Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikáprilis 15 2021 18:32:58
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Kapcsolat
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 6
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,202
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Fórumtémák
Legújabb témák
Asszociáció.
Anagramma
Szerelem
Két rímelõ játéka
Minden ami jó... :)
Legnépszerűbb témák
Asszociáció. [10202]
Szótaglánc. [8524]
Földrajzi-né -l... [7724]
MÜFORDÍTÁS [4923]
Szerelem [3573]
Napkorong pályázat nyertesei.
Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc
Pályázatok
Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok
Online rádió
Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád
PageRank mérõ
Google PageRank
patakikatalin: A vadász asszony
Romantika, szerelem, erdőn járás....vadászat!
Minden, ami szem-szájnak, szívnek ingere!
(E történet 4 fejezetből áll.)

V


A vadász asszony

Mindig akadnak oly szerencsés embertársaink, akik a sors kegyeltjeként egymásra találnak. Egy ismeretlen nő, és egy ismeretlen férfi ugyanazon dologért vágyakozott, tiszta szívvel. A Mindenhatónak, vidám kedve kerekedett és nagyot gondolt: Segítek! A feltétele, hogy három próbát kell kiállniuk. Ha teljesítik, a két lélek egy lehet. A főszervező felelőssége teljes tudatában munkához látott.
A hegyek ölelésében, a tölgyfák alatt áll egy palatetős, vadászkastély. A hegyek hátán átbucskázva, lassan érkezik a reggel. Karolina zöld bársony köntösbe csomagolja fázós testét, és meleg papucsba dugja lábait. A petróleumlámpa, sárga fénye szalad szét a konyhában. A hölgy, karcsú alakja, nyugodtan teszi a dolgát. A kávés csészébe cukrot kanalaz, kekszet vesz elő a szekrény mélyéről. Hosszú újai átölelik a csésze fülét, és kortyolgatja a gőzölgő kávét. A barna tekintet az ablak felé figyel, a Nap keltében gyönyörködik. Sokat megfestette már ezt a képet. Szerencsés embernek tartja magát, elégedett az életével. Egy apróságot azért hiányol: Az ölelő férfikarokat… Bizonyára, neki is van valahol párja, aki Őt várja. Ha nem ebben az Életben, akkor majd a következőben találkoznak. Egy jottányit nem enged abból, amit kigondolt. Csak Ő, még akkor is, ha az idő halad felettük.
Lent az Alföldön, a Berettyó közelében egy kertes, családi házban, még mindenki alszik, csak a családfő van talpon. Csendesen tesz-vesz a konyhában, hogy a gyereket és az asszonyt ne zavarja. Megszokta, hogy kiszolgálja magát. Márta nem rossz asszony, gondoskodik róla és a családról. Soha nem érzett iránta, nagy érzelmeket. Nem forrt a vére, amikor meglátta. Nem akart kiugrani a szíve, mert úgy dobogott. Fiatalok voltak, mulyák, és apa kellett a gyereknek. A becsületüket kellett megváltani az oltár előtt. A nehéz sorsuk összeboronálta őket, de a férfi szíve soha nem nyugodott. Magának sem meri bevallani az igazat: keresi a párját.
Sándor a tányérra teszi a két szelet kenyeret, amit sült hús zsírral kent meg. Csípős paprikás üveggel a kezében, kimegy a műhelybe. A sarkával, behajtja maga mögött a konyhaajtót. Ott a faragásra váró fák között, egészen más a világ. Álmodozhat.
Erős karjaival, lefejti a fölösleget a cseresznyefáról és kibontakozik a szobor. Az alkotás gyönyöre élteti ezt a szomorú szívű szobrászt.
Sándor oda lép a telefonhoz, és bezongorázza a számokat. Szinte nem is néz a billentyűkre, automatikusan cselekszik.
- Szia, Öcsém! Mi van veled? Régen hallottam felőled.- Egy kellemes férfihang indul világgá az éteren át…
Karolina szobájában, hosszan jelzett ki a fehér telefon, de megvárta az asszonyt, hogy oda érjen. A kagyló bele simul a meleg női tenyérbe. A hang pontosan bele talál az asszony szívébe.
- Nem az Ön, öccse vagyok, hanem Karolina.- a nyugodt és lágy női hang, visszafelé is megteszi a hosszú utat. A hegyek öleléséből a Berettyó partjára megy és beoson Sándor fülébe majd megérinti a férfi fájó szívét.
- Bocsánatot kérek, de valamit elrontottam. - a férfi keresi a szavakat, hogy mivel tartsa ezt az asszonyt a készülék mellett. Ezt a varázslatot várta egész életében. Rabul ejtette a hang.
- Nem tett semmi rosszat. Épp a kávémat kortyoltam, és a napkeltében gyönyörködtem. Tudja, hogy most hol van? Hová jött a hangja?
- El sem tudom képzelni, hogy kinek az otthonába „csöngettem be.”
- A hegyekben van, egy szép kis vadászkastélyban. Ne gondoljon egy csicsa palotára. Petróleumlámpa világít, ha az est közeleg. A vizet is a kút mélyéről kell felhúzni. A kandallóhoz és a cserépkályhák fűtéséhez fát kell hasogatni.
- Nem fél ott egyedül az erdőn? Én szíves örömest, megvédeném a medvétől!
- Van egy remek golyós fegyverem. Soha nem hagyott cserben. Eddig!
- Jaj de buta vagyok. El is felejtettem bemutatkozni:Sándor vagyok. Nekem nincs puskám, ám szívesen faragok állatfigurákat is. Romantikus dolog az erdőt járni.
- Szeretek kimenni a festőállvánnyal és megörökíteni a pillanatot. A fák alatt mindig történik valami…
- Kedves Asszonyom, engedje meg, hogy máskor is felhívhassam. Talán az esti órákban, amikor a napi rohanásnak vége.- a férfi hangja tele reménnyel, hogy nem kap elutasító választ. A szíve gyorsabban ver az izgalomtól. Ezen Ő maga is meglepődik.
- Boldoggá tesz, ha csendes magányomba néha becsörög. Milyen különös dolgokat produkál az Élet? Akkor a viszont hallásra!- A vonal megszakad, a kagyló a helyére kerül. Megbabonázva állnak a készülék mellett. El sem akarják hinni a történteket. Minden idegszáluk bizsereg, kellemes meleg járja át a testük. Ettől a naptól meg változott az életük. Gyermeki izgalommal várták az estét, a telefonkészülék mellett.

A Mindenható elégedetten dörzsölte össze a tenyerét. Szája szegletében mosoly született. Az első feladatot remekül megoldották a kiválasztottak. A nehezén túl jutottak. Sándor és Karolina találkoztak az éteren át. Egyetlen eszköz áll a rendelkezésükre a telefon. Még hosszú ideig nem láthatják egymást. Sok mindent kell tisztázni, mielőtt az út megnyílik előttük. Karolinának nincs kötöttsége, Sándor pedig telve van kötelezettséggel. Az egymásra lelt két lélek nem mai gyerek. Az ifjúságuk régen tovaillant. Fél évszázad emlékeit cipelik hátukon. Az asszony az erdei utakat járva, szövögeti álmait. A férfi a folyóparton ülve, nézi a folyó áramlását és gondolatban keresi a nőhöz vezető, legrövidebb utat.

- Jó estét Karolina, itt Sándor beszél.- a hang egy kicsit bizonytalan. Még minden olyan törékeny. Talán már el is felejtette az a puskás asszony…
- Üdvözlöm, kedves Sándor.- a nő hangja ragyog a boldogságtól. Hogyan is feledhette volna azt a csodálatos, csábító hangot?
- Nem tudtam előbb hívni, mert a fiam elköltözött és segíteni kellett. A lakás a fejére állt, szó szerint. A telefon is elő lett bányászva a rumli alól. Fura érzés, hogy a gyerek mással, és máshol él, ezen túl. Meséljen magáról, mit fest jelenleg?
- Sándor, nagy bűnt követünk el, ha tegeződünk?
- Nem! Sőt, köszönöm. Így nekem is könnyebb. Rengeteget gondolok Rád!
- Az én fejemben is benn rekedtél. Próbáltalak a hangod után elképzelni. Valami szokatlan dolog történt velem. Megváltozott a kép a vásznon. Több fény hatol át a fák lombjai között. Vidámabb a hangulat. Összehasonlítottam egy korábbi alkotásommal. Nem is vettem észre a képeken a szomorúságomat. Azt hittem, minden rendben van. Kívülről igen, de itt belül nem! Azt nem látja a világ.
- Valami hasonló érzelem hullám ment át rajtam is. Én évtizedek óta tudom, hogy valami hiányát érzem. Nincs kinek oda adni a „kristálygömböt.” Soha nem tudott a láng föl lobbanni. A környezetemben nem akadt egy olyan nő, aki elvarázsolt volna. Amikor meghallottam a hangod, biztosan tudtam, hogy egész életemben Téged kerestelek. Faragtam egy hölgyet, aki épp céloz a fegyverével. Fél térdre ereszkedve, könyökét megtámasztva lő. Szeretnélek megajándékozni vele. Elfogadod?
- Kedves Sándor, én sem tétlenkedtem. Az érzéseimet, világos színekből kikevertem és megjelent a vágy, kép alakban. A rét szélén egy magaslesen ott ülünk egymás mellett. Nézzük a disznókat, akik kukoricát csámcsognak. Körülöttünk búcsúzik az ősz, színes levelekkel. A magasles mellett egy vadkörtefa pörgeti sárgás-bordó leveleit. Én ezt a festményt szeretném elküldeni, ha nem okoz családi perpatvart.
- Örömmel teszem ki a „birodalmam” falára. Addig is míg személyesen nem találkozunk, legalább a magaslesen együtt vagyunk. Érzem a hajad illatát, és megérinthetem a kezedet. A képzelet segítségével, minden valósággá válhat, ha akarjuk. Csókollak kedves, majd hívlak.
- Én is csókollak.- mondja, hangjában szégyenlősen, az asszony. Egyre erősödik a testében a vágyakozás. Milyen jó volna bele simulni a férfi karjaiba és hallgatni a csendet, nézni a kandalló tüzét. Nem ez képtelenség! Sándornak ott van Márta. Neki is lenne egy-két szava a dologhoz…
A Mindenható gondolta, hogy megnézi, hol tartanak a pártfogoltjai. A Nő helyet talált a festményein a Férfi számára: Egy farönkön ülnek a vágás szélén, és a csipegető őzekben gyönyörködnek. A másik képen, a lemenő Nap alkony fényében verekedő gím szarvasokat figyelnek egy tölgyfa takarásából. A harmadik alkotáson, magaslesről muflonokat vesznek célba. Új fényekkel és tartalommal töltődtek a festmények.
Sándor is láthatóvá teszi az asszony iránti mély érzelmeit. A fafaragások mozdulatsorokat mutatnak meg. A vadász asszony és a természet kapcsolata: gömbölyödő formák, már nem sarkosak a szobrok. Az alkotások azt jelzik, hogy Karolina a tökéletességet jelenti a férfi számára. Gondolatban ott hagyta maga mögött a családi fészket, a kulcsot is eltette, már nem tudja hová. Márta aggódva figyeli a telefon beszélgetések, hosszabbodó idejét. Féltékeny a hangra, ami az éteren átérkezik. Miből fog megélni, ha a férje elhagyja? Érzelmek? Azok már sok éve elhomályosodtak.
A Mindenható pontosan látja, hogy Sándor irányából fátyolfelhők gyülekeznek. Még hat hónap vár rájuk ebből az esztendőből, hogy a második próbát is kiállják. Lesz ebből személyes találkozás?
A telefon, hetente többször csörög Karolina otthonában, mindig Sándor hívja.

- Szervusz, Vadvirágom! Két napja nem hallottam azt a kedves hangodat. Mesélj, merre jártál, mit alkottál?
- Szép nevet találtál nekem. Igazán találó. Úgy élek itt, mint egy vadvirág, dacolok az időjárással. Voltam kint a szikláknál és terítékre hoztam egy muflon kost. Remek csigái vannak. Talán, még érem esélyes is lehet. A vadat kizsigereltem és szóltam a vadőrnek, Gyulának, hogy hozza le a szikláktól. Szerencsére út közelben fekszik. A vadhús jól jön a konyhára.
- Milyen fegyvered van? Nem nehéz egész nap cipelni?
- Egy Remingtonom és egy Adler a vadász társam. A golyóst egy francia rokonomtól örököltem. Pompás darab, még nem hagyott cserben. A sörétes is sok szép emlékkel ajándékozott meg.
- Engem is magaddal vinnél a vadászatra?
- Csak akkor, ha úgy követel, mint az árnyék, ág sem roppan a talpad alatt. Ja! És nincs panasz az időjárásra.
- Tudod mit? Inkább főzök finom vacsorát, mire hazajössz. Az én szívem nem bírja a meredek kaptatót. Ziháló tüdőmmel, elriasztanám a vadat. Nagyon haragudnál érte.
- Nagyon szigorú az önkritikád. Ha igaz amit mondtál, jobb ha a konyhában hasznosítod a tudásod. Az is kincset érő segítség.
- Aranyos vagy, hogy megértesz. A gyógyszereket állandóan szednem kell a szívem miatt. Nem akar dobogni, csak akkor, ha a hangodat hallom. Nagyon szeretlek Vadvirágom.
- Ha a sorsunk azt akarja, találkozunk.- az asszony hangja elbizonytalanodik ennél a mondatnál. Nem bátoríthatja a férfit, hogy hagyja el azt a beteg asszonyt. Inkább Ő fog visszalépni, inkább az Ő szíve hasadjon meg. Sokkal többet bír mint a férfi. Az erdő, a hegyek megedzették, testét-lelkét.
- Soha nem engedlek el az ölelő karjaimból. Akkor is velem maradsz, ha leteszem a telefont. Márta keresi a készüléket. Csókollak.- csendesen kattan valami, épp hogy átsurran Karolina hangja.
- Én is!

Karolin beletemetkezik a gondolataiba: nincs az az asszony, aki szemet hunyna az ilyen hosszas beszélgetések fölött. A költségekről nem is beszélve. A számlák bizonyára idegesítik. Igaz a férje jól keres, de sokat költenek gyógyszerekre. Nem olyan egyszerű a dolog mint gondolta…
A festőállványra fehér vásznat helyez és ösztönösen keveri a színeket. Az ecset hegyére kerülnek az aggodalmai. Érzékeny lelke jelez. Sándor hangja tele van szerelemmel, vágyakozással, ígéretekkel. Talán, nem is olyan nagy a baj, mint gondolja. A férfi intelligens, okos, gyors észjárású. A kettőjük horoszkópját is kielemezte egy csendes délutánon. Sok titkot tudott meg Sándor személyiségéről. Tudnak valamit ezek a csillagok. A totemállatát is kiderítette, akadnak közös adottságok. Lesz-e közös út, amelyen kéz a kézben haladnak? A válaszvárat magára. A vászon megtelt színekkel, formákkal. Még nem tudni, mikor lesz kész!
(folytatás következik...)
Hozzászólások
gyongyszem555 - szeptember 22 2011 09:28:52
Kedves Katika!
Először is szívből gratulálok, nagyon érdekes, olvasmányos és jó az írásod, - no és persze türelmetlenül várom a folytatást -.
Azon gondolkodtam művedet olvasva, hogy hányféleképpen alakulhat
ki két egymást személyesen nem ismerő ember szimpátiája, szerelme, szeretete. Karolina és Sándor között a hang dominál.
Mely tényleg igaz, hiszen az is hat ránk.(Ugyanúgy, mint itt a versek, vagy prózák hatnak emberekre, és már szimpatikus is az a másik ember, akár nagyon hamar meg is szeretheti) Ők ebben a részedben hangjukkal varázsolták el egymást, szinte már felfokozott érzelmi állapotba kerültek."gyorsabban ver a szívem"
"Nagyon szeretlek Vadvirágom". Itt már kész a plátói szerelem.
Ettől mindketten jobban tudnak alkotni. A férfi kezében alkotása során eltűnnek a sarkos részek, a nő világosabb színekkel fest.
Mindketten jobban tudnak alkotni, hiszen ott a motiváció a szerelem, ami egyelőre plátói. De már ott dübörög az ajtajukon a vágy, hogy minél hamarabb megismerhessék egymást személyesen is. Ez egy boldog időszakot ölel át mindkettőjük számára, ez az izgalmas várakozás.
No szóval összességében nagyon jó, és már én is nagyon várom a folytatást.
Szeretettel olvastalak!
Évi.smileysmileysmiley
Torma Zsuzsanna - szeptember 22 2011 10:16:20
Kedves Glica!

Visszatérek majd ide, mert jelenleg nincs időm olvasni! De ígérem, bepótolom!

Üdv.: Torma Zsuzsanna
smiley
pircsi47 - szeptember 22 2011 11:02:34
Glicám!
Nagyon jó kis reggeli szórakozást nyujtottál a regényszerű írásoddal.
Főleg, hogy festőnő, meg erdő,hát elkápráztattál!
Várom a folytatást!
Gratulálok: Pircsismiley
patakikatalin - szeptember 22 2011 11:49:03
Évikém! Hálásan köszönöm az érdeklődésed, és türelmed!
Sokat gondolkoztam, mitévő legyek a novelláimmal?!
Arra a gondolatra jutottam, hogy "ritkábban" jelentkezem, de' "terjedelmesebben." Így mindeninek adatik sikerélmény!!
Ha már a nevem a sor vége felé jár, akkor küldöm a folytatás! Jusson elég idő az olvasásra.
TELEFON!!! Éltünk fontos tartozéka lett!
Szeretettel ölellek:Glica
patakikatalin - szeptember 22 2011 11:51:13
Zsuzsika! csak türelem....megvár ez a novella!
Szeretettel:Glica
patakikatalin - szeptember 22 2011 11:56:23
Pircsi47- Ígérem izgalmakban nem lesz hiány!!! Majd küldöm a folytatást....
Tudod, egyszer valaki azt mondta, hogy:" az Irodalmi Portálokon "bebukom" a novelláim..."
Hál' Istennek és az Olvasóknak nem így történt!!!!
Köszönöm, hogy Olvastad.
Szeretettel gondolok Rád:Glica
Jack51 - szeptember 22 2011 16:00:34
Kedves Katika!
Gratulálok novelládhoz, egy szép szerelem kibontakozásának kezdetét ismerhettem meg ebben a részben. Aztán lehet, hogy tévedek, mert más lesz a folytatás. Abból a mondatodból gondolom, hogy "nem bátoríthatja a férfit, hogy hagyja el azt a beteg asszonyt. Inkább ő fog visszalépni, inkább az ő szíve hasadjon meg."
Én is türelmetlenül várom a folytatást.
Katika, gratulálok, szeretettel olvastalak.
Jani.smiley
Torma Zsuzsanna - szeptember 22 2011 19:36:41
Kedves Glica!

Nos, itt vagyok, és most értem a történeted eme részének a végére! Nagyon szép, olvasmányos, ahogy egy mondatot elolvastam, már alig vártam, hogy a következőnél legyek, annyira kíváncsivá tettél (gondolom másokat is)!
Most eszembe juttattad a házasságkötésünk előtti éveimet, (mert hiszen én egy tanyasi házban éltem, sőt még egy évig a házasságkötésünk után is, mert csak akkor készült el a jelenlegi családi házunk), és bizony, mi is petróleumlámpával világítottunk, mert nem volt villany arrafelé.
De elhiszem, hogy abban a kastélyépületben, ahol az asszony lakott, már lehetett telefon, bár nem írod, hogy a cselekmény mikor "történhetett".
De nem is ez a fontos, hanem az, hogy gyönyörű a történet, és remélem, jó vége lesz, ha "a Mindenható is úgy akarja"!

Én is nagyon várom a folytatást!

Üdv.: Torma Zsuzsanna
smileysmileysmiley
Andy Jazz - szeptember 23 2011 14:28:58
Kedves Glica!
Már tegnap este is erre jártam, és láttam egy "fényt," amelyik arról árulkodott hívogatóan, új Patakiáda született! Későre járt már, kicsit elfáradtam szellemileg is, ezért úgy döntöttem, hogy csak ma reggel, tiszta fejjel fogom elolvasni, hogy jobban hasson, hiszen az írásaid általában a természet csodálatos ábrázolásával, egy gyógyturizmus adta élményt nyújtanak! Jól tettem, mert az elnéptelenedett csöndes, napsütéses balatoni üdülőhely csak megsokszorosította az olvasás adta örömöt.
Nos, nem csalódtam, a szokásos, kitűnő természet-ábrázolás most eszköz - három emberi sors találkozásának megismerésére. A történet egyenként mutatja be a szereplőket, nem engedve egy pillanatra sem e,l az olvasó figyelmét. A telefonáláson keresztül kibontakozó plátói szerelem visszafogott hangulatát egyelőre nem fenyegeti a ma oly divatos telefon-szex, azért jó lesz vigyázni, mert a beszélgetések díja már azonos lehet. A feleség még csak a magas telefon számlákat fedezte fel, tragédiája biztos a folytatásban fog kicsúcsosodni.
Az írás magas színvonalával nem kívánok részletesen foglalkozni, megtették azt az előttem levők.
Remélem, nem bántalak meg, ha egy-két – szerintem- apró, a lényegen semmit nem változtató értelmezési hibát azért megemlítenék! A Zsuzsa már megelőzött, de azért én is megemlíteném, a történetet valahol el kell helyezni az időben, hogy a telefon-petróleum kérdés megoldódjon! Ehhez tartozik még, miből tartja fenl A másik problémám Főszerkesztő személye, aki lehet egy jó tündér, egy boszi, akit az öreganyámnak szólítottak, vagy maga a Sátán. Mert a Mindenható kőtáblát adott Mózesnek, amelyben szigorúan rendelkezett a házassággal kapcsolatban, vagy említhetném az esküt, a jóban-rosszbant, és az alapelvet: amit Isten egybekötött ember szét nem választhat. A házasságtörés „gondolatban-szóban” semmiképen nem lehet a Főszerkesztő adománya! Én is nagyon várom a folytatást. Hátha ott is lesz alkalmam, egy kis gonoszkodásra!smileysmileysmileysmiley
Sok-sok szeretettel barátod
Papon - szeptember 23 2011 15:04:59
Kedves Katica!
A hősök sürgető hiánytünetei ellenére számomra egy kissé gyors volt ez a néhány telefon után kibontakozott, epekedő, plátói szerelem. Nagyon bájosak a rád jellemző, közbe vetett tájleírások. Úgy érzem, a dolognak nem lesz "jó" vége. Túl sok a férfi "kolonca": rossz házasság és beteg szív. Ez sötét árnyat vetít előre az én fantáziámban. Ne legyen igazam!
Szeretettel:
Papon
patakikatalin - szeptember 26 2011 14:05:14
Jack52,-Zsuzsika,-Andy,-Papon,-Nagyon aranyosak, és kedvesek vagytok! Látom "izgalomba" hozott Titeket a vadász asszony....
A kérdésekre, aggodalmakra a válasz a következő fejezetekben találtatik! A hőseimet az IDŐ-sürgeti...az ifjúságuk már tova osont.
Köszönöm a bőséges gondolatokat, aggodalmakat...már küldöm is a 2. fejezetet. Kellemes olvasást kívánok!
Szeretettel ölellek Titeket:Glica
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2021. április 15. csütörtök,
Tas, Anasztázia napja van.
Holnap Húsvét, Csongor napja lesz.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

mamuszka
15/04/2021 11:23
Kiber feri egyszer is elég az időjárás jelentés

KiberFeri
15/04/2021 11:00
Hideges az idő, de kívánom, hogy ettől még mindenkinek legyen jó napja!

Manon
15/04/2021 09:11
Szép csütörtöki napot mindenkinek!

Helen Bereg
14/04/2021 18:19
Szép estét Koronglakók! smiley

Manon
14/04/2021 08:41
Szép napot Napkorong!

KiberFeri
14/04/2021 08:12
Jó reggelt kíváok a lakótársaknak is és az olvasóinknak is!

Delfinke
14/04/2021 07:57
Jó reggelt kívánok Mindenkinek! smiley

Helen Bereg
13/04/2021 19:26
Szép estét Napkorong! smiley

Helen Bereg
13/04/2021 11:08
Szép szeles napot Mindenkinek! smiley

KiberFeri
13/04/2021 08:45
Jó reggelt mindenkinek!

Helen Bereg
12/04/2021 19:48
Szép estét Koronglakók! smiley

Manon
12/04/2021 11:03
Szép napot mindenkinek!

KiberFeri
12/04/2021 10:53
Mindenkinek küldöm az üdvözletemet!

pircsi47
12/04/2021 10:43
Szeretettel köszöntöm a GYULÁKAT!

pircsi47
12/04/2021 10:33
SZÉP NAPOT KEDVESEK!

Archívum
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes