Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikFebruár 24 2020 20:59:04
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Kapcsolat
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 4
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Fórumtémák
Legújabb témák
Szerelem
Asszociáció.
Anagramma
Két rímelõ játéka
Minden ami jó... :)
Legnépszerűbb témák
Asszociáció. [10199]
Szótaglánc. [8524]
Földrajzi-né -l... [7724]
MÜFORDÍTÁS [4923]
Szerelem [3566]
Napkorong pályázat nyertesei.
Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc
Pályázatok
Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok
Online rádió
Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád
PageRank mérõ
Google PageRank
Bevándorló milliomos


Schmidt doktortól sok mindent megtanult Miska a tengerhajózás vitorlázó „szakán”. A doktor ugyanis közönséges matrózként szolgált a hajón, és csak mellékesen orvosolt betegségeket. Ez volt az ő viteldíja, lévén, ő is kivándorlóként jutott a HUNNUS fedélzetére. Miska viszont 80 Koronát fizetett a hajótársaságnak.
Ahogy most erre visszagondolt, elmosolyodott, - Belevaló ember ez a doktor! Milyen kár, nem a környéken telepedett le. Most lenne egy ismerősöm. Az orvosdoktor ugyanis New Orleansba, a magyar alapítású kórházba igyekezett (1829, Dr. Luzenberg Károly).
Elcsámborgott gondolatait visszaterelte a szomorú valóságra: nem érti a nyelvet, nem tud mit kezdeni tetemes vagyonával. – Valami ismeretséget, segítséget kell kerítenem, különben nem boldogulok ebben az ismeretlen, új világban.
Hősünk nem is sejtette, milyen közel a segítség. Ahogy az egyik rakparton sétált, magyar szót hallott. Nem akart hinni a fülének.
– Amice, ez itt tényleg a lehetőségek földje. Lássa, én két New York-i újság munkatársa vagyok! Az egyik német, a másik angol nyelvű – mondta a fiatalabb kinézetű úr a nála jócskán idősebbnek.
– Nos, kolléga úr én itt, a „testvéri szeretet” városában két újság főszerkesztője vagyok ezernyolcszáz negyvenegy óta – válaszolt a másik, nem kis büszkeséggel.
– Aztán mi járatban, kelmed, öcsémuram itt, Philadelphiában? – Nem véletlenül kerestem meg, urambátyámat, Ludvig úr. A segítségét kérném.
– Állok rendelkezésére, Számwald uram, amennyiben csekély erőmből futja – szerénykedett a másik, köcsögkalapos úr.
– Igaz, csak tavaly érkeztem New Yorkba, de mondhatom, meglehetősen kiismertem magam. Hamarosan nagy idők jönnek! Itt van példának okáért a vasútépítés, ami Philadelphiának – a rengeteg invesztícióba került csatornái miatt -, nem olyan első rangú érdeke, mint New Yorknak. Egy kicsit korteskedni szükségeltetik a vasút mellet. A nagy hajótársaságok tőkéje egy részét át kellene csábítani a sínen történő szállításba, mert a több lábon állás nekik is érdekük. A New York-iak ezt már belátták.
– Nos, Gyula öcsém, kelmednek igencsak meggyőzőek az érvei. Mindazonáltal igen óvatosan szabad csak a bogarat beültetni az itteniek fülébe, mert egyelőre erősebb lobbi a hajózás. Én is felfogtam, a vasút legyőzi majd a belföldi, vízi fuvarozást. Áttevődik a hangsúly a társaságoknál a hosszújáratú tengeri szállításokra. Meg aztán, mondjuk ki, az újságjaim a piacról élnek, aminek semmiképpen sem veszíthetem el a rokonszenvét! Ha belemegyek a rizikóba, azt csak biztosítékok és tetemes anyagi ellenszolgáltatás fejében vállalhatom.

Idáig jutottak az érdemes urak, amikor Miska, meghallgatván, miként bonyolódik egy alku, tiszteletteljes meghajlással, kalap levételével megszólította őket:
- Tekintetes uraim! Megbocsássanak, hogy beszélgetésüket megszakítom, de nagyon megörvendtem a magyar szónak, és bevallom, némi eligazításra szorulok, ami a pénzem befektetési lehetőségeit illeti! Bocsánat, még be sem mutatkoztam, Debreczeni Kiss Víg Mihály, egykori tőzsér lennék, szolgálatjukra. A legszívesebben megvenném a környék összes lovát! – Mindkét úr - ahogy túl volt az első meglepetésen -, a hasát fogta nevettében, és rendre bemutatkozott:
- Stahel Számwald Gyula, egykori Pest-Buda-i könyvkiadó és újságíró vagyok. Nem tudom, mond-e kelmednek valamit ez a név?! Petőfi Sándor írt az emlékkönyvembe.
Biz’, a név önmagában semmit sem mondott, de a költő nevének említése hatalmas indulatokat kavart az egykori betyár szívében. Csakhogy kezet nem csókolt Stahelnek, ami nála büszke, kunfajta magyarnál nagyon nagy szónak számított. Még fel sem ocsúdott a nagy megtiszteletésből, amikor elhangzott a másik úrféle neve is:
- Én pedig Ludvig Sámuel vagyok, Szegedről. Látja, kend mindketten alföldiek lennénk!? Mikor érkezett Philadelphiába, rendben vannak a papírjai?
– Isten éltesse a tekintetes urakat. Csak október vége óta vagyok itt. Egy Schmidt nevű orvosdoktor segítségével elmentünk a bevándorlási hatósághoz, ahol megkaptam a letelepedési engedélyt minden huzavona nélkül, némi fizetség fejében. Ímhol a papírjaim – azzal Miska átadta azokat az idősebb úrnak, aki széthajtotta az árkus papírt, és mosolyogva felolvasta:
- Mister Michael Kishveeg, kereskedő és lószakértő – majd hozzá fűzte: - a nemjóját, hiszen, kend kell éppen minékünk!
Miska egy kicsit meglepődött a saját nevétől, s már éppen a nyelvén volt – A tekintetes úr ösmerte-é Szegeden Vártábéd Bazuk örmény pénzváltót? – amikor újdonsült ismerősei, még mindig derülve, magukkal invitálták őt Ludvig tekintetes úr közelben, a Deleware folyó partján álló házához.

*

Mr. Michael Kishveeg, a junior a múlton elmélázva ült a philadelphiai Negyedik és Ötödik, illetve az Arch, Market Street által körülhatárolt temető északi részén található sírkő előtt, egy padon. A szüleire gondolt: szenior Michael Kishveegre, a hányattatott sorsú milliomosra, aki hajdanán, a múlt század közepe után megfogadta a magyar újságírók tanácsát, és telkeket vásárolt a Deleware és az egyik mellékfolyója partján, amelyik Philadelphiában torkollik az óceánba ömlő folyamba. Aztán a neves ismerősök segítségével vett fel jelzáloghiteleket a Bank of Philadelphia-tól, hogy még több telket tudjon megkaparintani. A telkeken karámokat, istállókat építtetett, és egész méneseket vásárolt fel, még az indiánoktól is, noha az a szóbeszéd járta, fehérek nem boldogulnak a rézbőrűek lovaival. Nos, a „fehérek” nem, de a magyar, alföldi csikósból lett betyár igen. Némely indiánok látni vélték, amint Mr. Kishveeg, akit a Lovak Urának neveztek a saját nyelvükön, csak megszagoltat valamit az inge alatt őrzött bőrzacskóból, és a legvadabb musztáng is kezes báránnyá változott a kezében. Az ő méneséből kerültek ki a legmegbízhatóbb futárlovak a polgárháborúban, akik talán még a magyar vezényszvakat is érthették, mert a jenkik üzenetei magyar nyelven íródtak, hiszen a déliek, de az északiak többsége sem ismerte ezt a nyelvet. Ismerte viszont a negyvennyolcas honvédtisztekből magas rangú parancsnokokká avanzsált ezredesek, tábornokok, és kisebb beosztású magyarok. Az altábornagyságig vitte például az egyik, egykori újságíró: Számvald Gyula.
Hatalmas profittal adtak túl a folyóparti telkeken, amikor az előző század végén, és a mostani, huszadik elején olyan rohamos fejlődésnek indult az államokban a vasutak építése, át egészen a nyugti partig. Már a főbb szárnyak villamosításában is remek üzleteket kötöttek, és kötünk a részvénypiacon mind a mai napig.
A korban jócskán benne járó „junior” ellágyult szívvel gondolt svéd édesanyjára, Ingrid Johanssonra, aki evangélikus volt, és a pennsylvaniai Negyedik utcán álló Old First Reformed United Church of Christ-ben fogadtak örök hűséget egymásnak, aki megtanította az apját az angol beszédre. - Ez a templom egyébként mintegy két háztömbnyire áll a temető déli kerítésétől, amelyik mellé eltemették ezerhétszáz kilencvenben Benjamin Franklint, a polihisztort, Deborah nevű feleségével együtt. El is megyek a sírjukhoz – mondta Michael önmagában. Vallási problémák soha nem voltak, sem a családban, sem az országban. Jó példa erre, hogy a katolikus- és reformátustemető másik kerítésétől pár lépésre, ott áll – szintén a Negyedik Streeten – a Congregation Mikveh Israel, ami egy réges-régi zsinagóga. Ez abszolút összhangban van ugyanezen temető Ötödik Streetre néző fala előtt álló Religious Liberty Philadelphia emlékmű feliratával, ami Amerika népei számára hirdeti emberemlékezet óta a vallásszabadságot. - A vén kontinensen még mindig erős, sőt erősödik a vallási megkülönböztetés. Talán háború is lesz megint. Nem volt nekik elég az első. Amiket most hallani Németországból..!? – mondta félhangosan a hatodik ikszen is túl járó „junior”. Az öregedő, de koránál jóval fiatalabbnak tűnő úr a Franklin sír felé vette az irányt. - Apám végrendeletének van egy pontja, amit még nem teljesítettünk a testvéreimmel. Hamarosan meg is beszélem velük – mormogta maga elé a sétabotját a derekán összefogott keze között tartó, emlékeibe mélyedt öregúr. Szégyenkezett, s ahogy a temető kapuján kilépett, miután tiszteletét tette Amerika egykori nagyembere, polihisztora előtt, az Arch Street túloldalán az USA pénzverdéje nézett vele farkasszemet, ahol az apja elbeszélése szerint korábban az osztrák-amerikai, hajózási társaság székháza állt. Észre sem vette, ráesteledett, és az őszi színekre festett, szállongó falevelek fehéredő, szőke haját cirógatják. Ő az anyjára hasonlított, de kék szeme az apjáé volt.


Hozzászólások
Papon - április 21 2013 11:23:48
A nagy érdeklődésre való tekintettel, a történet itt - egyelőre - megszakad.smileysmiley
esprit - április 22 2013 15:18:01
Nem kell megsértődni, a prózákat kevesen olvassák!
Azért fúrja az oldalamat a kíváncsiság, hogy mi történhetett még?
Üdv:esprit
Papon - április 23 2013 09:01:08
Kedves esprit!
Sértődésről szó sincs! De számolni kell a realitásokkal.
Köszönöm
Papon smiley
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2020. február 24. hétfő,
Mátyás napja van.
Holnap Géza napja lesz.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

Helen Bereg
24/02/2020 18:23
Szép estét Napkorong! smiley

Delfinke
24/02/2020 13:25
Sziasztok, üdv smiley

Manon
24/02/2020 08:13
Szép új hetet mindenkinek! smiley

KiberFeri
24/02/2020 07:31
Legyen kellemes a hetetek, ezt kívánom nektek!

Gyongy
23/02/2020 14:21
Kellemes délutánt Napkorong smiley

orok szerelem55
23/02/2020 11:04
Kellemes, szép vasárnapot kívánok Mindenkinek! smiley

Manon
23/02/2020 10:54
Kellemes pihenést mindenkinek!

Helen Bereg
22/02/2020 19:12
Szép estét Mindenkinek! smiley

Gyongy
22/02/2020 15:24
Kellemes, szép délutánt Napkorong smiley

hzsike
22/02/2020 11:06
Szépséges napot mindenkinek! smiley

Helen Bereg
22/02/2020 10:43
Csodás, tavaszias hétvégét Koronglakók! smiley

orok szerelem55
22/02/2020 10:30
Szép napot és kellemes hétvégét kívánok Mindenkinek! smiley

KiberFeri
22/02/2020 10:30
Kedves korong-lakóink és látogatóink, mindenkinek kellemes hétvégét kívánok!

Helen Bereg
21/02/2020 19:18
Szép estét Mindenkinek! smiley

Gyongy
21/02/2020 12:52
Kellemes délutánt Napkorong smiley

Archívum
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes