja, Bözsikém, magának idomított malacai vannak?
 N
NAGY DOMOKOS IMRE
BÖZSI MALACAI
Az általam most már életem végéig a régi Huta néven tisztelt Bükkszentkereszten él Bözsi is, aki nem csak gyerekeinek jó anyukája (bocsánat: húsz évvel később ímmár három unokájának nagymamája…), hanem gondos és figyelmes gazdasszony is. Disznóólában akkoriban két süldősorba lépett malac lakott, „akiknek” az étel mellé minden egyes alkalommal kijárt a fülvakargatás is, amit nagyon szerettek.
Történt pedig, hogy elérkezett az oltás napja, s az állatorvos megjelent ez ügyben náluk is. Minden különösebb öröm nélkül, mert ilyenkor a malacok is úgy viselkednek, mint a rossz gyerekek. Érthetően nem szeretik, ha megszúrják őket, s nekik még csak meg sem lehet magyarázni, hogy mindez miért van. Csak visítanak, és igyekeznek eltünni.
Ám mi történt?
Bözsi kinyitotta az ól ajtaját, és Röfi I azonnal odadugta a fülét egy kis vakargatásra. Az állatorvos beszúrta az injekciót. A malac meg se nyikkant, csak utána röfögött kérdően, hogy no mi lesz, ez kevés volt.
De közben már ott állt Röfi II is, aki látván, hogy itt a fülekkel történik valami, sürgősen odajött, nehogy kimaradjon a jóból.
Az egész nem tartott sokkal több ideig, mint ahogyan annakidején írógéppel leírtam. A doktor és a segédje pedig meredt csodálkozással néztek egymásra, majd Bözsire, s alig tudták kinyögni a kérdést:
– Mondja, Bözsikém, magának idomított malacai vannak?
(1984)
|
|
|
- október 12 2010 13:18:32
Kedves Imre!
Örömmel olvastam a kis röfikről a történetet. Nekünk is voltak malacaink a többi háziállat mellett. Eszembe juttattad a Bözsiről a mi kis Bözsi nevű malackánkat, akit annak idején kiselejteztek a tsz-ben és a tsz-tagoknak ingyen odaadták. No, ebből kis kiselejtezett malackából olyan nagy göbe lett, hogy szívünk is belefájdult, amikor levágásra került. Ez a kicsi malacka a sporheltünk alatt egy vékában aludt pici korában, elfért a tenyerünkben, aztán később az udvaron úgy követett bennünket, mint a kutyák. Sokszor eszembe jut. Ő is örülhetett annak idején az állandó fülvakargatásnak.
A malacok igenis okos állatok!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- október 12 2010 17:34:53
Milyen jó, hogy ez a bájos történet nem veszett a feledés homályába, mert Te megírtad nekünk kedves Domokos.
Szeretettel üdv: Tara. |
- október 13 2010 09:11:59
A disznó az egyik legintelligensebb állat, cirkuszosok kedvence is...
mindenevő - és sajnos van még egy emberi tulajdonsága:
ha teheti felfalja az ember gyerekét!
Viszont nem olvastam - lehet, hogy tudatlanságom -, hogy akknibál volna?
De a kanokat elzárják a kocáktól és a malacoktól - néha szétszedik az ólat... föleg az erdészek sertései, vajon miért???! |
- október 13 2010 10:07:27
Nagyon jó a történet, és igaz is. Sokáig neveltek a szüleim, nagyszüleim is malacokat, némelyik valóban olyan volt, mintha idomították volna... Nagyon tetszett.
Szeretettel.Léna |
- október 13 2010 11:18:38
Az erdészek sertései gyakran keveredtek a vaddisznókkal. a hetvenes évek közepén még mi is láttunk szelíd anyakocát csíkos "vadmalackáékkal" a Mátrában.
Márpedig a vadkan az VADKAN.
A házi disznó viszont nagyon barátságos lehet. Nagyanyám nagynénje úgy 100 évvel ezelőtt aszpirinnel és prizniccel kigyógyította az anyakocáját a tüdőgyulladásból. Utána még évekig volt "szorgos anyuka", és Irén nénit úgy követte, mint egy kutya. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 05. szerda,
Imre napja van.
Holnap Lénárd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
