A lelkesedés diktálja az iramot, de a kitartás éri el a célt.
Dan Millman
Tolnai Imre: Kitti esete
A történetem főszereplője,Kitti kitalált ember.
A szereplőm egy rendezett családi házban lakik a szüleivel. Mindig szeretett iskolába járni. Kiváló diák volt. A tanoda tőlük tíz percnyire található. Az egyik esős reggelen ,amikor elindult a sulija felé Kitti ,az utcán rosszul lett. Összecsuklott, szinte teljesen vizes lett a nadrágja és a kabátja. Körülbelül öt percig a felkeléssel küzdött. Annak ellenére,nem érezte jól magát nem ment haza,sőt továbbment .Már félúton volt ,mikor ismét a földre került. Ekkor már észrevette egy férfi,hogy valami nincs rendben Vele. Ez az illető éppen jött ki a saját házából. Meg is kérdezte Tőle.
-Mi a baj,rosszul vagy?
-Igen-felete rá alig érthetően.
-Akkor menjél haza-tanácsolta Neki.
- Így ne menj iskolába-tette hozzá.
Kitti azonban makacs és kitartó volt,s elszeretett volna jutni az oktatási intézményébe,így folytatta az odavezető útját. A pasas megdöbbent az iskolához való ragaszkodásán és azon,hogy ilyen harcos egyéniség a főhősöm. Viszont talán hiábavaló volt a szeretetéből fakadó erőlködés .Az egyik sörözőnél föladta,hiszen már úgy érzékelte jobb lesz,ha inkább hazamegy. Az említett úr észrevette , hogy az Ő ajtaja felé közeledik a lány,s megkérdezte Tőle:
-Nem megy?
-Sajnos be kell látnom,jobban teszem,ha hazamegyek-mondta lehangoltan Kitti.
Haza viszlek-ajánlotta föl Neki.
Így is történt. Ezután a szülei elvitték orvoshoz,ahol hosszas kivizsgálást követően kiderült, az erős akaratú leányzó cukorbeteg .Emiatt lett rosszul. Évet kell ismételnie. Jelenleg gyógyszereken él ,illetve lelkesen készül a vizsgáira.
Azt szeretnél érzékeltetni a történetével,hogy sokszor hiába szeretnénk valamit tenni,nem mindig tehetjük azt meg,mivel létezhetnek akadályok,amelyek meggátolják,azt tehessük,amire szívből vágyunk! Remélem, a címszereplőm mihamarabb meggyógyul! Erőt és egészséget kívánok Neki!
Ha feladja az ember, soha nem tudja meg, lett volna-e ereje ellátni a feladatot.
Sophie Kinsella
Igen, sokszor van így az ember, hogy eltervez valamit, de a körülmények nem mindig segítik a terve végrehajtásában.
De ha elég erősek vagyunk, legyőzhetjük a betegséget is, és ha még évek ki is maradnak, később is elérhetjük eredeti célunkat.
MM
sajnos néha valóban nem érünk célt...
