Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikFebruár 22 2020 05:03:05
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Kapcsolat
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 3
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Fórumtémák
Legújabb témák
Asszociáció.
Szerelem
Anagramma
Két rímelõ játéka
Minden ami jó... :)
Legnépszerűbb témák
Asszociáció. [10199]
Szótaglánc. [8524]
Földrajzi-né -l... [7724]
MÜFORDÍTÁS [4923]
Szerelem [3565]
Napkorong pályázat nyertesei.
Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc
Pályázatok
Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok
Online rádió
Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád
PageRank mérõ
Google PageRank
patakikatalin: A Vadvirág vallomása

V



A vadvirág vallomása

Oly sokszor próbálkoztam versekbe foglalni a „Boldogságot.” Ám visszaolvasva, valamennyien hamisan csengtek. Valami mindig hiányzott belőlük. Kerestem valami ismeretlen, csodás valamit, amiről fogalmam nem volt, miként néz ki.
De sokat megcsalatkoztam az életemben!
Szívet szorongató,fájdalmas boldogság volt az enyém.
- Hol, és miként kell keresni a boldogságot?-
Minden költemény, olyan lett mint egy gyászbeszéd, amit a tiszteletes úr mond a koporsó felett. A szerelem koporsója fekete selyemmel letakarva.
Nagy bajba vagyok én a boldogsággal. Rengeteget veszkődtünk egymással az eltelt évtizedek során. Ott csinált belőlem bolondot ahol tudott. Egyetlen lehetőséget sem mulasztott el. Csalogatott szépbe-jóba, hittem is a hamis szónak. Vörös rózsát küldött nekem, ígért hű szerelmeket. A végén ott hagyott, rajtam nagyot kacagott.
Hamvas ifjúságomban, kisírtam a két szemem, ahogy illett. Kétségbe estem minden búcsúcsók után, és azt hittem, hogy a szívem nem dobog tovább. Dobogott!
Az úr reggel, új reményt hozott, angyali szárnyakon. Fiatal voltam és szálltam a kék égre a vándor fellegekhez. Ugyanazon hibákat követtem el, hibátlanul. Fáradhatatlanul kerestem a párom, miközben az évek mögém kerültek, majd lábujj hegyen, nesztelen tova lopakodtak.
20-30-40-50év s lassan utol ér a végzetem, a földi világból mennem kell. Én pedig mint egy buta libuska, még mindig nem tudom, hogy a boldogságot eszik-e, vagy isszák!?
Az érzelem huncut dolog, így adódtak bőven félreértések az évszakokban. Mondott valamit a tavasz, suttogott valamit a nyár, hazudott a fülembe az ősz, és tagadott a tél.
Ha boldog volt a testem, zokogott a lelkem. Ha véletlenül szárnyalt a lelkem, veszettül szenvedett a testem.-„Csak egy érintést, egy leheletnyi csókot. Nem! Tilos!” majd útjaink eltűntek a ködbe.
A szép vázába jutott vörös rózsa, még el sem nyílt, Őt pedig már az őszi szellő tovafújta. Ifjúsága, kíváncsi álma, kalandokra hívta…
Lángokba borult a föld, az égi fellegek, és benn égett a szép reményem, békességem. Egyetlen éjszakára szólt a szenvedély ám elfeledni egy élet is kevés, emlékem örökre benned ég. Szíves-örömest visszajönnél, ha hozzám vezető utat egyszer meglelnéd. Megfizettél azért, hogy ott hagytál a virágos rét közepén. Hiába kerestél csillagos éjszakában, hiába kerestél egy másik világban.
Zúgott a fenyves erdő, azt mondta:
Be kár, be kár
Zúgott a tölgyes erdő, azt mondta:
Ne bánd, ne bánd
Szólt a hangod halkan, csendesen:
Felejts el holnapra kedvesem.
Kialudtak a csillagok, némán daloltak a madarak, mozdulatlan lett a szellő, fénytelen lett a világ, jégbe fagyott a szívem, lelkem, testem. Semmit nem értek, összegabalyodott a fekete világ, kialudt a fénysugár.
Egyetlen vigaszom maradt csupán,
Hogy jövőre is jön a tavasz,
Szépen dalol majd a kis madár.
Lehull a tölgyfa levele
Az újak pedig nem emlékeznek
Semmire.
Mondja meg már végre valaki, hogy mit kell keresni?!
Menekülésem közepette, vakon a vesztembe menekültem:
Hófehér fátyol alatt hullott a könnyem. A templom falai között zengett az orgona hangja :- Az ítélet harsonája!-
Az oltár előtt a három pap, csónakról beszélt, ami már akkor el süllyedt, mielőtt bele szálltunk. Egyedül az Isten látta lelkemet, benne a kétségbe esésemet. Hullott, csak hullott a könnyem.
Törékeny kezemet egy férfi fogta és arany gyűrűvel megbéklyózta. Egyetlen dolog űzte, hajtotta felém, hogy bosszúját kitombolja. Két év börtönét megfellebbezte és három évet csinált nekem belőle. Kegyetlen pokol bugyrába kerültem az ördög mellé. A perceket ólomból öntötték, így a tér-időben, harmincat öregedtem. Keservesen ment a felnőtté válásom. Élet vagy halál? Döntöttem! A kés, örökre szertefoszlott. Az Istennek is sok volt amit látott…
Elváltam és soha többet nem féltem az Élettől!
A tavasz hozott nekem madárdalos reggeleket, a nyár hozott nekem szenvedélyeket, az ősz hozott nekem búcsú csókokat, a tél hozott nekem szerelmes verseket. Láttam a csillagos Göncölszekeret, láttam reggelenként parázsló fellegeket. Elmentem a mesék világába és jártam a hegyeket, völgyeket és vadvirággal terített réteket. Velem jöttek az Angyalok, kacagtak a tündérek és ott voltak a holt lelkek, kik éltükben is szerettek engem.
Az üres papírokon megjelentek a látomások. Novellákba foglalt szerelmek, búcsúzások, tragédiák. Írtam, írok és írni fogok, mert élni akarok.
A boldogságról álmodoztam, meseországba jártam, tündérekhez szálltam, majd két gyermeknek életet adtam. Az apa annyi sem volt, mint egy halvány gondolat. Üres árnyék volt, amiből még a sötétség is hiányzott. Tizenkét év után közölte, hogy boldog és kisétált az ajtón. Értetlenül bámulok utána, ezt hogyan csinálta? Ő a boldogságot megtalálta!
Mit is tehettem mást, mint az őrangyalomhoz rohantam és az életemet elsirattam. Két házasság romjai felett állok, három gyermekem néz rám barna szemekkel…
Akad itt bőven feladat, felelősség!- Menjünk gyerekek, nézzük meg együtt, hogy milyen ez a szép világ.-
Fájt a társtalanság, mardosott a magány.
Szinte, észrevétlen a sátán ismét beköltözött.
Volt egy verejtékes rém álmom, még a férjem oldalán:” Bárhol is leszel, megtalállak…”- mondta a gonosz, majd évekre eltűnt. A gyötrő emlékét soha nem felejtettem el.
Szőke, hosszú haja volt a fiatalembernek. Az arcát mindig eltakarta a tekintetek elől. Csak kifelé lehetett látni, így fedezett föl magának. Tudta, hogy jó lélek vagyok, sorsán segíteni fogok. Egy hónap után, bemutatkozott, hogy: Ő az Antikrisztus! Kénytelen voltam elhinni, ha életben akartam maradni. Tíz hónap alatt ötven kilóra sorvadtam. Orvost nem engedett a közelembe. Azt mondta:”- megdöglesz!!”-
Az Istennek is sok volt amit látott…
Egy reggel a szőke sátán összepakolt és egy kislánnyal karonfogva elment. Egymás oldalán megtalálták a boldogságot. Az álombeli férfi ment ki az otthonomból!!
Ismét összefogtak értem a jó lelkek!
Az életet választottam és papírt, tollat vettem. Sorban írtam le ami fájt. Kerestem, kutattam, hogy hol lakik a boldogság. Mentem hóviharban, szakadó esőben, égdörgésben s körülöttem csapódtak a villámok. Napsütésben vadvirágokra leltem. Otthonom és boldogságom színhelye lett a tölgyes erdő. Bele szerelmesedtem a suttogó fenyvesekbe, a daloló madarakba. Csillogó szemekkel gyönyörködtem a kék égen vonuló habos felhőkbe. Minden szeretet megkaptam, amire oly annyira vágyakoztam. Ám ebből kimaradt az ember!
Döntöttem!
Nem kell senkinek a csókja, nem kell az ölelés. Nem kell a rózsa, a hazug szó. Nem adom a testem, enyém a lelkem. Ne hazudjon a csillagok alatt, ne ígérjen nappalokat. Ő és én, soha ne legyen egy. Nincs forró ölelés, jégvirágos lett a szívem. Nincs több megalkuvás, a kalandozások ideje lejárt. Megismertem milyen hamisan csaló a világ! Nincs melegség, nincs szerelem, nincs a szívemnek dobbanása. Vonuljatok évszakok. Jöjjön a tél, zúgjon a jeges szél, kavarogjanak a hópihék, takarjon le minden mocskot a ragyogó fehérség.
A boldogsághoz vezető utat nem lelem. Köztünk mindennek vége! Szórakozzon mással, az eljövendő ifjúsággal!
Egy valamit biztosan tudok, hogy élni akarok!
Kegyetlenül megszenvedtem azért, hogy megéljek egy fél évszázadot. Nem alá becsülendő dolog. Isten akaratából sikerült többször visszatérnem a pokol fenekéről. A gonosz erejét legyőztem és a napfényes utakra visszatértem. Vártak rám az üres lapok, hogy reggelente teleírjam. Mondjam el az embereknek, hogy a vörös rózsa nem mindig rózsa. Mondjam el, hogy a mosoly mögött ott a gonosz, hogy a felemelt kéz nem mindig simogat. Mondjam el, hogy nem szabad elhinni az embernek minden szavát. Mondjam el, hogy a szeretet ledönti az akadályt. Mondjam el, hogy az élet önmagában csodálatos és adomány!
Nehéz volt az utam és nem tudom mi vár reám. Nincs bennem gyűlölet és harag. Szépen élem az alkotó napokat. Sok kincset találtam a természetben, kárpótolt azért, amit az emberek oldalán elszenvedtem. Besározódtam, elfáradtam, szomorú lettem, ám önmagamat alaposan megismertem. Patakvizében megfürödtem, hegytetőn megpihentem, vadakat látva vidám lettem. Tudom, járni az erőm, és tudom, hogy van becsületem. Az ördöggel üzletet nem kötöttem!

Glica
Hozzászólások
NDI - március 30 2011 11:06:15
Nagyon szép, lírai, panteisztikus, őszinte. És ami nagyon fontos: >Az ördöggel üzletet nem kötöttem!<
mindenféle üdvözlet
Domokos smileysmileysmileysmileysmileysmileysmileysmileysmiley
pircsi47 - március 30 2011 18:54:19
Glicám!
Fantasztikus élményben volt részem a novellád olvasásakor!
Rengeteg közös van életünkben és megyugodtam, hogy nem, csak
én jártam pórul, de nekem is sikerült mindig talpraállnom.
Míg fiatalabb voltam tudtam változtatni, de már 64 év után, nem tehetem, bármennyire nehéz, megalkuvásban kell élnem!
Nagyon sok erőt és egészséget kívánok Neked és légy boldog a gyermekeiddel, ha már pároddal nem lehet./Sajnos nekem sem!/
Sokszor puszillak: Pircsismileysmileysmiley
Papon - március 30 2011 20:05:13
Nagyon, nagyon megijesztesz. Őszinteséged letaglóz. Ilyen gonosz sorsok nem lehetnek, nem lehetnének. Nem voltál te túl naiv, hiszékeny, "szecsuáni" jólélek??!! Most többet nem tudok mondani.
Szeretettel:
Paponsmileysmiley
patakikatalin - március 30 2011 20:55:20
NDI,-pircsi47,-Papon, Köszönöm.
Most többet nem tudok mondani...
Szeretettel ölellek:Glica
czegledy66 - március 30 2011 21:17:33
Azt hiszem nagyon sokan vagyunk így, de nem mindenki képes harcolni.Harcaidhoz gratulálok, további sok-sok erőt és kitartást az ÉLET-hez! Marcsismiley
patakikatalin - március 30 2011 21:21:47
czegledy66- Már a Gyermekeimmel közösen harcolunk!!
Örülök, hogy Olvastad, és egy lépéssel közelebb jutottunk egymáshoz. Remélem, Te is jössz a kaszinóba?
Szeretettel:Glica
Tara Scott - március 31 2011 20:19:11
Glicám kívül hordozod a lelkedet. Az őszinteséged, a nyíltságod, szeretetvágyásod lett az árulód. Nem naivság ez. Bizalom. Mert aki nem tud bántani másokat, nem is feltételezi hogy bántódhat. És Te hordod az igazságot mégis, mert lehet másképp élni, de minek?
Szeretettel ölellek: Tara
patakikatalin - április 01 2011 14:40:27
Tudod, az út menti Kereszteket össze szedem, mások helyett is cipelem...az a dolgom, mert IROK!
Kösz a Gratulát:Glica
gyongyszem555 - április 01 2011 17:04:21
Kedves Glica!
Nagyon szép a novellád.de én egyszerűen nem tudom felfogni, hogy hogyan lehet ennyi szenvedést kibírni, talpra állni újra és újra. De szerencsére lehet, ezt bizonyítja a tény, hogy megírtad ezt a történetet. Szeretettel olvastalak: Évi.
Piroska54 - április 01 2011 17:21:58
Kedves Glica!
Sok hasonló emlék, érzés kavargott bennem, míg remek írásodat olvastam. Őszinte, nyílt lélekre vall! Szeretettel gratulálok: Piroskasmiley
patakikatalin - április 02 2011 06:44:22
A Magyar Édesanyák helyzetét, sokban befolyásolja a politika!!!
Az én anyum egészségét alaposan aláásta, amikor az Ő élete munkáját el dózerolták...szanálták az Otthonát!!!!
Tudom, hogy amit irtam, sokakat érint!!! A Család rombolás fontos feladat lett. Csak az én életemből, sok ocsmány "rendeletre" emlékszem. Amit pedig az akkori kormány IGÉRT, senki nem emlékszik....
Köszönöm, hogy érző szivvel Olvastátok a munkámat.
Sok puszit küldök:Glica
Torma Zsuzsanna - április 02 2011 15:33:32
Kedves Glica!

Nekem is tetszik, ahogy őszintén, kendőzetlenül leírod a veled történteket, a megpróbáltatások megtanították Neked, hogy hogyan érdemes élni. Nem kell feltétlenül mindenünknek meglenni ahhoz, hogy boldogok legyünk.
Ha úgy hozta a Sors, hogy nem sikerült egy odaadó, szerető társra sem találnod, akkor inkább nélküle, mint vele!
Szerencse az életedben, hogy Isten megajándékozott gyermekekkel, így legalább nem maradtál egyedül!

Üdv.: Torma Zsuzsanna
smileysmileysmileysmiley
patakikatalin - április 03 2011 20:40:15
Zsuzsanna- Sok barátom van, de már senkiben nem bizom...csak magamban!
Az én történeteim NEM egyedi esetek. Sokan magukra ismerhetnek...
Hét fátyol takarja, amit most Olvastál.

Szép estét kivánok:Glica
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2020. február 22. szombat,
Gerzson napja van.
Holnap Alfréd napja lesz.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

Helen Bereg
21/02/2020 19:18
Szép estét Mindenkinek! smiley

Gyongy
21/02/2020 12:52
Kellemes délutánt Napkorong smiley

KiberFeri
20/02/2020 08:46
Kellemes napot kívánok, kedves korongosok...

Manon
20/02/2020 08:19
Kellemes csütörtöki napot Napkorong!

hzsike
19/02/2020 18:35
Szépséges estét mindenkinek! smiley

Helen Bereg
19/02/2020 17:16
Szép estét Mindenkinek! smiley

KiberFeri
19/02/2020 08:28
Kellemes jó és Reményteljes reggelt kívánok minden kedves lakótársnak és olvasónknak!

Helen Bereg
18/02/2020 20:05
Szép estét Mindenkinek! smiley

Gyongy
18/02/2020 13:46
Kellemes, szép délutánt Napkorong smiley

KiberFeri
18/02/2020 11:34
Nagyon kívánom, hogy kellemetes napotok legyen!

nagygabi
17/02/2020 23:04
Nagyon szépen köszönöm kedves Ica! Nagyon szuperul kitaláltad. Bevallom,nekem sosem sikerült még saját fényképet feltennem ide.Puszi Neked!:-D

Helen Bereg
17/02/2020 19:48
Szép estét, jó éjszakát Korongosok! smiley

nagygabi
17/02/2020 16:34
Szép estefelét mindenkinek -e helyen! :-)

hzsike
17/02/2020 13:50
Szépséges napot mindenkinek! smiley

Gyongy
17/02/2020 12:38
Szép napot Napkorong smiley

Archívum
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes