Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikOktóber 17 2019 02:30:56
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Kapcsolat
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 1
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,193
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Fórumtémák
Legújabb témák
Szerelem
Asszociáció.
Két rímelõ játéka
Anagramma
Minden ami jó... :)
Legnépszerűbb témák
Asszociáció. [10191]
Szótaglánc. [8524]
Földrajzi-né -l... [7724]
MÜFORDÍTÁS [4923]
Szerelem [3562]
Napkorong pályázat nyertesei.
Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc
Pályázatok
Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok
Online rádió
Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád
PageRank mérõ
Google PageRank
A rabló.



Testvérek találkoztak...



A Baker str. és a Gold str. sarkától nem messze ültek a járőr autóban. Csak úgy pihengettek. Általában a kisváros mentes volt a nagy bűnözési hullámtól.

Most azonban előttük volt egy fantomkép az elkövetőről, akit most a város valamennyi zsaruja keresett.
Még az alvilág is besegített, mivel nekik nem volt előnyös a túlzott rendőri jelenlét.
Georg Hill volt a járőr parancsnok, társa Bob Genton még új fiúnak számított két év nyomozói szolgálatával.
Georg azonban szívesen tanította. Már 14 év szolgálat állt a háta a mögött és jól megvoltak, megbíztak egymásban. Bob tanulékony volt, jók voltak és főleg használhatóak a megérzései. Georg épített erre is a közös munka során.

- Érdekes egy kép, mintha egy ismerősömet látnám. Pedig már végigzongoráztam, az összes számba vehető, hasonló korú férfit, de nem találom. Neked, nincs ilyen érzésed? – kérdezte Georg.
Hát, nem is tudom, valahogy az a benyomásom, ezért mintha azt sugallná, hogy már találkoztunk- mondta lassan, elgondolkozva Bob és közben lassan eszegette a sült krumplit.
- Engem valahogy a szakáll és a bajusz zavar, olyan érzésem van, hogy mint a kettő ál. Nekem az az érzésem, hogy ez az arc, igaziból nem ilyen szőrrel borított.
- Igen tudom, hogy van egy teóriád a szakállasokról – reagált Bob két krumpli között.
- Tudod az a tapasztalatom, hogy kb. 10 év aktív szolgálat után az ember igen jó emberismerő lesz. A század elején egy individuál pszichológus, Alfred Adler azt mondta, hogy igazán csak azok a jó emberismerők, akik a mocsárból jöttek. Hát én már tizennégy éve vagyok zsaru és már 5 éve hadnagy. Már elég jól eligazodok a mocsárba. Egy picit a szakállas emberek mások.
- Ezt fejtsd ki, hogy értsem – vágott közbe Bob.

Georg a jó viszonyból és kettőjük között lévő 10 év korkülönbségből fakadóan szívesen szólította Öcsémnek Bobot. Persze már az egész kapitányság tudta és mindenki csak testvérekként emlegette őket.
- Öcsém, először végre tanuld már meg, hogy az intelligens hallgatás fél siker. hallgass, amíg a másik beszél, és nagyon figyelj minden szavára. Idd a szavait, így jutsz a legtöbb információhoz és a legtöbb kérdéshez,k melyet aztán feltehetsz. Az emberek nagy része nem részesül intelligens hallgatásba. Így aztán, ha a beszédje fonalát megzavarják, felületes lesz, nem mondja el, amit akar közölni. Szóval csak figyelj, és a végén tedd fel a kérdéseidet. Ne csinálj kommunikációs zavart. vagy nem erre oktattalak eddig is? – emelte meg a hangját viccesen Georg.
- Igen Uram- szólt halkan Bob és magában is igazat adott Georgnak.
- No, akkor a szakállas ügy. Szóval a testbeszéd elemzés is azt mondja, hogy a szakállas emberek a szakállal igyekeznek valamit elrejteni, illetve a szakáll mögé bújnak. Ez persze a lelkük egy részére vonatkozik. Én már annyi embert hallgattam meg- és ki, hogy lassan egy pszichológus emberismeretén is túlteszek. Tudod a kollégáknak már többször bebizonyítottam, ha telefonon beszélek egy emberrel pár percet, tízből nyolc esetben megmondom, hogy szakállas.
- Ezért igyekeznek tehát téged az ismeretlen telefonálók esetén odahívni – vágott közbe lelkesen Bob.
- Igen és jó lenne, ha te is megtanulnád, de az első lecke, amit az előbb elmondtam – válaszolt Georg és akkor megreccsent a rádió.

Bonnie a rádióközpontos lány hangja sürgető volt:
- keresem a testvéreket! 351a Manhattan sugárút 103 –ban. Szupermarket.

Georg felkapta a kézi beszélőt:
- 300 méterre vagyunk, indulunk.
- Vigyázzatok, egy fő egy colttal, valószínűleg egy 22 –s. Lelőtte a pénztárost, elvitte a pénzt, megy a mentő is. Vége.
- vettem. Vége.

Bob is feléledt. A maradék sült krumplira ráhajtotta a zacskó fedelét és gyorsan betetette a kesztyűtartóba. Kikapta a hóna alól a fegyverét, ellenőrizte, majd ugyanolyan gyors mozdulattal visszatette. Ezt a leckét már megtanulta.
Neki kell a leggyorsabbnak lenni, amikor a fegyvereké a szó, vagy ott marad. Mindennap reggel és este tükör előtt százszor előrántotta a fegyverét és célra tartotta. A következő pillanatban már csak a jobb mutatóujjára figyelt, hogy csak az azt behajlító izmok dolgozzanak és elcsettent a fegyver. Annyira gyorsan csinálta már, hogy nem tudta fokozni, de szinte tartotta magát.

A kocsi kerekei visítottak a betonon. Már világított a lámpa a kocsi tetején és vijjogott a sziréna. Kb. 50 m -re volt a kereszteződés, behajtottak.
A keresztező forgalom nem volt nagy, de ott is sírtak a gumik, míg a kocsik vészfékeztek.
150 méterre a Manhattan sugárútra kellett befordulniuk, de a piros lámpánál több autó állt a szélső sávban is. Georg jó szokásához híven, fel a járdára, le a járdáról és már bent is voltak az utcában.
- Hogy rendezed előre azt, hogy ilyenkor soha nincsenek gyalogosok a járdán – kérdezte Bob, kapaszkodás közben.
- Tudod az élet nagy rendező, a nagykapui mellett mindig hagy egy kiskaput én meg csak bemegyek rajta – nevezett Georg, miközben padlóig nyomta a gázpedált.

Nem beszéltek róla, idejük sem volt, de magukban fohászkodta, hogy most6 sikerüljön elkapni az elkövetőt. Biztosak voltak benne, hogy a boltok elleni fegyveres rablásokat ez a tettes követte el. Ha elkapják, még dicséret is kinéz.
Szinte pillanatok alatt ott voltak. Kiugrottak a kocsiból a bolt előtt, fegyvert rántottak és úgy rohantak az ajtóig. Óvatosak voltak.
Ha a tettes azonos, akkor olyan elkövetővel van dolguk, aki már hat hasonló bűncselekményt követett el ötven nap alatt és két halott, meg négy sérült van a számláján. A sérültek között van egy közlekedési járőr kollégájuk is.

Bill Benton a sérült közlekedési jó kapcsolatban volt velük, többször besegített, sőt örült, ha ilyenre kérték. A Baxter str. –i támadásnál éppen vásárolt, amikor az elkövető támadott. Bill a felszólításra fegyvert akart rántani, de a tette belelőtt. Ő elvesztette az eszméletét, talán így úszta meg, hogy kapjon egy pontos golyót is.
Viszont jó személyleírást adott. Ő is azt mondta, mint Georg, álszakáll és bajusz lehet az elkövetőn s mintha ismerős lenne neki.
Az ujjnyomat volt az egyetlen használható nyom utána, de nem szerepelt semmilyen nyilvántartásba.

Georg bekiabált:
- Rendőrség! Akinél fegyver van, tegye le és felemelt kézzel jöjjön ki.

Senki nem válaszolt, egymást fedezve lassan bearaszoltak. Jobbra az első és második gondola között feküdt arcra borulva.
Jól látszott, hogy a golyó a nyakszirtjén hatolt be. Előtte a barna papírzacskóból kiszóródott a rablott pénz, a jobb kezében, még halálában is fogta a 22 – s Coltot.

- Ugyan nem mi kaptuk el, de legalább vége a sorozatnak – nyugtázta rezignáltan ma látottakat Bob.

Mentek a pénztár felé. Harry Hunt a pénztáros a vérében feküdt. Mellette lógott a kézi beszélő a zsinórján. mellett hever a földö9n egy Magnum.
Georg a nyaki ütőerénél nézte meg, hogy él-e még. Harry kinyitotta a szemét. Bágyadtan rájuk nézett.
- Elvitte a pénzt és utána belélőtt. Először térdre estem, de a pultban volt a pisztoly, még utána lőttem, de nem tudom eltaláltam-e. Eltűnt. csak annyi erőm volt – mondta egyre lassabban – hogy a 911 –esen bejelentést… - újból elájult.

Közben megérkeztek a mentők. Ketten a pénztárost vették kezelésbe, ketten a tettest fordították hanyatt, hogy megnézzék él-e? Közben lecsúszott az álszakálla.
- Nézd, álszakálla van a hullának – szólt egyik a másiknak – sőt álbajusza.

Georg ekkor ért oda. Ránézett a hullára és sápadtan lecsúszott a gondola mellé. Bob odaugrott, hogy segítsen.
- Mi bajod, rosszul vagy? – kérdezte aggódással a hangjában.
- Nézd meg – ennyit telt ki Georgtól és csorogtak a könnyei.

Bob ránézett a hullára, majd megrökönyödve visszanézett Georgra.
- Igen a sógorom volt – suttogta Georg.
Hozzászólások
esprit - augusztus 23 2014 22:26:57
Kedves Feri!
Nagy érdeklődéssel olvasom írásaidat,csak a "vadnyugati" helyszínekkel és az idegen nevű emberekkel nem vagyok megelégedve. A bűnügyeket sem szeretem, de amit írsz leköti az embert.
Az előző történeteden, a testvérek találkozásán teljesen meghatódtam.
Nem mindig van időm hozzászólni mindenhez, de örülök, hogy ilyen sokat és jól írsz.
esprit
KiberFeri - szeptember 04 2014 17:25:18
Kedves esprit!
Köszönöm a látogatásodat és a véleményedet is.
Máshol már leírtam, hogy a vadnyugati helyszíneket kell írni (amit én sem szeretek.../) mert ha Albertirsát írnék, akkor a kutya nem olvasná el...
Köszönöm, hogy több helyen is olvastál. Gyere máskor is.
Nekem sincs egyébként sok időm, de hozzád is el fogok látogatni!
Poétaöleléssel üdvözöllek: KíberFeri smiley
esprit - szeptember 08 2014 23:23:58
Kedves Feri!
A kutya lehet nem tud olvasni, de én még igen. Albertirsát is ígérem elolvasomsmiley
Hozzám nem nagyon tudsz ellátogatni, mert elég keveset írok. Olvasni jobban szeretek. Az "önéletrajzokat" nem nagyon kedvelem, és magamat sem reklámozom ilyen módon.
Soxor üdvözöllek: esprit
KiberFeri - szeptember 20 2014 09:21:00
Kedves esprit!
Köszönöm a látogatásodat.
Nemkülönben köszönöm a véleményedet, amit meg is értettem. Igazad is van, de ettől még, amit írtam úgy van.
Poétaöleléssel üdvözöllek: KíberFeri smiley
Ui. Mostanában tényleg nem jártam itt, mert sokat dolgoztam...
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2019. október 17. csütörtök,
Hedvig napja van.
Holnap Lukács napja lesz.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

Szofi55
16/10/2019 17:01
Kedves Manon! Köszönöm helyette a szép képet.

Manon
16/10/2019 14:05
Kedves Szofi! Sajnos nem volt jó a képhivatkozásod.

Manon
16/10/2019 14:04
Szép napot mindeniknek!

KiberFeri
16/10/2019 07:52
Legyen jó napotok!

Helen Bereg
15/10/2019 19:21
Szép estét Korongosok! smiley

SzMartin
15/10/2019 17:48
Kitartást mindenkinek a hétre!

Helen Bereg
15/10/2019 13:18
Csodás szép napot Mindenkinek! smiley

KiberFeri
15/10/2019 07:45
Kedveskéim, kívánok mindenkinek kellemes reggelt és jó napot!

Helen Bereg
14/10/2019 17:51
Szép estét Mindenkinek!

Manon
14/10/2019 13:25
Kedves Tóni! Sajnos, már a második versenél is eltűnt a kép, valami nem jó a képhivatkozásnál. Cseréltem. Üdv: Manon

Manon
14/10/2019 13:18
Szép napot mindenkinek!

hzsike
14/10/2019 13:09
Szépséges napot mindenkinek! smiley

KiberFeri
14/10/2019 07:39
Legyen az új hét is kellemes mindenkinek!

orok szerelem55
13/10/2019 22:19
Jó éjszakát kívánok Mindenkinek!smiley

vali75
13/10/2019 18:39
Szép estét kívánok! smiley

Archívum
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes