Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikáprilis 16 2021 19:13:55
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Kapcsolat
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 9
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,202
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Fórumtémák
Legújabb témák
Asszociáció.
Anagramma
Szerelem
Két rímelõ játéka
Minden ami jó... :)
Legnépszerűbb témák
Asszociáció. [10202]
Szótaglánc. [8524]
Földrajzi-né -l... [7724]
MÜFORDÍTÁS [4923]
Szerelem [3573]
Napkorong pályázat nyertesei.
Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc
Pályázatok
Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok
Online rádió
Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád
PageRank mérõ
Google PageRank
Kiro: A sárkány útja III. Fejezet
Egy év után az ifjú sárkány tanulással teli élete,a visszatért,majd ismét elvesztett szerelem.

N


Magamhoz tértem, szinte majd megőrültem, hiszen soha nem voltam még ilyen gyenge, és erőtlen. Egyszerűen már ez a tudat is kínzott. Ezért felöltöztem és kimentem sétálni, próbáltam enni is egy keveset. Lassan el is jött az idő, hogy Yuki-samaval találkozzam és végre kiderüljön mi folyik itt. Először csak izgatottnak éreztem magam, majd az idő teltével egyre idegesebbnek. Aki is megjelent a színen, és bevitt egy másik irodába, ahová nem mindig volt belépésünk. Az ablaknál ott állt egy sötét alak, nem nagyon lehetett kivenni az arcát, majd csak akkor mikor a Hold előkerült és bevilágította őt. Ekkor kicsit megdermedtem, mivel a másik arcán egy hatalmas heg éktelenkedett.
-Isten hozott, ifjú Sárkány.- szólalt ,meg mély, érdes hangján.
-Jó estét. De most már elmagyarázná, ki maga és miért hív sárkánynak?
-Yuki-sama vagyok, egy buddhista szerzetesrend tagja, és őrzője a szent sárkányoknak. Láttad a tetoválásodat? Az csak azokra hivatott rákerülni , kiknek a lelke tiszta, sebezhető, és szíve lángol, mint a sárkány lelke. Sokan voltak kiválasztottak, de sokan meg is buktak és átálltak a másik oldalra. Pontosan arra gondolok, akivel megküzdöttél pár nappal ezelőtt.
-Értem, persze. És most ezt higgyem is el? És azóta mért nem támadott meg, vagy valami? Ugyan már ez olyan furcsa. Ez a egész tiszta abszurd! - válaszoltam hitetlenkedve.
Erre ő felém dobott egy ezüstös tőrt, amit abban a pillanatban kaptam el, és szemem kék lángokba borult. Testem egyre erősebb lett és szinte lángolt a lelkem is. Ilyet se éreztem még, igaz legbelül örültem is neki, mivel nem voltam már olyan gyenge, így pedig a munkámat is tudom folytatni.
-Na, most már érted és hiszed mit elmondtam neked? Vagy még mindig van kételkedni valód? Meséljek még neked?
-Azt hiszem rám férne, egy kis oktatás mester. - most elösszőr hívtam így, amin meglepődött.
-Rendben, akkor mesélek még neked.
Így telt el még egy év mesék, tanítások közepette. S közben csak Rei járt a fejemben. A csókja, az ölelése, az illata. Azok az utolsó percek amiket együtt tölthettem vele, de tudtam most felkel készülnöm, mind lelkileg, mind fizikailag, mivel nagy harc várt rám. Valahogy ki kel törölnöm őt a fejemből, nem lehet semmi gyenge pontom, semmi sebezhető a szívemben. Mert bármikor elfoghatják őt, és azt nem élném túl! Röviden azért el is mesélném, amit a mester egy év alatt elmondott.
Valamikor régen két család élt ezen a vidéken, az egyik a Shizukusa család (ők képviselték a kék sárkányokat), a másik pedig a Hitsugi (ők pedig az ezüst sárkányokat). Régen ők harmóniában és békében éltek együtt, de egy nap mikor a Shizukusa család leánya beleszeretett a Hitsugi család fiába, mindenki felháborodott, mivel nem szőhettek egymás között semmi érzelmi kapcsolatot. Így kezdődött el a harc egymás között, amely megpecsételte a két szerelmes életét. Akik sajnos megölték magukat ennek hatására. Ez egy kisebb japán Rómeó és Júliának felel meg! Azóta megy a harc két család leszármazottai között. Csak tudnám én hogy kerültem bele, hiszen én nem vagyok japán, mint kiderült, a kék sárkány ereje már nem bízik a családban ezért, őrzőket rendelt ki, akikben meg van a szellem és ők vigyázzák tovább a sárkányok álmát és védik meg a család leszármazottait. Szóval a tetoválás a hátamon, amit ugye egykor megálmodtam az volt az első jele, annak hogy én lettem a kiválasztott. Valahogy ez is olyan abszurdnak tűnt. A második jel az volt mikor harc közben előtört bennem az igazi erő, plusz hogy a tetkóm egyből alakot is váltott. Egy esztendő alatt a harci tudásom olyan szintre fejlődött, hogy nő létemre legyűrtem egyszerre tíz-húsz pasit. Hm ez egy kicsit vicces, egy nő ilyen erővel. Szóval Yuki-samat nagyon megkedveltem, és nagyon is tiszteltem, rengeteg mindent megtanított nekem, plusz azt is hogyan rejtsem el a bennem lévő érzelmeket, amik hátráltathatnak a rám szabott feladat teljesítésében. Titkon mégis csak rá gondoltam, egy cseresznye fa alatt, ami egykor még csak egy kis ág volt az ágyam szélén. Ha meditálni akartam, ez a fa volt a menedékem, itt leltem meg a lelki békémet. Aztán egy nap Yuki-sama odajött hozzám.
-Látom nyugtatod a kis lelked. - mondta csendesen.
-Igen sensei! Próbálom ide elrejteni azokat a gondolatokat, amik hátrányok lehetnek a harc során. - válaszoltam szomorú hangon.
-Ezt jól is teszed, mert ez az utolsó lehetőséged erre, holnap útra indulunk, mivel megkezdődött a harc.
-Igenis! Lenne még egy kérdésem sensei!
-Kérdezz!
-Rei is ott lesz? Vagy ő még mindig a rá bízott feladatott teljesíti?
-Ifjú sárkány! Tudod jól ezek az érzelmek nem lehetnek veled a harcban, mert gyenge pont! Amúgy pedig, Rei már visszatért, de ő is tudja nem zavarhat, mert neked más a feladatod!
-Hm, és ezt csak most mondja? Tudom, tudom meg se szólaljon sensei! Megyek inkább edzeni.- válaszoltam kicsit mogorván felé.
-Tégy úgy! Viszont pihenj is azért valamit!
-Úgy lesz! Jó éjt sensei!
Nehéz gondolatokkal, és súlyos érzelmekkel ballagtam be az edző terembe. Valami furcsa érzés is kerülgetett, mintha valaki figyelne. Persze én úgy tettem, mintha észre sem vettem volna, aztán hirtelen a hátam mögé csaptam a kardommal.
-Meg vagy! Ki vagy te? Mit akarsz, és mért figyeltél?
-Hm, látom Yuki-sama jól kiképzett, és jól meg erősödtél, mióta nem láttalak Kiro!
-Honnan tudod a nevem? Legalább az a nyavalyás álarcot vennéd már le!
-Ha úgy akarod megteszem, pedig nem lenne szabad, de majd arra is rájössz honnan tudom a neved.
Ahogyan lassan levette az álarcot , a fekete hajzuhatag a szemébe lógott, elsöpörve az izzó kék szemek megjelentek előttem. Térdre rogytam, hiszen az a férfi állt előttem, akit nem szerethetek, akivel nem lehetek , mert ő gyenge pontom Rei. Letérdelt ő is elém, kezeivel finoman végig simította arcomat, s egy esztendő után újra éreztem csókját az ajkamon. Ahogyan átölelt szinte égtem a vágytól, hogy mind köztünk lévő tiltó tényező eltávolodjon. Azt akartam hogy a teste az enyém legyen, talán csak ezen az utolsó éjjelen, megszegve minden szabályt, minden megtett fogadalmat. Ezt ő is érezte és tudta jól. Még sem tudtunk ellenállni, a karjába vett olyan gyengéden mint még soha, és bevitt egy rejtett kis úton, oda ahol ő lakott. Soha nem láttam még az ő helyiségét, nekem mindig megtiltotta hogy kövessem, merre megy és hogy egyszer is megmerjem nézni az ő szobáját. Rájöttem miért, mivel ott őrzött minden olyan emléket, amit én néztem magamnak, de soha sem vehettem meg, vagy nem hozhattam el, mert a munkánk nem a város nézésről szólt.
-Most már látod mennyit jelentettél, és jelentesz nekem? - kérdezte csendesen.
-Igen, mindent amit szerettem volna, te megőriztél, megvettél nekem. Egyáltalán mikor akartad ez mind megmutatni?
-Akkor mikor letelt a ránk bízott feladat, és amikor majd megkérem a kezed.
Én csak néztem rá, kicsordult könnyekkel, és tudtam ennek soha nem lesz vége, és ő soha nem lehet az enyém, hiszen rám más feladat vár.
-Tudom most mire gondolsz!
-Honnan? - kérdeztem elcsukló hanggal.
-Kiro, már olyan régóta ismerlek, tudom minden vágyad, minden gondolatod. - válaszolta kedvesen.
Felém lépett magához húzott ismét, és éreztem ahogyan a fűzőmet lassan, finom mozdulatokkal kiköti. Kezei lágyan érintették hófehér bőrömet a selyem ing alatt, majd én is levettem róla kamishimot és a hakanát. A két test aminek idegennek kellett volna maradnia egymástól, most egybe forrt a vöröslőn izzó gyertya lángok között. A füstölők illata szinte édesen kábított minket, minden érintés, minden csók olyan örökké valónak tűnt. Nem akartam hogy vége legyen, nem akartam hogy ez a pillanat bármikor is elmúljon. Viszont nem volt szabad a szívemre hallgatni, csak az eszemre. Ahogyan felébredtem mellette ő még édesen aludt, arcából elsimítottam fekete haját megcsókoltam. Kimentem egy cseresznyefa ágacskáért letettem a kihűlt helyemre egy hajtinccsel, s mellé raktam még a búcsú levelem. S összeszedelőzködve Yuki-samaval elindultunk a célom felé.
Hozzászólások
Torma Zsuzsanna - november 17 2010 13:13:37
Kedves Kiro!

Valóban, nagyon szépen beleszőtted a romantikus elemeket is, ami egy kicsit lágyít a történetbeli "hősök" erősségén. Ahogy a szerelem érzése is meglágyítja még a legkeményebb szíveket is.
A japánok kedvenc fája a cseresznyefa.
Nekem van is egy könyvem "Cseresznyevirág", vagy "virágzás" címmel, már régen olvastam, s egyszer majd újra sorra kerítem, csak idő kérdése.

Remélem, nincs még itt a vége, hiszen a célod felé indultál, de még nem tudjuk, hogy elérted-e azt!

üdv.: Torma Zsuzsanna
smileysmileysmiley
Kiro - november 17 2010 14:22:36
Köszönöm szépen a véleményedet! Még nincs vége, holnap felteszem majd az utolsó előtti fejezetetsmileysmiley
lenabelicosa - november 17 2010 16:02:06
Nagyon jól írsz, s ha ez valóságos eseményekre épült, akkor külön szuper, ahogyan írásod alakul, bonyolódik a helyzet... S feltárul előttünk a japán kultúra egy szelete, a harcosok élete, egy kis tiltott romantika... és egy nemes cél...
Gratulálok.

Szeretettel. Léna
Kiro - november 17 2010 16:33:47
Hát a szereplők kitaláltak, igaz én vagyok a valós szereplő (Kiro-chan) sőt a munkám is valós mivel személy-és vagyonőr vagyok eredetileg is, meg még a tájak is valósak! Ebben a kis műben próbálom kiélni azt az álmomat, hogy egyszer eljuthatok Japánba és ott lelem meg a nyugalmat!
Tara Scott - november 19 2010 11:52:03
Szeretettel gratulálok remek írásodhoz, és várom a folytatást!
Tara.
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2021. április 16. péntek,
Húsvét, Csongor napja van.
Holnap Húsvét, Rudolf napja lesz.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

Helen Bereg
16/04/2021 10:51
Szép napot Napkorong! smiley

Helen Bereg
15/04/2021 19:15
Szép estét Mindenkionek! smiley

mamuszka
15/04/2021 11:23
Kiber feri egyszer is elég az időjárás jelentés

KiberFeri
15/04/2021 11:00
Hideges az idő, de kívánom, hogy ettől még mindenkinek legyen jó napja!

Manon
15/04/2021 09:11
Szép csütörtöki napot mindenkinek!

Helen Bereg
14/04/2021 18:19
Szép estét Koronglakók! smiley

Manon
14/04/2021 08:41
Szép napot Napkorong!

KiberFeri
14/04/2021 08:12
Jó reggelt kíváok a lakótársaknak is és az olvasóinknak is!

Delfinke
14/04/2021 07:57
Jó reggelt kívánok Mindenkinek! smiley

Helen Bereg
13/04/2021 19:26
Szép estét Napkorong! smiley

Helen Bereg
13/04/2021 11:08
Szép szeles napot Mindenkinek! smiley

KiberFeri
13/04/2021 08:45
Jó reggelt mindenkinek!

Helen Bereg
12/04/2021 19:48
Szép estét Koronglakók! smiley

Manon
12/04/2021 11:03
Szép napot mindenkinek!

KiberFeri
12/04/2021 10:53
Mindenkinek küldöm az üdvözletemet!

Archívum
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes