Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikáprilis 20 2021 22:52:01
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Kapcsolat
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 3
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,202
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Fórumtémák
Legújabb témák
Asszociáció.
Anagramma
Szerelem
Két rímelõ játéka
Minden ami jó... :)
Legnépszerűbb témák
Asszociáció. [10202]
Szótaglánc. [8524]
Földrajzi-né -l... [7724]
MÜFORDÍTÁS [4923]
Szerelem [3573]
Napkorong pályázat nyertesei.
Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc
Pályázatok
Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok
Online rádió
Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád
PageRank mérõ
Google PageRank
NDI: SZALONKALES SZALONKA NÉLÜL
Az autóreflektor fényében nézzük a képet, Robi akvarelljét, az életnagyságú szalonkát. Gyula bácsinak mégis volt zsákmánya…

N


NAGY DOMOKOS IMRE

SZALONKALES SZALONKA NÉLKÜL

Valahogy ragadnak rám a versek. Nem csak diákkoromban volt így, de így van ma is. Rengeteget tudok fejből, s e tudásomnak ma is hasznát veszem. Sokszor hosszadalmas várakozások során, amikor saját magam szórakoztatom a gondolatban elmondott versekkel, Mindig a helyzethez illően. Annakidején a randevúkon szerelmes versekkel.
És most? Természetesen Áprily.

Bükkcserje közt pirosvirágú mart.
a mentén kékes esti köd lebeg,
hol barna bükkök némán ködlenek,
álmos holló a szálerdőbe tart.

Közel a Mátra gerincéhez, ahol két erdei út Y alakban találkozik, kaptam az állásom. Tulajdonképpen biztató kis hely. Az utak találkozásánál mintegy 4-5 méter átmérőjű tisztás. Egyébként sűrű bükk-gyertyán fiatalos, olyan 3-4 méter magas. De a teteje ritka, és úgy meredezik, mint egy régimódi kamasz kefére nyírt frizurája.
Ötünk közül középütt vagyok. Jobbra a legszélén fő vendég-látónk, Gyula bácsi. Ő egyben a társaság doyenje. Még Kittenberger ismerősei közé tartozott. S hogy a környéken maradjak, Borsodi Lászlóval is vadászott együtt. Van jó ötszáz méterre. Utána közel hasonló korú vadásztársa következik, akinek a nevét a bemutatkozáskor nem értetten. Újabb kétszázötven méterre vagyok én az Y-ban, majd vagy százötven méterre Robi, akinek a Zsigulija nélkül nem jutottam volna ki ide, s végül Miklós. Ő csak az élményért, mert puskája nincs, fényképezni pedig ilyenkor már az ő felszerelésével sem lehet. De azért eljött.
Az Áprily megrajzolta képből egyedül a holló hiányzik. Igaz, idén van a Mátrában is, de jóval arrébb. Virágvasárnap a fiamék látták a szakköri kiránduláson (»terepfoglalkozásnak« nevezik előkelően). Én másfelé voltam. Péterrel, a szakkörvezetővel a ragadozó madarakat figyeltük a nagyobb nyilvánosság kizárásával. Ölyvet láttunk szépen, de Ő, a szakkör féltett büszkesége nem mutatkozott. Péter aggódott, hogy baja lett. (Néhány héttel később megnyugtatott, hogy csak elköltözött, mert túl közelinek találta az újonnan épült víkendházakat. Inkább én se lássam, de baj nélkül röptesse ki a fiókáit… Egyébként – teszem hozzá most, közel emberöltő múlva – október közepén aztán láttam őkerecsenségét, amint a hollóval párbajt vívott egy jó fészkelőhelyért. De hát ez külön történet, talán ha lesz a „Magasles”-nek második kötete, ott megírom. Ám térjünk vissza az egykori szalonkaleshez.)

A mogyorófabarka megremeg:
futó fuvallat, izgatott, zavart,
felborzolja az álmodó avart,
s szitálva indul könnyű permeteg.

A permeteg ezúttal elmarad, amit nem is bánok. Szemben velem a nyugati égen furcsa alakú felhők vöröslenek. Egymásra torulnak, elúsznak, újra jönnek. Erős szél lehet fenn. Szerencsére itt lenn alig érezni. Rigók dalolnak szerte a környéken, és néha veszekesznek is. Ilyenkor jobban figyelek, de semmi.
Rettentő nehezen akar az idén kitavaszodni. Itt fenn még a rügyek is fázósan húzzák össze magukat. Sehol egy virág vagy barka. Minden élő kívánja a meleget az idei nyögvenyelő tavaszban. Amikor tizenegy felé Pásztó felől jöttünk át a hegyen, egy sokatígérő szarvasbika tápászkodott fel előttünk az útról. Ott napozott, s élvezte az átmelegedetett úttest melegét. Visszanézett ránk, aztán kedvetlenül felkapaszkodott a szálerdőbe az út mellé. Újra megállt, mint aki tűnődik, hogy érdemes-e miattunk zavartatnia magát. Aztán mégis bebaktatott az erdőbe.
Felérve a vízválasztóra a Rudolftanyára vezető út torkolatában félreálltunk. Részben a kilátásban gyönyörködtünk, mert a hatalmas vágás Parádig kinyitotta a tájat; részben az ölyveket figyeltük, melyek szorgalmasan rótták köreiket. A hazai ölyvállomány – országos tapasztalatok alapján nyugodtan mondhatom – túl van a válságon. Talán a héják is. De a többi?!


Hat óra. Kürtszót küld egy messzi gyár.
A rigó füttye halkul egyre jobban.
Rejtett madár most édes nászra vár.

A hat órai időponton jóval túl vagyunk már, hiszen áprilist írunk Fél hét – háromnegyed hét lehet. Ha még valami jön, most jön. Figyelek.
Előrenyomom a biztosító gombját, mert madársziluett jelenik meg a kopasz ágak között, de félúton leengedem a fegyvert, és szomorúan húzom vissza a gombot.
Magányos örvösgalamb. Szalonkahúzáson akkor sem lőnék rá, ha éppen lehetne.
Kijön a tisztás fölé, s bár mozdulatlan vagyok, észrevesz. Félrevág, s gyors szárnycsapásokkal eltűnik a növekvő félhomályban.
A rigók lassan elcsendesednek. Nem ének már, ami hallatszik, inkább csak afféle elalvás előtti dúdolás. Néha mocorognak, néha veszekesznek egy-egy jobb helyért, aztán mára befejezik a dalt.
Csend van. Az országutak zaja is elhallgatott. A nyugaton a felhők lassan szürkébe váltanak, és belevesznek az ég homályába.

Fegyver feszül az izgatott marokban…
Most. Jönnek… Boldog, büszke mátkapár.
S forró szívükre gyilkos puska robban.

Sajnos a fentiekből csak az első sor vált valóra. A főszereplők nem jelentkeztek.
Bealkonyodott. Fütty bujkál felém jobbról. Új ismerősöm jelzi, hogy jön. Jelzés vissza, s lassan, a beteljesületlen lehetőség szomorúságával félrenyomom a fegyver kulcsát. Markomba csúszik a két töltény, aztán vállamra akasztom a megtört puskát. Vége. Indulok tovább, Robi felé.
Leérve az útra, már este van. Az autók lámpáinál rakjuk tokba a puskákat és szabadulunk meg gumicsizmáinktól. Közben elmeditálhatok azon, hogy milyen apró dolgokban változik esetenként a vadászetika. Negyven évvel ezelőtt úri vadász még akkor sem vallotta volna be, hogy gumicsizmában ment szalonkahúzásra, ha netán megtette. Mint ahogy Bársony István szégyenkezett amiatt, hogy a kibírhatatlan hőségben ingujjban cserkészett bőgő szarvasbikára…
De ezek a változások érthetőek és szükségszerűek…
– Hát üres nap volt a mai – csóválja a fejét Gyula bácsi, aki egyébként az idei mátrai szalonkarekordot tartja négy darabbal. – Mátrafüredtől Parádig minden lövést kellett volna hallani, ha lett volna.
De nem volt. Pedig jónéhány szalonkázni induló sorstársat szállító autót láttunk a délután folyamán.
Robi a csomagtartóban matat, nagyon keres valamit, vigasztalóul innen szól vissza:
– Másutt sincs. Tizenkétszer voltam kint a Pilisben, és nem láttam tán kettőt. El sem sütöttem a puskám.
Én voltam egyetlen egyszer, és nem láttam egyet sem. Melyik a jobb arány?
– Korábban kellett volna jönnötök – mondja Gyula bácsi félig mentegetőzve, félig szemrehányóan. – Akkor még inkább volt. Április már késő az idén.
Hát ez igaz, de hol Robi nem ért rá, hol én, hol egyikünk sem.
Közben Robi megtalálta amit keresett, és egy mappával Gyula bácsi elé áll:
– Nehogy szalonka nélkül múljék el a mai nap, kérlek, fogadd el tőlem.!
– Nahát… Igazán… Nagyon kedves vagy…
Az autóreflektor fényében nézzük a képet, Robi akvarelljét, az életnagyságú szalonkát. Gyula bácsinak mégis volt zsákmánya…
…De talán jobb is volt, hogy nem jött szalonka felénk. Három nappal később találkoztam Péterrel, s kiderült, hogy ugyanaznap nem is sokkal messzibbre szalonkafészket talált…

(1978)

A kép Balogh Péternek az elbeszéléshez készült ererdeti rajza. Az előtérben Muray Robi, hátul én. Hármunk közül már csak én élek...

Hozzászólások
patakikatalin - március 12 2011 17:38:24
Kedves Domokos, boldogan mentem véled szalonkázni...remélem, egyszer sikerül majd Személyesen is! Hálásan köszönöm, hogy olvashattam az irásod. Ismerős tájakon járni...nagyobbat dobban a sziv!
Szeretettel ölellek:Glica
pirospipacs - március 14 2011 21:51:42
Végre ideértem kedves Imre!
Élmény ahogyan leírod. Hát még megélni milyen lehetett. Örülök, hogy olvastalak, mert én soha nem jártam vadászaton, így legalább bekukkanthattam egy csöppet írásod nyomán.
Szeretettel: pipacs smiley
Torma Zsuzsanna - március 20 2011 14:21:30
Kedves Imre!

Én nem kedvelem a vadászatot, és a madarakat is ugyanúgy sajnálom, mint a nagyobb vadállatokat.
De a szép tájleírásokat nagyon kedvelem.

Üdv.: Torma Zsuzsanna
smileysmileysmiley
NDI - március 21 2011 10:21:55
Köszönöm a hozzászólásokat. Glica, egyszer kellene egy közös munka: a te képedhez az én szövegem...
patakikatalin - március 22 2011 17:18:14
Az álmod valóra válik!- a fotók mennek...repülnek feléd.smiley
Szeretettel ölellek:Glica
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2021. április 20. kedd,
Konrád, Tivadar napja van.
Holnap Konrád napja lesz.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

Helen Bereg
20/04/2021 19:03
Szép estét Napkorong! smiley

KiberFeri
20/04/2021 15:21
Szép napot mindenkinek...

Helen Bereg
20/04/2021 13:34
Szép napot Mindenkinek! smiley

mamuszka
19/04/2021 20:40
Szép estét mindenkinek. Jó egészséget, kíméljen meg benneteket magától a vírus.

vali75
19/04/2021 19:26
Szép estét mindenkinek! smiley

Helen Bereg
19/04/2021 18:44
Szép estét Koronglakók! smiley

Manon
19/04/2021 12:48
Legyen szép napja mindenkinek!

KiberFeri
19/04/2021 09:22
Csak úgy finomkodva esik, de ettől még legyen mindenkinek jó napja!

Wino
18/04/2021 17:55
Kellemes vasárnapot mindenkinek!

Helen Bereg
18/04/2021 17:54
Szép estét Napkorong! smiley

KiberFeri
18/04/2021 09:18
Jó vasárnapot kívánok minden kedves lakótársnak és olvasónknak is!

Helen Bereg
17/04/2021 18:00
Szép estét Mindenkinek! smiley

Helen Bereg
17/04/2021 18:00
Szép estét Mindenkinek! smiley

Helen Bereg
17/04/2021 18:00
Szép estét Mindenkinek! smiley

Helen Bereg
17/04/2021 12:39
Szép vasárnapot Koronglakók! smiley

Archívum
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes