Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikáprilis 20 2021 15:43:48
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Kapcsolat
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 7
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,202
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Fórumtémák
Legújabb témák
Asszociáció.
Anagramma
Szerelem
Két rímelõ játéka
Minden ami jó... :)
Legnépszerűbb témák
Asszociáció. [10202]
Szótaglánc. [8524]
Földrajzi-né -l... [7724]
MÜFORDÍTÁS [4923]
Szerelem [3573]
Napkorong pályázat nyertesei.
Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc
Pályázatok
Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok
Online rádió
Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád
PageRank mérõ
Google PageRank
NDI: ARTEMISZ ÉS DIANA
MM









































NAGY DOMOKOS IMRE: ARTEMISZ ÉS DIANA

Eredetileg a Nimród felkérésére írtam, ahol abban az évben meg is jelent. Ám szerintem a Nimród olvasói és a Napkorong tagjai között kevés az átfedés, ezért úgy érzem, érdemes ide is feltenni.

Artemisz. – Zeusz, a legfőbb isten és Létó alacsonyabb rangú istennő leánya, a vadászat és a vadállatok szűz istennője a görög mitológiában (a rómaiaknál Diana). Ez tömören a szak-irodalom által adott meghatározás.
Ez igaz, azonban a helyzet bonyolultabb. Ugyanis Artemisz a természet termőerejének és a holdnak is (egyik) istennője volt. A mai ember számára itt nyilvánvaló ellentmondás van. Ezt nem lehet elintézni azzal, hogy a görög mitológiában ne keressünk a mai értelemben vett racionalitást – ami mitológiai kérdésekben egyébként is tévútra vezethet – hanem meg kell találni, hogy honnan is ered Artemisz kultusza. Ezt kivételesen – szemben sok más istenséggel – nagyjából nyomon lehet követni.
A mítoszok egy része szerint Délosz szigetén született ikertestvérével, Apollónnal (Apolló) együtt, ahova Zeusz „törvényes” felesége, Héra haragja elől menekült anyjuk az őt üldöző Püthón kígyó-szörny elől. (A mai piton kígyófaj elnevezés innen származik. A féltékeny Héra egyébként Zeusz minden hűtlensége esetén a könnyebbik megoldást választotta: nem férjével veszekedett, hanem az ebből fogant gyermeket és az anyát igyekezett elpusztítani.) A másik változat szerint viszont az Epheszosz (Efezus) közelében lévő Ortügia ligetében születtek, a hely szomszédságában később a görögök olyan templomot emeltek Artemisznek, mely a „hét világcsoda” egyike lett. Soha nem ment férjhez, nem élt nemi életet a miítosz egyetlen változata szerint sem, kultusza kezdetétől egészen annak megszűntéig szűz istennő maradt.
Függetlenül attól, hogy hol „született” Artemisz, kisázsiai eredetű. Már a hettiták tisztelték Rutamist, a vadászat istennőjét; a lüdiaiak pedig Aritma istennőt, akinek a szarvastehén és az őzsuta volt a szent állata. Kultusza azonban már a legrégibb időkben elterjedt egész Görögországban, majd később Rómában is. Nyilvánvaló ezek után, hogy neve e két közelkeleti istennő nevéből eredeztethető.
Eredetileg a természet istennőjeként tisztelték: mivel pedig ikertestvére, Apollón a Nap istene volt, Artemisz a Hold istennője lett. A természet istennőjének szerepében a termékenységé is volt, oltalmazója az erdőknek, ligeteknek, mezőknek, szántóföldeknek, végső sorban az egész növényvilágnak. Mint a termékenység istennőjének, hatáskörébe tartozott a szülő nők védelme is: a mítosz szerint nyomban születése után segített anyjának testvére, Apollón világrahozatalában. Védelme alá tartoztak a gyógyforrások is.
Mindez így együtt a mai ember számára érthetetlen. De ha az akkori logikával gondolkodunk, érthetőbb. A hold ciklusa gyakorlatilag azonos a női havi ciklussal, az pedig a termékeny nőkre jellemző.
Szépségét nem vitatták, de ez más jellegű volt, mint Héra előkelő úriasszonyi teltkarcsú szépsége (idomait főleg a rómaiak emelték ki Juno esetében); nem hasonlított a bölcs Athéné méltóságteljes szépségéhez sem (mely mai ízlésünk szerint a tudományokban elmerült nehezen megközelíthető nőé lehetett); de nem volt érzéki sem mint Aphroditéé, akiből ellenállhatatlan erotikus vonzerő áradt. Benne mai ízlésünk szerint a sportoló nőnek a szépsége testesült meg, akivel a sportpályán és az uszodában találkozik az ember. De nem az egykori NDK kitenyésztett sportolónői emlékeztettek rá, hanem az a kevés szép és csinos tehetség, aki ennek ellenére győzni tudott fölöttük.
A sportra és a háborúskodásra beállított görögöknek (náluk ezek nem különültek el) az istennők közül leginkább Artemisz megjelenése tetszett.
Természete kegyetlen volt; a rajta, vagy a védelme alatt állókon esett sérelmeket irgalmatlanul megtorolta. Aktaión (Akteon) kalüdóniai vadász véletlenül meglátta meztelenül kísérő nimfáival való fürdőzés közben: őt szarvassá változtatta, és saját kutyáival tépette szét. Ha valaki a védelme alatt álló erdőkben-ligetekben zsákmányt ejtett – különösen ha szarvas- vagy őzünőt – annak jaj volt! Mükéné királyának, Agamemnónnak sem tudta megbocsátani, hogy elejtette az istennő kedvenc őzsutáját; csak leányának, Iphigeniának a feláldozásával lehetett megengesztelni. Csupán Héraklésztől fogadta el az „egyszerű” bocsánatkérést egy tévedésből elejtett szarvasünő miatt – ám mivel féltestvérek voltak, s magzatkorukban sorstársak, így ez érthető. Egyébként volt honnan örökölnie kegyetlen természetét, anyja, Létó sem volt elnéző másokkal szemben. A római Diana (akinek mitológiai történetéről sokkal kevesebbet tudunk) viszonylag szelídebb természetű volt.
A görögök Artemiszt eredetileg a hold istennőjeként ábrázolták; később szárnyakkal és hosszú ruhában (úgy nézett ki, mint később az angyalok a keresztény templomokban); olykor, mint a termékenység istennőjét, emlők sokaságával jelenítették meg. Ám a végül és leginkább karcsú leánynak ábrázolták, egyszerű, magasra feltűrt, öves, ujjatlan ruhában, vadászsaruval a lábán (mai szóval sportöltözetben), rövid hajjal.
Az utókor művészete a XVIII. században fedezte fel, s a róla készült festmények – több mint harminc éve írott szavaim idézve – „inkább ürügyek voltak csinos és lengén öltözött nők ábrázolására”, mintsem a vadászat istennőjének megörökítése. Mindenesetre az az erősen erotikus töltet, mellyel a rokokó és a következő korok képzőművészei felruházták, az eredeti Artemiszben (és Dianában) nem volt benne.

(Budapest-Sasad, 2006. május 19.)

Hozzászólások
reitinger jolan - október 26 2010 08:40:39
Köszönöm a fenti írást, ismereteimet felfrissítetted.
Szeretettel Jolismiley
Torma Zsuzsanna - október 26 2010 14:28:42
Kedves Imre!

Érdekes a téma és annak fejtegetése is.
Kiemelném ezt a néhány sort:
"Artemisz a Hold istennője lett. A természet istennőjének szerepében a termékenységé is volt, oltalmazója az erdőknek, ligeteknek, mezőknek, szántóföldeknek, végső sorban az egész növényvilágnak. Mint a termékenység istennőjének, hatáskörébe tartozott a szülő nők védelme is: a mítosz szerint nyomban születése után segített anyjának testvére, Apollón világrahozatalában. Védelme alá tartoztak a gyógyforrások is.
Mindez így együtt a mai ember számára érthetetlen. De ha az akkori logikával gondolkodunk, érthetőbb. A hold ciklusa gyakorlatilag azonos a női havi ciklussal, az pedig a termékeny nőkre jellemző."
Ehhez csak még annyit fűznék, hogy ha ezek a ciklusok minden nőnél a hold ciklusainak idejére esne, akkor minden nő egyidőben lenne sebezhetőbb, stresszesebb, fejfájósabb, és így tovább.
Ellenben a férfiak legtöbbjénél folyamatosan visszatérő jelenség, hogy néha "megbokrosodnak", nehezen lehet velük szót érteni, úgyis szokták mondani, hogy "józanbolondok", talán éppen teliholdkor? Ha ilyenkor a feleség nem tud "zöld ágra vergődni" a férjével, csak ki kell tekinteni az esti égboltra, s minden érthetőbbé válik. Ilyenkor a férfiak lesznek sértődékenyebbek, kibékíthetetlenebbek, hozzájuk is ilyenkor sok türelem kell.

Én is örülök, hogy ismereteimet bővíthettem írásod által.

Üdv.: Torma Zsuzsanna
smileysmileysmiley
Tara Scott - október 26 2010 14:50:48
Kedves Domokos!
Élmény volt írásodat olvasni. Érdekes kirándulás volt a mitológia világában. Köszönöm, hogy olvashattam.
Szeretettel: Tara.
lenabelicosa - október 26 2010 15:34:23
Kedves Imre, nagyon jót utaztam, és az írásod meggyőzött arról, hogy néhány fantasy sorozat nagyon is alapul a mitológián. Mikor a nyáron otthon voltam dvd-n elhoztam a lányomtól néhány sorozatot, és közte volt a Herkules is. Volt egy kis epizód, amikor épp Artemisz, Aphrodité és Athéné mérte össze a szépségét...nyilván a filmen, a kalandé volt a főszerep, de az egyek részekben sok minden előbukkant, amikről írtál.

Köszönöm.

Szeretettel. Léna
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2021. április 20. kedd,
Konrád, Tivadar napja van.
Holnap Konrád napja lesz.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

KiberFeri
20/04/2021 15:21
Szép napot mindenkinek...

Helen Bereg
20/04/2021 13:34
Szép napot Mindenkinek! smiley

mamuszka
19/04/2021 20:40
Szép estét mindenkinek. Jó egészséget, kíméljen meg benneteket magától a vírus.

vali75
19/04/2021 19:26
Szép estét mindenkinek! smiley

Helen Bereg
19/04/2021 18:44
Szép estét Koronglakók! smiley

Manon
19/04/2021 12:48
Legyen szép napja mindenkinek!

KiberFeri
19/04/2021 09:22
Csak úgy finomkodva esik, de ettől még legyen mindenkinek jó napja!

Wino
18/04/2021 17:55
Kellemes vasárnapot mindenkinek!

Helen Bereg
18/04/2021 17:54
Szép estét Napkorong! smiley

KiberFeri
18/04/2021 09:18
Jó vasárnapot kívánok minden kedves lakótársnak és olvasónknak is!

Helen Bereg
17/04/2021 18:00
Szép estét Mindenkinek! smiley

Helen Bereg
17/04/2021 18:00
Szép estét Mindenkinek! smiley

Helen Bereg
17/04/2021 18:00
Szép estét Mindenkinek! smiley

Helen Bereg
17/04/2021 12:39
Szép vasárnapot Koronglakók! smiley

Delfinke
17/04/2021 12:19
Szép delutant

Archívum
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes