Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikáprilis 15 2021 18:41:32
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Kapcsolat
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 4
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,202
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Fórumtémák
Legújabb témák
Asszociáció.
Anagramma
Szerelem
Két rímelõ játéka
Minden ami jó... :)
Legnépszerűbb témák
Asszociáció. [10202]
Szótaglánc. [8524]
Földrajzi-né -l... [7724]
MÜFORDÍTÁS [4923]
Szerelem [3573]
Napkorong pályázat nyertesei.
Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc
Pályázatok
Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok
Online rádió
Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád
PageRank mérõ
Google PageRank
A szülői szeretet hiánya



Radmila Markovity: A szülői szeretet hiánya

Évekkel ezelőtt, amikor az emberek tömegesen a jó keresetért elhagyták a családi fészket, és neki vágtak a nagyvilágnak, de nem vaktában, hanem szervezetten. Legtöbben Németországot választották, de mentek Francia országba, Irakba, és ki tudja még hova. Mindenhol várta őket a biztos munkahely. Ezekkel az országokkal közös megegyezés alapján lehetett legálisan munkába állni.
Esténként, az ifjú Bakos házaspár, amikor megvacsoráztak, sokszor fontolgatták annak a lehetőségét: kimennek Németországba, ahol megalapozhatják a jövőjüket. A nagyszülők vert falú házában éltek, ahol már csak a nagymama lakott egy szobában, ők meg a gyerekkel a másikban. Barátaik levelei, akik már régebben elmentek dolgozni, jóval kecsegtettek, így végül is elhatározták szerencsét próbálnak Visszaút mindig nyitva áll, gondolták. Egyedül az nyomta a szívüket: mi lesz a gyerekkel?
Magukkal nem vihetik, hiszen ott nincs kire hagyni. Nagymama már elég idős, de nincs más kiút, a nagymamára marad a kisfiú.
Megszületett a döntés. Nagymama szívesen vállalta a gyereket, hiszen egy házban élt vele, a szívéhez nőtt. Józsika. Ebben az évben indult első osztályba.
Meg kellett neki magyarázni, miért mennek el apuka és anyuka.
A gyerek csak hallgatott.
- Én is megyek veletek! Nem maradok itthon!
- Nem lehet kisfiam. A nagymama majd vigyáz rád.
- Nem akarok a nagymamával maradni! Ne hagyjatok itt! Nem kell rám vigyázni! Nagy vagyok már.
- Kicsikém – mondta az anyuka- értsd meg, nem vihetünk magunkkal, de jövünk sokszor haza. Józsika keservesen sírt, de sajnos nem segített a sírás most.
Amikor eljöttek a rokonok elbúcsúzkodni, jókívánságaikat kifejezni, a kofferok már be voltak csomagolva a legszükségesebb kellékekkel.
Józsika az anyja ölében ült, szorosan kezével körbefonta édesanyja nyakát, és szótlanul hallgatta a rokonokat. Megértette: véglegesen elmennek apa és anya. Őt itt hagyják.
A zsivajgás, hiszen egymás szavába vágtak az emberek, a kisgyereket még jobban megijesztette, felzaklatta amúgy is fájdalommal telített kis lelkét, és kitört belőle a sírás, ami zokogásba csapot át. Úgy csüngött szülőanyja nyakában, mint egy árva kismadár.
Nem segítettek a nyugtató szavak. Anyuka szeméből is potyogni kezdek a könnyek, apuka sáppad volt, és magához vette, erős karjában beszélt hozzá, maga sem tudja miket ígért, mondott, ami csak eszébe jutott az jött ki a száján..
A vendégek eltávoztak, látván a fájdalommal telített gyereket.
Elindult a házaspár. Vissza sem néztek: zokogott a gyere, sírtak a szülők, de erősebb volt a vágy. Hiszen a fiuk jövőjét fogják megalapozni.
Telt, múlt az idő. Józsika az iskolában agresszív volt. A tanulás nem igen ment neki. Nagymama segíteni nem tudott, sikerélményben sem volt része a gyereknek. Sajnos a tanító nénijének nem volt gyereke, talán ezért nem tudott szeretetet nyújtani nem csak Józsikának, hanem az osztályának sem. Nagymama engedékenysége csak rontott a helyzeten.
Józsika alig, alig fejezte be az első osztályt.
Kezdetben állandóan kérdezgette a nagymamától, mikor jönnek a szülei haza. Hiába a felelet: nem sokára, de csak nem jöttek a várva várt anyuka, apuka. Helyettük a postás kiabált be a kapun, kezdetben sűrűn, majd mind ritkábban.
Józsika a második osztályt is befejezte nagy nehezen, amikor egy fülled nyári napon, megáll egy autó a ház előtt. A gyerek kinn futballozott az utcabeliekkel, amikor felhívták a figyelmét: vendégetek érkezett.
- Hát akkor! Otthon van a nagymama.
Nagymama kiszaladt az utcára, és hangosan hívta az unokáját.
Józsika, Józsika, gyere gyorsan! Nézd kik érkeztek meg!
Józsika ekkor szaladni kezdett. A szíve a torkában dobogott. Apa! Anya! Visszajöttek! Végre itthon vannak!
Mindkét szülő egyszerre ölelte magához a gyereket. A boldogság sugárzott mindhármukból. Nagymama szeme sarkában megcsillant egy gyöngyszem.
Ajándékok hada került elő. Sokat meséltek a szülők. Józsika tátott szájjal figyelt.
De jó, most már itthon maradtok- mondta a gyerek.
Józsikám, csak három hétig maradunk itthon, azután vissza kell még menni, de jövünk, ahogy csak lehet.
A gyerek arca elkomorodott. Gombócot érzett a torkában, felugrott, és azt kiabálta.
- Ne is gyertek haza! Nem szeretlek benneteket! Nekem így nagyon jó!
Kifutott az utcára, és az első vélt sérelemre nekiesett a társának, verekedtek. A nagy kiabálásra kijöttek a szülők.
Szétválasztották a gyerekeket, de Józsika szüleinek odaszólt az egyik asszony.
Jó volna, ha nevelnétek ezt a gyereket!
Bementek a lakásba. Jött egy kisebb fejmosás: ne hozz szégyen ránk, viselkedj rendesen…
A nyár azzal múlt el, hogy fürödni vitték s gyereket. Vettek neki ruhákat, tornacipőt, de eljött a búcsúzás napja.
Nem sírt Józsika, csak ímmel-ámmal megcsókolta szüleit, s bement a házba.

…..
Sok év eltelt. Józsikából József lett. Befejezte a nyolc osztályt, de a középiskolából kimaradt. Elment dolgozni a kőművesek mellé, mint fizikai munkás. Hiába jöttek a levelek: tanulj fiam, fizetjük az iskolai költségeket, de nem hallgatott a szüleire.
Nagymama is mind inkább betegeskedett. Bekerült a kórházba, ahonnan nem sokára jelentették: meghalt.
Megtelefonálta szüleinek, mi történt, akik hazajöttek a temetésre, de gyorsan visszamentek Németországba.
A gyerek és a szülők teljesen eltávolodtak egymástól. Amikor nyugdíjasak lettek a szülők, haza jöttek a közben építtetett három szobás házba, ahol Józsefnek már előbb is volt egy szobája.
József hol dolgozott, hol nem, hiszen jó nyugdíjjakkal jöttek haza a szülők Inkább a kocsmában érezte jól magát.
Az anyja halála után, az apja is hamarosan elhunyt. Józsefnek jött egy jó ötlete. Nem jelenti be apja halálát, a nyugdíját pedig felveszi. Ez így ment hónapokig, amikor egyszer a cimborákkal a kocsmában koptatta a széket, betörtek a házba, és a rablók megtalálták a halott apukát, rettenetes állapotban. Ijedtükben elszaladtak a rendőrségre, és remegve fogadkoztak, erősködtek: nem vittünk el semmit, de egy halott ember van a házban.
Józsefet gyorsan elfogták, bíróság elé állították, és most a börtönben elgondolkodhat rajta: ki kit büntetett meg igazán a szeretet-hiány miatt.
Vagy nem is büntetés volt, csak kapzsiság?


Hozzászólások
gyongyszem555 - április 09 2015 17:31:30
Drága Marám!

Novellád eklatáns példája annak a ténynek, hogy kinek mi a feladata egy családban. Igen, a szülői elsősorban a nevelés, mert ők következetesebbek, mint a nagyszülők. Meg is lett az eredménye Józsika esetében. Szeretettel olvastalak és gratulálok!

Ölellek: Évismiley
Radmila - április 18 2015 17:25:15
Drága Évikém! Örülök, hogy Te is így érzed.
Szeretettel ölellek és köszönöm: Mara
farkas viola - április 20 2015 12:52:55
Drága Radmila!
Ez bizony igen szomorú, megható történet. Magamra ismertem részben. Én is elmentem külföldre dolgozni, itt hagyva a kisfiamat, és amikor visszajöttem - igaz, lett lakásunk, kocsink is - már az ellenségemmé vált. Azóta sem javult a helyzet, csak fokozódott.
Ez életem tragédiája. /A férjem is meghalt balesetben, még a legelején/.
Szeretettel: Viola smiley
Zsuzska77 - május 08 2015 07:34:18
Nagyon megérintett a történet! Elgondolkodtató! Szeretettel gratulálok: Zsuzsi
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2021. április 15. csütörtök,
Tas, Anasztázia napja van.
Holnap Húsvét, Csongor napja lesz.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

mamuszka
15/04/2021 11:23
Kiber feri egyszer is elég az időjárás jelentés

KiberFeri
15/04/2021 11:00
Hideges az idő, de kívánom, hogy ettől még mindenkinek legyen jó napja!

Manon
15/04/2021 09:11
Szép csütörtöki napot mindenkinek!

Helen Bereg
14/04/2021 18:19
Szép estét Koronglakók! smiley

Manon
14/04/2021 08:41
Szép napot Napkorong!

KiberFeri
14/04/2021 08:12
Jó reggelt kíváok a lakótársaknak is és az olvasóinknak is!

Delfinke
14/04/2021 07:57
Jó reggelt kívánok Mindenkinek! smiley

Helen Bereg
13/04/2021 19:26
Szép estét Napkorong! smiley

Helen Bereg
13/04/2021 11:08
Szép szeles napot Mindenkinek! smiley

KiberFeri
13/04/2021 08:45
Jó reggelt mindenkinek!

Helen Bereg
12/04/2021 19:48
Szép estét Koronglakók! smiley

Manon
12/04/2021 11:03
Szép napot mindenkinek!

KiberFeri
12/04/2021 10:53
Mindenkinek küldöm az üdvözletemet!

pircsi47
12/04/2021 10:43
Szeretettel köszöntöm a GYULÁKAT!

pircsi47
12/04/2021 10:33
SZÉP NAPOT KEDVESEK!

Archívum
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes