|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Ha elmegy a pásztor, szétszéled a nyáj!
Végre itt a pihenõhely. Kávé, WC, üdítõ Mégsem elõzöm meg a fehér BMW-t. Lejjebb veszem a gázról lábam (azért még megsimogatom egy kicsit vele), index jobbra, aztán teljesen lehúzódom. Visszakapcsolok háromba, és bekanyarodom a bódé elé. Egy rozsdás Transzporter, egy olajzöld Laguna, meg egy koszfehér Scania pihen a parkolóban. No nem a legendás csõrös Scania, hanem a kommersz kisbusz. A ragyogó naphoz képest elég gyér forgalom. Egyes, motor leáll, kézifék, kulcs ki, kikászállódom (pénz, iratok zsebbe), központi zár, nyújtózkodás. Visszatûröm a pólót, aztán irány a csehó.
Tábla az ablakon: ZÁRVA. O-ó, hát ezért a pangás. Hátrahajolva látom, hogy a Hetes túloldalán nyitva tartanak. A szél egykedvûen játszik a fák leveleivel. Millió vibráló raszterpontjai a látképnek. Az autópálya feletti remegõ levegõt gyalogoshíd szeli át. Kamionba zárt tehenek, malacok halálútja fölött jutok át a túloldalra. Sietve viszik az ország jószágait pesti mészárszékekbe. Már érzem orromban a kávé hajnalillatát, sárga mezõk búza leheletét, az aszfalt hullaszagát. Mennyi elgázolt dög lett szétkenve rajtad, te titokzatos acélszürke kígyó, örök szerelmem, távolságok tudója, lehetõségek ismerõje, sorsok kovácsolója! Mennyi pénzt loptak el belõled, mennyi szerelmet és halált szõttek Párkáid csikorgó fagyban és tûzforró délben?! Elõttem és mögöttem végtelenek végtelenül valószínûtlen metszéspontján oldom fel még egy kávészertartásban a feszültséget, újból kihívva gyomorsavsorsom, hátha most elkerül az égetõ érzés torkomban, talán ha tejjel, talán ha habbalr30;
A csaposlány itt sem érti a viccet. Nem kíváncsi egyedül maradt apám bánatára, anyám halálára, egyáltalán, hogy merek szólni hozzá, hagyjam nála a profitot, meg a jattot, aztán húzzak minél gyorsabban. A csészébe szórom széttépett zacskóm cukormorzsáit, kevergetve viszem ki a teraszra. Inkább a táj és jómagam.
A csavargó nap felõl közeledik. Kávé fölött áthunyorgó szememmel gyönyörködöm a kesze-kusza haját fénykoszorúba foglaló nap sugaraiban. Most ér hozzám. Nincs is hányás-alkohol-dohány-ember bûze. Mézillat játszadozik halványbarna szakálla szõrszálaival. Ócska ruháját kötél fogja csomóval össze, NDK-s saru a lábán.
- Leléptél, mi?!
Mi köze ennek hozzám? Ahhoz, hogy elegem lett a mocskos levegõbõl, a bunkóság hatalmából, a prostituált világból, a vezetõbeosztásban pöffeszkedõ hétpróbás gonosztevõkbõl, a koldussorsú kilincselésbõl, a kiúttalanságból.
- Naja. Meghívlak egy kólára!
- A vörösbort jobb szeretem.
- Azt itt nem mérnek. Egész üvegre meg nincs pénzem.
- Kösz, kibírom.
- Hova tartasz, Uram?
- Megyek Pestre, mert eljött a pásztor, szétszéled a nyáj.
- Isten veled...
Hosszan nézek utána, ahogy fehér alakja egyre kisebb lesz, ahogy magabiztosan biceg az oroszlánok felé.
|
|
|
- február 21 2008 04:38:57
Nem mondom, érdekes gondolatok jutottak eszedbe autós pihenõ ücsörgés közben.Van fantáziád. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. december 21. vasárnap,
Tamás napja van.
Holnap Zéno napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
