|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,224
|
|
Csupáncsak megszeretném veletek osztani. Elmondani
Kevés az a dolog, amit egy szempillantás alatt megtudok változtatni, ám, bizony egyet, bármikor. Ez, pedig a hozzáállásom.
Hisz mindig nálunk a lehetőség, a döntés lehetősége. Feladjuk, avagy véghezvisszük, megcsináljuk. Pánikba esünk, sírunk, depressziósak leszünk, vagy… keressük a megoldást, a kiutat. Sehová sem vezet, ha a sérelmeinken siránkozunk, nyaldossuk sebeinket, vagy magunkba fordulva hagyjuk had húzzon le a mély.
Az élet olyan, mint egy hatalmas hullámvasút. Felülünk rá, még eleinte élvezzük is, aztán mikor hirtelen, nagy sebességgel, meredeken halad lefelé, sikítozunk, holott, tudtuk, hogy a hullámvasút, nem egyenes pályán halad. Lám, mégis ráülünk és önszántunkból. Hogy miért? Mert akarjuk, Mert kiakarjuk próbálni. Senki nem kényszerít minket arra, hogy kockáztassunk, de aki mer, az nyerhet is.
Persze, magam sem vagyok tökéletes, sőt… Bonyolult ember vagyok, nem egyszerű élettel. Van az úgy, megbántok embereket, hogy észre sem veszem, mikorra tudatosul bennem, tudok őszinte bocsánatot kérni. Hirtelenharagú, néha zsémbes, de nem nagy haragtartó. Képes vagyok ellenségeimnek is, segítőkezet nyújtani, ha bajban van. Félre teszem az okokat. Sosem féltem mi lesz holnap, pedig gyáva vagyok. Féltem nagyot álmodni, de már késő… elszalasztottam… félek, hogy egyedül maradok. Egyedül, mert irgalmatlanul őszinte vagyok és mint tudjuk, az embereknek fáj az igazság. Pláne, ha azt, kegyetlen őszinteséggel szemébe is mondják. Ezen nem változtatok, inkább haragudjanak rám, mintsem hazudjak és mást mondjak, mint ami van. Attól, hogy haragszanak rám, még szeretem őket. Végtelen és sajnos… féktelen a szeretetem. Hogy is van ez? Ha arcul ütnek, tartsd oda, a másik orcád. Nos, ez az én olvasatomban, így néz ki: Ha valaki szid, szidalmaz, megbánt, mosolygok és kedvesen, tisztelettudóan válaszolok. Így, mindenképp én leszek a győztes.
Leéltem ötven évet, visszatekintve, nincs olyan dolog, amit szégyellnék, de van, amit bánok, amit nem tettem meg, amit másként csinálnék.
Hiszem, hogy minden rosszban, van valami jó is, noha erre, csak utólag jövünk rá. Nehézségeink, hozzásegítenek minket, hogy teljesebb, igazabb életet éljünk, élhessünk.
Tudjátok, fura dolog ez az élet, szeretet, szerelem. Mindig azt tudjuk a legjobban bántani, aki szeret minket és attól, akit szeretünk, egy homokszem is jobban karcol, mint mástól, egy szikladarab. Ez így igaz, szerelemre és barátságra is.
Egyszer azt mondta nekem az érsek úr: fiam, te olyan vagy, mint egy folyó. Hatalmas és mély,életet, életörömöt adó, hol sebes, hol kiszélesedve, lassúfolyású. Szomjazónak ital, hőségben enyhülést adó, hűs fürdő, gátakat elsöprő áradat, s széplelkű, lemenő nap sugarai, ahogy a fodrozódó víz tetején táncol, megnyugtató, ugyanakkor, a végtelenbe rohanó.
Nos, ahogy írtam, bonyolult ember vagyok és ez az írás sem egyszerű.
Egy ember született, aki megtudott fejteni, Ő,jelenleg a barátom. Nem szólok, mégis kitalálja gondolatom és ez fordítva is igaz. |
|
|
- március 10 2013 16:26:24
Kedves Zoltán!
Örömmel olvastam szösszenetedet, amelyben leírod, hogy milyen is vagy valójában, és én örülök, hogy mindezt megosztottad velünk.
Minden ember különbözik egy másiktól, miközben lehetnek hasonlóságok is.
S ha van egy ember, aki el tud fogadni bennünket olyannak, amilyenek vagyunk, s főleg gondolatainkat is kitalálja, ennél többet nem is várhatunk.
Az érsek úr nagyon szépen fejezte ki magát. Tetszik nekem, amiket mondott Rólad!
Szeretettel: Zsuzsa
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. június 29. hétfő,
Péter, Pál napja van.
Holnap Pál napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
