Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikJúnius 05 2020 15:46:24
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Kapcsolat
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 6
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Fórumtémák
Legújabb témák
Asszociáció.
Két rímelõ játéka
Szerelem
Anagramma
Minden ami jó... :)
Legnépszerűbb témák
Asszociáció. [10201]
Szótaglánc. [8524]
Földrajzi-né -l... [7724]
MÜFORDÍTÁS [4923]
Szerelem [3569]
Napkorong pályázat nyertesei.
Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc
Pályázatok
Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok
Online rádió
Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád
PageRank mérõ
Google PageRank
Jordániai utinapló I. rész
Jordániaában tett utazásunk néhány napját próbáltam elmesélni benne, és képet adni errõl a hallatlanul izgalmas országról.







Jordániai Utinapló

I. Indulás és érkezés

Egy június végi délutánon megcsörrent a telefonom. A lányom hívott.
- Anya! Meglepetésem van. Befizettem magunkat egy Jordán útra. Egy hónap múlva indulunk. Aqabába megyünk.
A meglepetéstõl szinte szólni sem tudtam. Izgatott lettem tõle, hiszen még sosem jártam ilyen messze, és mindig érdekelt, az arab világnak, a miénktõl oly annyira különbözõ élete.
Ezzel megkezdõdött az utazásra való készülõdés. Tervezgetni kezdtünk, mit viszünk magunkkal, milyen ruhát, cipõt. Elkezdtem utána olvasgatni ennek az országnak. Az interneten bõséges információt találtam a történelmérõl, a városairól, nevezetes helyeirõl, és bibliai vonatkozásairól.
Továbbá gyakorlati tanácsokat, nevezetesen, hogy mit illik ott felvenni, hogy ne sértsük meg az ottani vallás elõírásait, mit ne együnk, igyunk, mi mennyibe kerül. Még néhány szavas szótárt is, az alapvetõ kifejezésekkel, mint: a köszönés, és hogyan köszönünk meg valamit.

Nehezen, de végül elérkezett az indulás napja. A gép éjfélkor indult, és tíz órakor már kint kellett lenni a repülõtéren. Az utazási iroda képviselõjétõl ott megkaptuk a vízumot, repülõjegyet, és vártuk az indulást. Lassan telt el a két óra hossza. Egyszer csak megszólalt a hangosbemondó, hogy mûszaki hiba miatt késik a gépünk. No ez aztán kissé idegessé tett bennünket. Nem jó ómen ez a repüléshez gondoltuk. Annál is inkább, mivel a lányom még nem repült soha, és félt tõle. Akkoriban a pánikbetegséggel küzdött, és a repülés puszta említésére nedves lett a tenyere. Izgatottan. Dobogó szívvel vártuk az indulást.
Néhány perc múlva közölték, hogy nincs aggodalomra ok, mert csak az orr futómû kerékabroncsát kell kicserélni. Megnyugodtunk. Fél egykor elfoglalhattuk a helyünket.
A nagy 747-es tele volt utasokkal. Mindenki elhelyezkedett, elült a zsivaj. Aztán megmozdult a gép, és lassan elindult a kifutópályán. Így a földön döcögve, minden eresztékében nyikorgott. A startvonalnál megállt, s amikor megkapta a felszállási engedélyt, feldübörögtek a motorok, és egyre fokozódó sebességgel gurulni kezdett. Rohantak a pálya szélén a fények. Azt tudom, hogy ilyenkor kb.350 km/óra a sebessége, amikor felemelkedik. Bár már sokadik felszállást éltem át, de ez mindig izgalommal és csodálattal töltött el, amikor a hatalmas fémtest felemelkedik a földrõl. Bár ismerem a fizika törvényeit, mégis mindig akaratlanul felmerül bennem a kérdés: mitõl marad odafenn? A gyerekem egyszer csak odasúgta:
Anya! Érzem, hogy én ezt szeretni fogom, és már nem is félek.
Éjszaka még sohasem repültem. Három és fél óra utazás várt ránk. A monitorokon mindig nyomon követhettük, hogy éppen hol járunk, és leolvashattuk a repülési adatokat is, hogy a sebességünk 890 km/óra, és 13.000 méter magasan megyünk, és odakint -57 Celsius fok hideg van.
Alattunk, láttuk a városok fényeit. Görögország szigetei úgy csillogtak odalent, mint egy ékszerdoboz. A tenger felett teljes volt a sötétség. Az út nagy részét pihenéssel töltöttük. Az idõ így viszonylag hamar telt. Végre feltûntek Egyiptom fényei, és kisvártatva ereszkedni kezdett a gép és jól lehetett látni a pálmafás utcákat, a fehér házakat. Hihetetlen izgalom vett rajtunk erõt. Hajnali fél ötkor landoltunk Aqaba parányi repterén. A légkondicionált gépbõl kilépve, megcsapott bennünket a forró hajnali szellõ. Habár korán volt, de a hõmérõ 40 fokot mutatott. Szép, modern, klimatizált buszok vártak ránk, és tíz perc múlva már a szállodában voltunk.
Az ottani magyar képviselõ segítségével megtörtént a szobák kiosztása, és a jóképû arab recepciós fiú is mosolyogva üdvözölt bennünket. Összeszedték az útleveleinket, hogy a hatóságok regisztrálhassák belépésünket. Ott ezt elég szigorúan veszik. Mi a hetedik emeleten laktunk. Felcammogott velünk a lift. A szálloda belseje szép volt. Sokkal jobb, mint amit vártam. A folyosó beugróiban kis társalgók, voltak kialakítva, a falakon Jordánia történelmébõl vett festmények, és mindenütt virágok.
A szoba egyszerû, tiszta és elég tágas volt, nagy kényelmes francia ággyal. Szemben egy hatalmas nehéz asztal fölötte, egy nagyméretû tükör. Az asztal mellet kissé ódivatúnak tûnõ TV, és mini bár, feltöltve sörrel, colával, és ásványvízzel. A szoba is légkondicionált volt. Faltól falig hatalmas ablakok, melyek a tengerre nyíltak. Kettõs függöny volt rajtuk. Alul egy vastag anyagú, valamivel impregnált vászonszerû, és felette egy virágos, ami harmonizált az ágytakaróval. Elõször nem tudtuk miért van így, de késõbb világossá vált, mivel nappal 56 Celsius fok volt a hõség, ez a függöny felfogta a sugárzó hõt. Az ablakból csodálatos kilátás nyílt a szemközti tengeröbölre. Az öböl nem volt nagy. Egy jó úszó könnyedén átúszhatta volna. Aqaba, Jordánia turisztikai központja a Vörös tenger partján. Külön érdekessége volt, hogy az öböl túl oldalán, Izrael szürke házaival néztünk farkasszemet. Kissé odébb pedig, már Egyiptom házait láttuk. Ha lenéztünk, az udvarra a szállodai úszómedencében gyönyörködhettünk. Még korán volt, az utcán alig jártak emberek. Furcsa volt látni, a talpig fekete csadorba öltözött nõket.
Miután így körülnéztünk, elpakoltuk a holminkat. Találomra bekapcsoltuk a televíziót, hogy megnézzük, milyen adásokat lehet fogni rajta. A meglepetés erejével hatott, amikor a második csatornára lépve egy jól ismert jel jelent meg a képernyõ sarkában, DUNA televízió, és ott a távolban, a hazai adás reggeli híreit nézhettük.
Pihenésre sajnos nem is lehetett gondolni, mert délelõtt, kilenc órára egy helybéli taxissal volt találkozónk. Õrá egy barátunk közvetítésével még itthonról tettünk szert. Ugyan Ahmednek hívták, de a fellendült magyar turizmus miatt, magyar nevet is választanak maguknak. Õt Pista Gábor néven tisztelhettük. Meglepõen jól beszélt magyarul, szinte akcentus nélkül.
Amit nem tudott magyarul, azt angol nyelven magyarázta tovább. Tehát a kommunikációnak semmi akadálya nem volt. Azért választottuk a taxit, mint közlekedési eszközt, mert mindennél olcsóbb volt. Fél dináráért, órákig autóztunk a városban, továbbá a szervezett utak árának egy harmadáért elvitt azokra a helyekre, ahova az utazási irodák. Ráadásul, ott álltunk meg ahol akartunk.
Legelõszõr, elvitt bennünket pénzt váltani. Meglepve tapasztaltuk, hogy a jordániai dinár, ötven százalékkal erõsebb, mint az európai, vagy amerikai valuta. Utána kávézni mentünk. majd egy kis üzletben a fejünkre való fehér kendõt vetetett velünk, amit a helyi fiatalember nagy elõzékenyen fel is tekert a fejünkre, és megmutatta miként kell rögzíteni. Ez a puha lehelet finom kelme, késõbb igen jó szolgálatot tett a tûzõ nap ellen. Nem izzadt a fejünk alatta. Majd autóztunk egyet. A város nappal jellegtelennek tûnt, annak ellenére, hogy mindenütt csupa fehér ház, az utcákon, tereken mindenütt telepített pálmafák, és egyéb színpompás virágú futó növények voltak. Az utcákat csupa apró bazár alkotta. Nincsenek nagy bevásárló központok, de ezekben, a kis bazárokban, minden megkapható, amit az európai ember szeretne. Megmutatta a magyar éttermet, az európai pékséget, ahol kenyeret lehet venni, a gyönyörû, modern, hófehér, kórházépületet, és a szökõkutat. Ezek után visszamentünk a szállodába, pihenni egy kicsit.
Este újra értünk jött, és vacsorázni vitt bennünket, egy Kapitány étterem nevû helyre.
Az étterem szépen berendezett, de egyszerû volt. Magán viselte egy hajó kellékeit. Udvarias pincér ültetett le bennünket. Magyarul megkérdezte, milyen nyelvû étlapot akarunk. Hát természetesen magyart.
Menüt választottunk, ami a következõbõl állt. Gombakrém leves, és többféle, fûszeres hús, hasábburgonyával, savanyúval, gyümölcs, desszert, és ásványvíz. A leves finom volt.
A húst, számunkra nagyon érdekesen tálalták fel. A tányér aljára igen vékony, hajlékony, pászka tésztára emlékeztetõ puha, kerek lapot tettek. Erre került az étel. Majd egy ugyanilyen lappal letakarták, hogy ne hûljön ki. Négyféle krémet tálaltak hozzá, kis cseréptálakban, szépen dekorálva. Padlizsánkrémet, paradicsomos krémet, és humaszt,- ami tulajdonképpen csicseriborsó krém, és nagyon finom-, valamint egy túrószerû krémet. Görögdinnye volt a gyümölcs, és gyümölcssaláta a desszert. Kellemesen elbeszélgettünk vendéglátónkkal.
Amikor Pista Gábor fizetni akart, szólt a pincérnek, hogy kéri a számlát. A fiú elment, és kisvártatva egy díszes gyöngyház berakású dobozzal a kezében tért vissza. Szó nélkül az asztalra tette, és néhány méterrel odébb várakozott. Gábor kivette a komputerrel írt számlát, a pénzt pedig bele tette. Intett a fiúnak, aki elvitte a dobozt. Felálltunk és a pincér az ajtóig kísért bennünket, mosolyogva kinyitotta elõttünk és magyarul elköszönt.
Amint kiléptünk az utcára meglepetés várt bennünket. Már amikor vacsorázni indultunk is, furcsálltuk, hogy még odafenn ragyog a nap, de mégis minden lámpa égett az utcákon. Elsõ pillanatban azt gondoltuk, micsoda pazarlás. Csak késõbb értettük meg a miértet.
Ez alatt az égöv alatt, ugyanis nem látszik a nap járása az égen. Mármint, hogy itt kel fel és amott nyugszik le. Mindig úgy tûnik, mintha a zeniten állna mozdulatlanul. Egész nap, ugyan olyan intenzitással ontja a forróságot. Aztán fél óra alatt kb. este 7 órakor, hirtelen lebukik, szinte lepottyan az égrõl, és már esti sötétség van.
A város képe megváltozott. Ragyogó fényárban úszott, minden pálmafa kivilágítva, lámpafüzérekkel, futó fényekkel. Az utca megelevenedett, a járdákon tömeg hömpölygött.
Nyugodtan sétáltak, az utcai teraszokon itták a friss gyümölcslevet. Nyugodtak és mosolygósak az emberek. Azt mondták nekünk, hogy teljes biztonságban sétálhatunk, mert itt nagyon szigorúak a törvények, és nem kell lopástól, vagy más inzultustól tartanunk. Ebben az országban a turista szent. Fáradtan értünk haza, jót zuhanyoztunk és minden ringatás nélkül, azonnal el is aludtunk. Ez volt az elsõ napunk.
Hozzászólások
denes - március 28 2008 08:37:15
Ezt is láttad és reméljük még sok mindent fogsz.smiley
Torma Zsuzsanna - március 28 2008 10:19:55
smileyKedves Zsuzsu!
Történetednek minden szavát úgy ittam, mint a szomjas ember a friss kútvizet! Ha ez az elsõ rész, akkor biztosan lesz folytatása!
Nekem nem volt élményem, még repülõgéppel sem utaztam, - csk filmekben láttam hasonlókat - de biztosan felemelõ és egy életre szóló szép emlékeid lehetnek!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
smileysmiley
zsuzsu - március 28 2008 14:21:41
Kedves Zsuzsi!
Tudod ez az utazás két évvel ezelõtt volt. Nem lehetett kihagyni, mert a jordán király akkor, abban az évben, Magyarországnak adott hatalmas mértékû kedvezményt. Az út, személyenként repülõvel, szállással együtt 73.000 Ft volt . A Balaton is többe kerül 8 napra. Az élmény pedig szinte elmondhatatlan. Most ugyan ez az út 250.000.-Ft-ba kerül. jelen pillanatban, biztosan nem tudnám megengedni magamnak. Köszönöm hogy olvastad.
Üdv. zsuzsu
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek

Jelentkezz be vagy regisztrálj

Felülmúlhatatlan! Felülmúlhatatlan! 50% [1 szavazat]
Nagyon jó Nagyon jó 50% [1 szavazat]
Jó 0% [Nincs értékelve]
Átlagos Átlagos 0% [Nincs értékelve]
Gyenge Gyenge 0% [Nincs értékelve]
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2020. június 05. péntek,
Pünkösd, Fatime napja van.
Holnap Norbert napja lesz.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

Manon
05/06/2020 08:08
Szép reggelt mindenkinek!

KiberFeri
05/06/2020 07:53
Jó reggeltet és jó napot kívánok mindenkinek!

iytop
04/06/2020 20:18
Isten nyugosztalja!

Helen Bereg
04/06/2020 19:04
Szép estét Napkorong!

Manon
04/06/2020 08:29
Szép reggelt mindenkinek!

KiberFeri
04/06/2020 08:08
Jó reggelt kívánok mindenkinek és ne feledjétek a mai évfordulót, amit a "művel nyugat" csinált velünk. Ők most a legjobb barátaink! Ez aztán a reál-történelem!

ElizabethSuzanne0302
03/06/2020 21:01
Őszinte részvétem! smiley

Helen Bereg
03/06/2020 19:28
Szép estét Napkorong!

Gyongy
03/06/2020 12:48
Nyugodjék békében Viola, őszinte részvétem a családjának!

vali75
03/06/2020 10:48
Drága Viola, nyugodj békében, szíved megpihenni tért, ígérem vigyázok nagyon a könyvedre amit küldtél nekem. Isten veled!

PiaNista
03/06/2020 10:20
Farkas Viola testvérével kettesben táncosnôként bejárta egész Európát, rengeteg tapsot kapott. Rengeteg verset írt, sok (talán hét) könyve jelent meg. Isten nyugosztalja.

PiaNista
03/06/2020 10:17
Icuka, köszönjük Viola búcsúztatását.

KiberFeri
03/06/2020 08:13
Isten nyugosztalja a Violát, részvétem! Mindenkinek jó reggelt kívánok!

Manon
03/06/2020 07:39
Részvétem. Jó reggelt mindenkinek!

orok szerelem55
02/06/2020 22:18
Jó éjszakát kívánok Mindenkinek!

Archívum
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes