|
 Vendég: 3
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
Felszálltunk kedvenc 23.-as buszunkra. Jobb kezemben a pólyás csecsemő, balkezemben a lyukasztandó buszjegy...
 V
Férjem a sporttáskával türelmesen álldogál odalent, mindenkit előre engedve; hadd siessen, aki ülni szeretne…
Egy idősebb úr, mint egy diszkoszvető, - hajítja kalapját az ülésre. A kalap vízszintesen úszik a levegőben, s éppen a megfelelő ülésre huppan. Micsoda rutin! Mire végeztem a jegykezeléssel, már minden hely foglalt. Kivéve azt, amelyen a kalap ül. Odamentem, megfordultam, látszott, hogy egy másodperc múlva leülök… Az úr odaugrott és kirántotta a kalapot…
Miklós távolabbról látta az esetet…
-Ráültél volna? Biztos, hogy ráültél volna?
-Igen, természetesen! – válaszoltam.
A tömeg nagy volt. A végállomáson nehezen vergődtem le a gyerekkel. Látom ám, hogy Miklós már amott megy… Miért siet ennyire? Szedem a lábam, trappolok utána, ahogy enged a tömeg. Végre utolérem. Jobb kezemben a csecsemő, bal kezemmel belekarolok. Vagyis csak karolnék, mert nem engedi, hiába próbálkozom újra. Szinte odébb ugrik, s azt mondja:
- Na…, - Na… Idegen hang, idegen arc…
- Jaj, bocsánat! – mondom.
Visszafordul és szembenéz velem; egy idegen ember; lesújtó, megvetéssel…
Lángvörös az arcom…
- Elnézést kérek összetévesztettem, bocsánat…
A sötétbarna crombi kabát… Hiába volt drága, senki nem garantálta, hogy holnap nem jön szembe az utcán egy hasonló… A Május1.Ruhagyár százával ontotta típusfazonjait…
Már nemcsak az arcom, a nyakam is lángvörös... Hol lehet Miklós? Miért nem figyelt rám? Nézek visszafelé… Szép lassan caplat utánunk a csomaggal. Csodálkozott is, hová sietünk? Mindaddig, míg a jelenetet meg nem látta…
S ahelyett, hogy mellém áll, vagy a védelmemre kelne, mások füle hallatára azt mondja;
- Hölgyem! Gyerekkel a karján ismerkedik… itt a Borároson?
|
|
|
- május 15 2011 12:48:47
Kedves Irénke!
Nagyon jó lett a történeted! Ne is haragudj, de egy kicsit elmosolyodtam rajta, mivel olyan mulatságos!
Ahogy szaladsz az idegen után, mintha a férjed lenne, majd ahogy a férjed "caplat" utánatok szép lassan!
Egyébként én a nagybevásárlások során járok úgy, hogy ha eltávolodunk egymástól a nagy tömegben, akkor egy darabig keresnem kell a férjemet, hogy merre is van, és soha nem találom ott, ahol hagytam.
Egyébként az utolsó mondatodban, ahogy a férjed hozzád szólt, azt elég udvariasan és humorosan tette, ezért egyáltalán nem lehet rá haragudni!
Örülök, hogy olvashattam!
üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- május 15 2011 16:18:57
Jó!
Van humora kedves férjednek...
Jól írtad meg! |
- május 16 2011 08:01:24
Kedves Zsuzsanna! Köszönöm szavaidat. vigasztal, hogy a szitu neked is ismerős... Többen lassítva figyeltek már... s a férjem megjegyzése m é g i n k á b b leégetett...  szeretettel irénke |
- május 16 2011 08:04:55
Kedves haaszi! Köszi, hogy tetszett.
A mosolygó arcoktól jó kedvem lett. |
- június 16 2011 08:56:00
Mindkét történet humoros, poénos, kár hogy a jelen idő és a múlt idő
keveredik. Nekem ez egy kicsit zavaró. Egyébként tetszik.
Üdv: karakter |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. október 27. hétfő,
Szabina napja van.
Holnap Simon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
