Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikAugusztus 24 2019 00:53:16
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Kapcsolat
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 3
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,189
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Fórumtémák
Legújabb témák
Két rímelõ játéka
Szerelem
Asszociáció.
Anagramma
Minden ami jó... :)
Legnépszerűbb témák
Asszociáció. [10190]
Szótaglánc. [8524]
Földrajzi-né -l... [7724]
MÜFORDÍTÁS [4923]
Szerelem [3561]
Napkorong pályázat nyertesei.
Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc
Pályázatok
Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok
Online rádió
Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád
PageRank mérõ
Google PageRank
varika12: "ANGYALBŐRBEN"
V

Történetem az 197o-es évek közepén játszódik.


Távoli helyőrségben - megyeszékhelytől kb. 3o km-re - teljesítettünk katonai szolgálatot. Minden hétvégén készülődtek a sorkatonák kimaradásra,eltávozásra, akiknek nem volt menyasszonyuk, barátnőjük "odahaza", azok leginkább az állomáshely venédlátóipari egységeit, kultúrházát látogatták. Minden hétvégi kimaradás után megbeszéltük a fiúkkal, hogy mi történt velük, hétfőn az első munkanapon. Mi már akkor nem jártunk ezekbe a vendélátóipari egységekbe, bálokba, mert fiunk 1,5 éves volt, más volt a feladat.
Egyik ilyen hétfő reggel a kantinban ittuk a reggeli kávénkat, amikor a két legkedvesebb katonatársam libbent be a kantin ajtaján. Imádtam őket, mert fergeteges volt a humoruk, annyit életemben nem nevettem, mint a katonák között. Belibbent Tamás, látom két öklömnyi nagyságú lila folt éktelenkedik a szeme alatt, kissé feldagadva a poficsek, de vigyorog és sziporkázik.
- Jó reggelt Tamás, hol a jó istenbe jártál és hogyan nézel ki? - kérdeztem tőle aggódva.
Csak nem esemény volt a bálban?
- De igen, megruháztunk két nagyképű városi barmot, a megyeszékhelyről ugrottak le egy kis szórakozásra vágyva, de találkoztak az öklünkkel. Karcsi szerencsésebb volt, ő elugrott az ütések elől.
-No mesélj, roppant kíváncsi vagyok! - kérleltem
Tamást.
Imádott mesélni, imádta szórakoztatni katonatársait, de nem hazudott soha annak érdekében, hogy jó fejnek tűnjön - mert tényleg az volt -ömlött belőle a szó.
- Képzeld el Évám - így hívott mindig - megérkezett a bálba Julika és Ágika, tudod, ismered őket, mindig velük szoktunk szórakozni ha kimaradáson vagyunk, tetszenek a lányok, nekik nincs komolyabb udvarlójuk a faluban, így nagyon jól egymásra találtunk mi négyen. Kulturáltan szórakoztunk, énekeltünk, táncoltunk, jó volt a hangulat. Haza szoktuk kisérni a lányokat a buli végezetével és amint ballagunk a lányok otthona felé, nyöszörgést, halk segélykiáltást hallunk az egyik bokor felől.
Egymásra nézünk Karesszal, és tekintetünkkel intünk, hogy ugyan tárjuk már fel a segélykiáltás
helyszinét, hiszen biztos, hogy bajban van valaki. - mondta Tamás nagyot kortyolva a kávéjába.
- Képzeld el Évám, közeledünk a bokorhoz, hát nem az a nagy barom állat magasodik a földön fekvő lány felett, akinek a szája be van tömve egy zsepivel és a keze hátra van kötve, ezért nem tudott hangosabban kiabálni. A fickó már gombolni akarta ki a nadrágját, amikor óriási erővel rácsaptam a kezére. Megtántorodott egy kicsit, de jó erőben volt és becsapott nekem egy balegyenest.
Ejnye az anyád úristenit gondoltam magamban, megállj, azt a percet is szánod bánod amikor édesanyád a világra hozott, rettenes méregbe gurultam és szájon vágtam iszonyatos erővel.
Ismét megtántorodott, de mivel erős volt a fickó, nyomban vissza is adta. No innen ered a lila folt.
Szerencsémre a legjobb barátom Karesz már végzett a másik fickóval - aki szintén erőszakoskodni akart egy másik lánnyal - és a segítségemre sietett. Ketten aztán már elbírtunk vele, a másik barom állat az elfutott, nem jött a haverja segítségére. Jól megpüföltük a fickót, de azért vigyáztunk, hogy nehogy 8 napon túli sérülést okozzunk neki, mert abból igen csak balhé lett volna. Megígértettük vele, hogy a faluba a lábukat soha a rohadt életbe be ne tegyék, mert velünk gyűlik meg a baja!
Elpucoltak onnan örökre, a lányok hálálkodtak és elmondták, hogy ez a két fickó már egy hónapja, hogy itt "szórakozik" potenciális áldozatra várva.
Megigértük a lányoknak, hogy mi vigyázunk rájuk, de különben nem kellett, mert soha többé nem tették be a lábukat a helyőrségbe.
Ezután gondoltunk egy nagyot, hatan (a négy lány és mi a megmentők) visszatértünk a vendéglőbe, ahol cigányzene szólt minden hétvégén és a sorállomány összetolt asztalok mellett - volt vagy tizenkettő - szórakozott, nótázott. Nagy ovációval fogadtak bennünket a katonatársaink és a lányokkal együtt hajnal kettőig mulattunk. o4.oo-ig szólt a kimaradásunk, haza kísértük a lányokat és utána bevonultunk a laksiba.- szóval innen ered kedves Éván a lila foltom. Kár, hogy ti már nem jöhettek velünk.- mondta Tamás kis vigyorral a poficsekén.
Tulajdonképpen rend is volt a szórakozóhelyeken ahol a katonák megjelentek, a civil lakosság fenemód respektálta az egyenruhát, szerették a katonákat - még abban az időben -, hogy most mennyire szeretik azt nem tudom megítélni már.
Gyorsan megittuk a második kávénkat is és mindenki elindult a napi feladatának elvégzése színhelyére. Csodálatos évek voltak.
Hozzászólások
Dellamama - július 10 2012 21:47:24
Kedves Évikém!
Remekül mutattad be a katonát mint a lányok becsületét védő lovagot és az erőszakos rámenős huligánt.
Nem kímélve testi épségét sem a két katona hősiesen állta az ütéseket, amíg kiütötték, elüldözték az erőszakoskodókat.
Ugyanakkor Téged is megismerhettelek, arról az oldaladról, hogy bizalmasa voltál a helyőrségi alkalmazottaknak.Biztosan jó lehetett ilyen közösségben dolgozni és szabadidőben velük együtt szórakozni, mulatozni!

Szeretettel olvastam mai írásodat is. Nagyon jó, szórakoztató elejétől végéig. smileysmileysmileysmiley
Marika
gyongyszem555 - július 11 2012 06:45:58
Kedves Marikám!
Tudod, falunsmileysmiley a "népek" között, volt egy olyan mondás, hogy"katona és pap, oda meg ahol kap", rohadtul utáltam amikor ezt hallottam. No persze nem haragudtam rájuk, hiszen egyszerű paraszt nénikék voltak - de ez a megjegyzés azért olyan kis rosszindulattal vegyített volt - nem kirívó intelligenciával. De ez volt a szemlélet, ha a fiatal lányokat velük látták mulatni, szórakozni, egyből rossz véleménnyel voltak azokról a lányokból. Pedig írásomban pontosan ilyen meggondolásból - mely igaz történet - emeltem ki a katonát, mint embert, férfit, hiszen az erőszaktevők pontosan civil emberek voltak, nem egyenruhások.
Egyébként imádtam azokat a fiatal fiúkat, szerettem velük beszélgetni, hiszen az ország bámely tájáról fellelhetőek voltak és voltak közöttük nagyon-nagyon intelligensek is - no jó, voltak kissé bunkócskák is (mint mindenhol az életben) mint a nagy számok törvénye alapján, de összességében szerettem őket.
Érdekes módon annyira összekovácsolódtak a két év sorkatonai szolgálat alatt, hogy mindig szívesen emlékeztek vissza azokra az időkre. No jó, voltak kivételek, akiknek kínszenvedés volt valamilyen okból kifolyólag a sorkatonai szolgálat, de túlnyomó része kellemes emlékekkel távozott. Legalábbis találkoztam olyanokkal évtizedek elteltével akik szívesen emlékeztek.
Kis helyőrség volt, könnyű volt a katonáknak vigyázni a lányokra, mindenki ismert mindenkit, ezért is volt feltűnő a két rohadék erőszaktevő. Ott összetartottak az emberek is, csodálatos kis civil közösség volt.

Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál, véleményeztél, és örülök, hogy egyre jobban "megismersz".

Szeretettel: Évi.smileysmileysmiley
Torma Zsuzsanna - július 12 2012 12:48:00
Kedves Évikém!

Nem kevés nosztalgiával olvastam végig ezt a történetedet is, hiszen én is a 70-es években voltam fiatal, pályakezdő lány, s abban az időben már az édesanyám sem kísérgetett, ha a városban volt valalmilyen összejövetel. Volt úgy néhányszor, hogy én is egyedül mentem haza egy-egy mozielőadás után is, de érdekes módon abban az időben nem kellett annyira tartani az "útonállóktól", pedig én is hallottam néha "cifra" történeteket.
A bálokban mindig voltak "önkéntes rendőrök" és vigyázták a rendre, ha valaki verekedésbe kezdett egy lány miatt, akkor azonnal kitették a "szűrét" a bálteremből.
Te annyi mindent megírsz a múlt eseményeiből, hogy nekem már nem kell, csak csatlakozom Hozzád és egyetértek Veled!

Szeretettel: Zsuzsa
smileysmileysmileysmiley
gyongyszem555 - július 13 2012 08:52:28
Kedves Zsuzsikám!
Az az igazság, hogy abban a korban én sem féltem, nagyobb volt a közbiztonság, az emberek jobban figyeltek egymásra, még a városokban is, faluhelyen meg főleg. Egyébként nálunk is voltak önkéntes rendőrök, meg hivatásosak is, de a katonák is nagyon figyeltek, igaz, hogy nekik nem az volt konkrétan a feladatuk, de emberek voltak, igaz emberek empátiával és szeretettel a szívükben, lelkükben. No egyébként ezen ominózus eset után nem is volt több erőszakos cselekedet, mert a katonák is roppant észnél voltak, meg a rendőrség is.

Köszönöm szépen, hogy olvastál és véleményeztél.

Szeretettel: Évismileysmileysmiley
Andy Jazz - július 16 2012 18:32:32
Kedves Varika12!
Belőlem nem lett volna jó katona, mert én nagyon utáltam az erőszakot, a verekedést! 18 éves koromban kaptam az utolsó pofont egy szóváltás után, a 90-es években vezérkari főnökké előrukkolt, volt osztálytársamtól! Azóta csak az élettől!
Olvasni, filmet nézni, ahol bunyóznak ennek ellenére szeretek! Mert olyankor beleképzelem magamat a hős helyébe. Most még egy kicsit lihegek, a pofámba kapott ütés is fáj, de az öröm, hogy Tamással jól elbántunk a két gazfickóval és segíteni tudtunk két lánynak, minden rosszat elfelejtet velünk!
Kedves Évike, köszönöm ezt a kalandot!smileysmileysmiley
Szeretettel Andy
gyongyszem555 - július 16 2012 19:18:26
Kedves András!
Én sem szeretem az erőszakot - még a filmekben is utálom, pedig egyre több az erőszakos cselekedet - de végtelen örömmel tölt el az a tudat, hogy úgy itéled meg, hogy nem fájt annyira, hiszen nemes cél érdekében történtek az események.smileysmileysmileysmiley
Egyébként, volt egy olyan vicc - biztos, hogy hallottad - a katonák között, hogy mondja az egyik katona, hogy "én maximálisan elítélem azt a férfit, aki megveri, megpofozza asszonyát", egy kis hatásszünet a többiek helyeselnek, bólogatnak és akkor a következő percben megszólala katona, hogy "én rúgni szoktam, az anyja mindenit". No már megint eltértem egy kicsit a mondanivalómtól, de bocsásd ezt meg nekem.

Nagyon szépen köszönöm, hogy meglátogattál értékes véleményeddel.

Szeretettel: Évi.smileysmileysmiley
gyongyszem555 - július 17 2012 14:57:28
Kedves Vendégeim!
Köszönöm szépen, hogy meglátogattatok!

Szeretettel: Évismileysmileysmileysmiley
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2019. augusztus 24. szombat,
Bertalan napja van.
Holnap Lajos, Patrícia napja lesz.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

Manon
23/08/2019 18:31
Szép estét mindenkinek! Sziasztok Zsike, Ica! smiley

hzsike
23/08/2019 17:26
szépséges délutánt mindenkinek! smiley

Helen Bereg
23/08/2019 15:51
Csodálatos szép napot Mindenkinek! Tegnap óta ismét van netem. Szia Manon, Vali! smiley

Manon
23/08/2019 12:27
Szép napot kívánok minden koronglakónak!

vali75
22/08/2019 20:24
Szép estét kívánok! smiley

Manon
22/08/2019 16:26
Szép délutánt Napkorong!

Manon
22/08/2019 09:05
Szép reggelt mindenkinek!

hzsike
22/08/2019 08:22
Szépséges napot mindenkinek! smiley

orok szerelem55
21/08/2019 21:11
Szép estét és nyugodt, békés, jó éjszakát kívánok Mindenkinek! smiley

vali75
21/08/2019 20:44
Szép estét kívánok! smiley

Manon
21/08/2019 13:08
Szép napot Napkorong!

hzsike
21/08/2019 09:16
Szépséges napot mindenkinek! smiley

hzsike
21/08/2019 09:16
Szépséges napot mindenkinek! smiley

KiberFeri
21/08/2019 08:45
Megjöttek a munkás-hétköznapok! Azért legyen mindenkinek jó napja!

vali75
20/08/2019 20:54
Jó pihenést, jó éjszakát! smiley

Archívum
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes