|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,219
|
|
-2-
Vajon milyen lesz? S ha rám néz? Megismer-e még? Önkéntelenül is beletúrtam a hajamba megigazítva azt. Pedig már nyomokban sem voltam ugyanaz.
Az idő belém mart s rajtam hagyta foga nyomát. Hány év is telt el azóta? Kimondani, belegondolni is sok. S most mégis. S akkor most miért is? Újra csak kérdések mik felgyülemlettek s megválaszolatlanok maradtak ennyi idő után is. Elhessegettem a gondolatot s a hozzájuk kapcsolható miérteket. Egy biztos. Úgy éreztem magam mintha csak az első randevúmra tartanék. Pedig tartottuk a kapcsolatot. Egy-egy SMS . S ennyi. S én közben százszor eljátszottam a gondolattal. Mi lenne ha….. de erőt, bátorságot sosem merítettem hozzá.
Az a kislányos mosoly. Boldog eszeveszett szerelembe fulladt percek. Nem érdekelt semmi más csak Ő.
Jaj ne!....... Már megint.
Mi van velem? Az első igazi szerelem. - nyugtatgattam magam. S az újra találkozás reménye. Igen! Csak ennyi. Kézzel lábbal tiltakoztam.
Hazugság! Még mindig…… Talán ott mélyen elrejtve. S most felszínre került.
Rágyújtottam. Remegett a kezem. Talán egy szál cigaretta segít. Néztem a füstöt ahogy szépen egybe olvad a sötéttel. Igen. Határozottan elvonta a figyelmemet. Egyre élvezetsebben szívtam a cigarettát s játszottam füstjével. Karikákat gyártottam s láttam ahogy egyre nagyobb és nagyobb...
Öklendeztem. Alig kaptam levegőt. Mi lesz már...A feszültség. Kijött. Ahogy gyomrom összerándult ...meg kellet az útszéli villanypóznán támaszkodnom.
Még szerencse hogy nincs már ilyenkor az utcán nagy forgalom. Körbe pislantottam. Szégyenkezve. Tényleg ..s hogy kerültem már ide?
Nem éreztem az időt s a távolságot. Jókora utat tettem meg míg a gondolataimmal el voltam.
hm....
Nem is rémlett semmi fel az elmúlt pár percből. Arra sem emlékszem hogy jött e velem szemben valaki. Vagy bizonytalanná vált lépteim.... de mindegy. Összpontosíts!!
Mindjárt ott vagy. Így kell hogy lásson? Gyerünk, gyerünk tovább.
Egy perc alatt elöntött a forróság. Elő kellett vennem a zsebkendőt. Megizzadtam.
Homlokomra kiültek az izzadság cseppek. Ez jó. Frissen borotválkoztam, after save -m jó illata bánta.
Megráztam magam... mint a kutya az esőben. hm... ez jó. Jó hasonlat! Valahogy úgy is éreztem magam. Mint egy kicsapott csavargó kutya. Már csak pár méter... Ott a sarkon túl már rá lehet látni a padra. A pad.....Nem! Nem ábrándozol! Nem! Nem szabad hogy újra elöntsenek az emlékek.
|
|
|
- január 06 2013 17:42:27
Elszomorító történet - a várakozás ábrándos szépségét összetörte az
önbizalom hiánya, de szinte naturalista módon és őszintén felvázoltad
és ettől életszerű lett..
üdv. szeretettel - Sarolta |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. január 10. szombat,
Melánia napja van.
Holnap Ágota napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
