Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikFebruár 18 2020 09:17:15
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Kapcsolat
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 3
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Fórumtémák
Legújabb témák
Asszociáció.
Szerelem
Anagramma
Két rímelõ játéka
Minden ami jó... :)
Legnépszerűbb témák
Asszociáció. [10199]
Szótaglánc. [8524]
Földrajzi-né -l... [7724]
MÜFORDÍTÁS [4923]
Szerelem [3565]
Napkorong pályázat nyertesei.
Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc
Pályázatok
Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok
Online rádió
Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád
PageRank mérõ
Google PageRank
Böngészés




Radmila Marković
Böngészés

Hogy valaki felnőtt korára milyen emberré válik, nem nemzeti hovatartozásától függ.

Gyerekeim abban az időben mindketten iskolába jártak. Egyedül neveltem őket, és ha húst akartam az asztalra tenni, akkor jószágot kellett nevelnem, de az állatoknak is be kellett szerezni az élelmet…
Ősszel, amikor kombájnokkal letörték a kukoricát, akkor sokan kimentünk a faluból böngészni.
Egy alkalommal, az egyik távolabbi szomszédasszonyom, akiknek volt egy öreg kombijuk, eljött szólni, hogy ne kerékpárral cipeljük, majd ők hazahozzák azt a kukoricát, amit mi ketten a lányommal összeszedünk. Örömmel elfogadtam az ajánlatát, mert nem valami könnyű volt kerékpáron hazatolni a zsákokat.
Egy helyre mentünk szedegetni a kukoricacsöveket. Mivel azt mondták, autóval viszik a mi zsákjainkat is, így többet szedtünk, mint amikor kerékpáron kellett szállítani. Mikor már jól kifáradtunk, meg úgy voltam vele, amit összeszedtünk az elég lesz a tyúkoknak meg a kacsáknak, leültünk és vártunk. Majdcsak szólnak, pakoljuk be a kombiba a zsákokat.
Odajött hozzánk az asszony, és láttam rajta, valami nincs rendben.
- Azt mondta Feri, hogy nem visszük haza a maguk kukoricáját.
- Mért nem? – kérdeztem én ledöbbenve.
- Ne kérdezze! Nem tudom! Rám, kérem, ne haragudjon!
- Mért hívtatok bennünket? Ezt nem értem.
Az asszony szégyenkezve elment, mi meg ketten a lányommal ottmaradtunk az összegyűjtött kukoricával. Kezdett már lassan szürkületbe burkolózni a nap.
- Kislányom, eredj haza, és kérd meg Milan bátyádat, hogy jöjjön ki kistraktorral, és vigye haza a kukoricát. Én itt maradok, mert ha valaki erre jár, fogja és elviszi mind, amit összeszedtünk.
A lányom már indulóban volt, amikor a parcellára befordult egy gumikerekű nagy lovas kocsi. Ültek rajta emberek, gyerekek. Egy gyors ötletem támadt. A lányom után kiabáltam:
- Állj meg! - magam pedig a kocsi felé igyekeztem. Amikor odaértek hozzám, ismeretlennek tűnő romák ültek a kocsin.
- Ne haragudjanak, de megkérdezem, véletlenül nem kishegyesiek?
- Nem ismer meg bennünket a tanárnő? Dehogynem! Hazafelé megyünk.
- Hazavinnék a mi kukoricánkat is?
- Sok van? – kérdezte a kocsis.
- Van elég sok.
- Nem baj, hazavisszük.
A férfiak felrakták a zsákjainkat, pedig jól meg volt már így is pakolva a kocsijuk.
- Tudják hol lakom? – kérdeztem. Arra gondoltam, hogy mi kerékpárral hamarabb hazaérünk.
- Persze hogy tudjuk.
Ezzel megindulunk. Egyszer megszólal Gócikám.
- Anyám, lassítsunk. Ezek az emberek hajszolják a lovaikat, hogy le ne maradjanak tőlünk.
Elkezdtük lépésben hajtani a kerékpárt, akkor ők is lépésben hajtották a lovakat. Szegénykéknek így is volt mit húzni.
Mikor a házam elé értünk, megkérdeztem, mivel tartozok a segítségért. Az asszony szólalt meg.
- Ha adna egy kis szalonnát, meg sonkát nekünk vacsorára, nagyon jó lenne.
- Jöjjön be velem. Megmutatom az éléskamrám, a hűtőszekrényemet, és megláthatja, hogy nekem sincs semmim.
- Akkor mije van?
- Vannak tyúkjaim, meg kacsáim.
- Ad abból?
- Adok. Jöjjön be, és válasszon. Amelyiket akarja.
Mivel már majdnem besötétedett, a tyúkok szundikáltak a helyükön, a kiskacsák meg sápogva előjöttek.
Azokból még sokára lehetett vacsorát készíteni.
- Vihetek egy tyúkot? – kérdezte az asszony.
- Kettőt vigyen, mert ahogy látom, vannak elég sokan. Egy tyúk meg se kottyan.
Megfogtunk két tyúkot. Megköszöntem a segítséget, és elmentek.
- Gócikám, ha most ezek az emberek pénzt kértek volna, már azon törtem a fejemet, hogy kitől is kérek kölcsön. Így nagyon jól jártunk.
Másnap ugat a kutya, jön az én kedves kis roma asszonykám.
- Tanárnő. Megyünk a határba böngészni. Jöhetnek velünk. Mi nem hagyjuk magukat kint az Isten háta mögött. Hazahozzuk megint a kukoricájukat.
Meghatódtam. Lám, milyen kedves tőle, pedig alig ismertem őket. Nem úgy, mint… no, de hagyjuk. Megköszöntem a jószívű ajánlatát, és mondtam, hogy mi erre az évre befejeztük a böngészést. Annak a pár jószágnak eleget szedtünk.
Azóta ha találkozunk, váltunk néhány szót. Még ma is szeretettel és hálával gondolok rájuk.

Hozzászólások
gyongyszem555 - január 20 2016 23:48:54
Drága Marám!

Szeretettel olvastam érdekes történetedet. Nem bizony, nem függ a nemzeti hovatartozástól az ember jelleme, személyisége. Jól érzékelteted novelládban ezt a tényt.

Baráti szeretettel: Évismiley
Radmila - január 21 2016 17:43:21
Drága Évikém!

Köszönöm, hogy egyetértesz velem ebben a témában.

Szeretettel és baráti öleléssel: Mara
farkas viola - február 14 2016 04:16:01
Drága Radmila!
Jó volt olvasni igaz történetedet és át is éreztem, mintha ott lettem volna én is. Keserű pillanat lehetett, amikor az ismerős nemet mondott. Szerencsére jól végződött.
Szeretettel gratulálok: Viola smileysmileysmiley
Radmila - február 29 2016 15:47:13
Köszönöm szépen, drága Viola számomra értékes szavaidat.
Szeretettel: Radmila
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2020. február 18. kedd,
Bernadett napja van.
Holnap Zsuzsanna napja lesz.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

nagygabi
17/02/2020 23:04
Nagyon szépen köszönöm kedves Ica! Nagyon szuperul kitaláltad. Bevallom,nekem sosem sikerült még saját fényképet feltennem ide.Puszi Neked!:-D

Helen Bereg
17/02/2020 19:48
Szép estét, jó éjszakát Korongosok! smiley

nagygabi
17/02/2020 16:34
Szép estefelét mindenkinek -e helyen! :-)

hzsike
17/02/2020 13:50
Szépséges napot mindenkinek! smiley

Gyongy
17/02/2020 12:38
Szép napot Napkorong smiley

KiberFeri
17/02/2020 08:44
Kellemes napot kívánok mindenkinek!

Manon
17/02/2020 08:11
Szép új hetet mindenkinek!

Helen Bereg
16/02/2020 19:45
Jó éjszakát Mindenkinek! smiley

Gyongy
16/02/2020 13:20
Szépséges vasárnapot Napkorong smiley

KiberFeri
16/02/2020 08:53
Szép vasárnapi jó reggeltet kívánok minden kedves lakótársnak!

Helen Bereg
15/02/2020 17:35
Szép estét Mindenkinek! smiley

Gyongy
15/02/2020 14:52
Kellemes délutánt Napkorong smiley

KiberFeri
15/02/2020 08:54
Legyen mindenkinek jó a vasárnapja...

Manon
15/02/2020 08:34
Szép reggelt mindenkinek!

orok szerelem55
14/02/2020 17:43
Szép estét kívánok Mindenkinek! smiley

Archívum
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes