|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
Fiatal házas korunkban sokfelé meg tudtuk osztani a figyelmünket és időnket; család, gyerekek,szülők, házastárs, munkahely, kert, otthonunk...
 V
Néha azt gondoltuk még több energia kellene, de leginkább azt, hogy több pénz. Néha azt gondoltam, több kéz kellene a munkavégzéshez. Éjt nappá téve építettük, szépítettük házunkat, otthonunkat, ha még volt energiánk; a benti munka után.
Hét végén ugyanez, 24 órában. Úgy éjfél felé, már lassított felvételben mosakodtam, ha még volt melegvíz... Péntek este úgy határoztam, holnap reggel nagymosás lesz! Keverőtárcsás mosógépe volt akkor mindenkinek. A többszöri öblögetést; a vizes padra helyezett gyermek fürdető kád, lavórok, vödrök, műanyag edények szolgálták.
Miklós nyári pizsamája rövid ujjú, rövid nadrágos; a fölső részt már magára vette, de a kis nadrágot nem találta sehol… Addig is fogat mos, - gondolta, amíg végzek a gyerekeknél, talán én tudom a választ… Vajon mi van a fogmosó pohárban? Megfogta, és maga felé dönti, hogy belenézzen… A pohárban lévő víz beömlik a V alakú nyakkivágáson, egyenest a nemi szervére… Kiabálás, szitkozódás töltötte be a házat. Ki volt az a bunkó, aki vizet hagyott a fogmosó pohárban?
Ami ezután jött, azt csak később mondta. A fogkrém nem habzott, ocsmány szappan íze volt… Amikor meglátta a Neogranormon feliratot földhöz vágta mérgében. Az volt a legkisebb gyerek popsi-kenőcse.
Reggel hiába keltem korán, hogy a nagymosást végrehajtsam. Nem jutottam ötről a hatra, a család minden tagja kitalált nekem újabb és újabb feladatokat… Már teregetnem kellene, - gondoltam - de még el sem kezdtem a mosást! Rohanva száguldottam a fürdőszobába. Az ajtónál megcsúsztam a kövön, magammal sodorva rengeteg műanyag edényt, óriási csörömpöléssel…
Fenékre esve terpeszben landoltam a helyiség túlsó végén, s lábam között a mosdókagyló fajanszlábazata álldogál…
Az ijedtségen kívül úgy tűnik, nem történt bajom, de vajon minden tagom ép? Mi történt? Jól vagy? – kérdi Miklós az ajtóból. De csak a hátam látja, amint ülök a földön, lehajtott fejjel…
Hónom alatt megfogva, próbál felemelni, de nem tud.
Még egyszer nekiveselkedik, de hiába, ő is elcsúszik. Kitört belőlem a nevetés.
Ülünk a földön, vizes ruhában, és nevetünk…
Az ajtó felől, gyermekeink szemlélői balgaságainknak…
|
|
|
- június 24 2011 09:18:24
Kedves Irénke!
Nagyon jó történeteid vannak, amit az életből vettél!
Az az egyik legszebb dolog életünkben, amikor ezeken a kis "afférjainkon", ahogy TE írtad, "balgaságainkon" mosolyogni, sőt nevetni tudunk. Ilyenkor a felszabadultság érzése vesz rajtunk erőt, és máris minden megoldódik. Egymáshoz is kedvesebben tud szólni két ember, ha humorosan, vidáman fogják fel a velük megesetteket. Sajnos, ez a legtöbb esetben nem így van, és sok családban ilyen kis "apróságok" miatt inkább elmérgesedik a helyzet, és a légkör.
Én örülök, hogy a vidámabb emberkék közé tartozol!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- június 24 2011 12:31:53
Kedves Irénke!
Olvasva korábbi, - életedből vett- történeteket megállapíthatom, a színvonal változatlanul magas. Ez a történet, talán az utánozhatatlan hangulat teremtésével nálam a nyerő!
Szeretettel Andyí |
- június 25 2011 11:21:52
Kedves Zsuzsanna! Köszönöm kedves szavaidat!
Sok mindent átéltünk e g y ü t t... A legfőbb láncszem az egymás iránt érzett szerelem és bizalom volt. ilyen légkörben a gyerekek is kiegyensúlyozottak. (Pedig építkeztünk is... férjem rakta afalat, én meg adogattam fel a téglát.) Jaj de fáj a hátam, mondja ő. Masszírozzuk meg Apát!- elkezdem nyomkodni a hátát, az összes gyerek szintén, nyomkodja, ahol éri. A legkisebb, alig több mint egyéves, aki még az ágyat sem éri fel,... hogy ő is csináljon valamit, Apa lelógó kezének kis ujját megharapta, ahogy csak bírta...! Ordítására minden kéz megállt a levegőben..., elképedve néztük a kicsi fogainak nyomát |
- június 25 2011 11:43:00
Kedves Andy! Köszönöm értékelésedet! Azt mondják, a legjobb történeteket az élet írja. Egy nyüzsgő családban meg, mindig történik valami... csak vissza kell emlékeznem... elhozom majd a Bújócska, A kis Polski, és a Bohó ifjúságom címűeket is!  Szeretettel Irénke |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 05. szerda,
Imre napja van.
Holnap Lénárd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
