Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikSzeptember 20 2019 20:35:24
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Kapcsolat
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 7
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,191
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Fórumtémák
Legújabb témák
Szerelem
Asszociáció.
Két rímelõ játéka
Anagramma
Minden ami jó... :)
Legnépszerűbb témák
Asszociáció. [10191]
Szótaglánc. [8524]
Földrajzi-né -l... [7724]
MÜFORDÍTÁS [4923]
Szerelem [3562]
Napkorong pályázat nyertesei.
Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc
Pályázatok
Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok
Online rádió
Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád
PageRank mérõ
Google PageRank
A szállító 2.rész

A szállító
2.rész

A nappal felénél járhattak amikor Zefur és mágusa a két munkásukkal meg Moroval a szigetőrök vezetőjével elérték a partot. A bárka árbocai messziről magasodtak a kikötő sziklái fölé.
A hajóhoz érve Zefur látta, hogy nem nagyon lesz dolguk az indulásig, csak a köteleket kell eloldani és a szigeten lévő varázserő majd leengedi őket.
Ácsorogtak egy darabig, mire Zefur megkérdezte Morotól, hogy most mi legyen.
Az őr azt felelte, hogy szerinte nézzék át a fedélzetet, ellenőrizzék a hálóhelyük ajtaját és mivel étel és ital is van a hajón, készüljenek az induláshoz.
De semmi esetre se lépjenek vissza a szigetre, mert akkor a lebocsájtásban zavar keletkezik és az nagyon veszélyes lehet.
Moro ez után csak intett nekik, sarkon fordult és elindult visszafelé az erdő irányába.
Zefur látta a várakozást a tekintetekben, így odalépett elsőnek a szikla szélére és egyetlen nagy lépéssel átrugaszkodott a hajójára.
A mágus is követte aztán a két rakodó is átlépett.
-Hallottátok ti is, mit mondott az őr, szóval ti ketten, nézzétek át a fedélzetet, nincs-e valahol meglazulva a burkolat vagy bármi, ha találtok valamit, azonnal szóljatok nekem, aztán csináljátok meg, ha nem bírtok vele, akkor is rögtön jelezzétek, hogy estig mindenképp végezhessünk a munkával-adta ki az utasítást Zefur.
A mágus addig előre sétált a hajó orrához és kitárt karokkal megállt, majd belekezdett a kántálásba, gyűjtötte az erőt és kérte a felsőbb hatalmat, hogy védje meg őket és adjon útmutatást neki.
Amikor befejezte a rítust, elindult körben a fedélzeten és közben folyamatosan rajzolt jobbjával a levegőben mindenféle jeleket, védő varázslatokat és távol tartó igéket mormolva.
Valahogy Zefurt most nem nyugtatta meg ez a látvány, pedig a hosszú évek alatt mindig biztonságérzetet keltett benne. Sejtette, hogy azért lehet ez, mert ilyen visszaútban eddig nem volt része. Egyszer lement az alsó háló szintre, körülnézett, valóban bőséggel el lettek látva mindennel az útra, még apró fénygömbökkel is, hogy ne kelljen gyertyát vinni a hajóra, de az sem kerülte el a figyelmét, hogy alaposan kikötözték a báláikat és az ivóedényeket is.
-Mintha csak a világ összeomlására készülnénk-suttogta maga elé- nem tetszik ez valahogy.
Aztán visszament a fedélzetre és leült egy emelvényre úgy várta az estét.
Mindenki elfoglalta magát valahol a fennmaradó időben. A munkásai csak egyszer jelentették, hogy mindent rendben találtak illetve egy helyen javítás nyomait fedezték fel, bizonyára a lebegő szigetiek kijavították a berakodás alatt azt ami tönkrement.
Lassan múlt el a fényes időszak, mind a négyen együtt levonultak a bárka belsejébe vezető lépcsőre és a biztonság kedvéért onnan várakoztak tovább a leengedésre.
Nemsokára egy apró remegést éreztek ami végigszaladt a hajó testén.
Kis vibrálás volt csupán de tudták, hogy elkezdődött.
A csáklyák megcsikordultak és a kötelek meglazulva lassan engedni kezdték a monumentális alkotmányt lefelé, Zefur tudta, hogy varázslat nem engedi a vízbe zuhanni őket és a kötelek csak az irányban tartást szolgálják.
Mind a négyen a lépcső kibukkanó részénél kapaszkodtak, onnan várták mi lesz tovább.
Érezni lehetett, ahogy ereszkednek lefelé, egy újabb enyhe rezdülést követően a kötelek egy szempillantás alatt eltűntek a csáklya vasakkal együtt nyomtalanul, ez után az ereszkedés gyorsult, mielőtt elérték a vizet már észrevették a látóhatáron a nagy vizet, aztán mindent eltakart előlük a biztonságos érkezést segítő vattaszerű köd, ami körülfogta a bárkájukat.
Szép óvatosan kerültek a vízre, kicsit hintáztak aztán beállt az egyensúly.
A vastag köd teljesen eltakarta őket még egy pár pillanatig aztán egészen hirtelen leszállt a sötétség.
-Mágusom, éjjel fogunk hajózni, kérlek tájold be a hajót-szólt Zefur a szállító.
-Már megtettem, ha felszáll a köd és elengedtek bennünket indulni tudunk.
Zefur felment a lépcsőkön a fedélzet deszkáira aztán tovább a korlátokkal körülvett hídra, a mágus és a két munkás követte, együtt várakoztak.
Egyre áttetszőbbé vált a köd, aztán teljesen eloszlott és ott álltak a feketeségben a csillag nélküli égbolt alatt, a mágus irányba fordult és felemelte a karjait, a bárka megindult.
Siklottak a sötét, sima vízfelszínen a legteljesebb békességben, alig nyikorgott a hajótest, csak a kiválasztott áramlat és a mágia ereje sodorta, vitte őket vissza a városukba, ami most, itt a semmi közepén Zefurnak annyira távolinak tűnt és talán mindnyájuknak.
Egész éjjel hajóztak és közben semmit sem láttak.
-Mágusom, érdekes lesz így a hazaút.
-Semmit sem látni, így lesz ez egész végig-szólalt meg az egyik rakodó.
-Majd nappal a hálószinten jobb lesz, fénygömböcskéket is pakoltak nekünk, rengeteget így nem kell majd a zárt ajtó mögött sötétben lennünk legalább-felelt rá Zefur.
Egész éjjel haladtak és a világon semmi sem történt, próbálták fenn tartani a figyelmüket de nagyon nehezen sikerült, mert a sötétség és a némaság nem segített megtartani az éberségüket.
-Emberek csak el ne aludjunk-szólt Zefur-nehogy a világosság idefent találjon minket! Legyetek fenn, tilos szenderegni! Mágus, nincs valamid éberségre?
-Tartsatok ki még egy kicsit-válaszolt a mágus-mindjárt le kell mennünk, mert beköszönt a világos.
Zefur megszokta már, hogy a mágus valóban érzi, mikor mi következik, ezért a mágus jelzésére azonnal felállt.
-Megvagytok mind?-kérdezte-szóljatok.
-Csak rögzítem a kormányt, hogy míg odalent leszünk hogy jó irányba tartsunk-válaszolt Zefur.
-Én itt vagyok-hangzott az egyik rakodótól- én is-szólt a másik.
-Gyertek itt az idő.
A mágus lefelé tartott tenyeréből éppen csak annyi derengést lehetett látni ami elegendő volt a tájékozódáshoz, mind a négyen lementek a hajó gyomrába, aztán a mágus visszafordult és bezárta az ajtót, a rakodók helyre emelték a záró fát és a mágus ellátta az egészet másnap estig tartó védő varázslattal.
Zefur szólalt meg először.
-Mágus, segíts kérlek, egy fénygömböt szeretnék elővenni, had lássunk valamit végre, jó lesz egy kis világosság, aztán aki akar alhat, vagy ehet, ihat, amit szeretne.
A kis fénygömb ahogy kikerült a bálájából szinte azonnal a fedél deszkáihoz röppent és onnan árasztotta rájuk kedves, meleg fényét ami nem volt bántó a szemüknek de mindent láthattak tőle.
Milyen jól esett a fény, annyit ácsorogtak és várakoztak egész éjjel a vak sötétben, beszélték is, nehéz lesz megszokni a fénytelen éjjeleket, de majdcsak lesz valahogy.
Megnézegették mik vannak a csomagokban, Zefur úgy rendelkezett, hogy ha valaki kinyit egyet, azután haladéktalanul zárja vissza, hiszen idefelé érte már őket meglepetés.
Ő maga ivott egy keveset aztán egy adag valamilyen aszalvánnyal befeküdt a függőágyába hogy pihenjen egy kicsit. Egy idő után a fáradtságtól mindenkit elnyomott az álom.
Nem volt lökés, de még kopogás sem, de szinte mind a négyen egyszerre ébredtek fel.
A kis gömb szorgosan engedte magából a fényt.
-Mi a fene van?-kérdezte halkan a mágus.
-Nem tudom-válaszolt Zefur.
-Én is érzek valamit-szólt a rakodó-csak nem tudom mi az.
Csend volt, csak épp az eddigi békesség hiányzott ebből a csendből.
Aztán mintha egy finom seprűvel végigsöpörnének odafent, időről időre végighúzott valami a fedélzeten újra és újra.
Tudták hogy a deszkázat nagyon vastag, mégis suttogóra fogták és hallgatóztak moccanás nélkül.
-Valami van odafent-mondta a rakodó.
-Emlékeztek mit mondtak nekünk? Hogy ne féljünk, bármi is az mi itt biztonságban vagyunk-súgta halkan de határozottan Zefur -most pedig pihenünk, aki szomjas igyon aki éhes egyen, mert éjjel újra fent leszünk.
Aztán erőt vett magán és kimászva függőágyából szedett mindenből, telerakta zsebeit aztán mindent visszazárt és újra leheveredett.
Lassan szállingóztak egyenként így téve aztán a többiek is.
A súrlódó hang rendszertelenül ismétlődött ugyan, de mivel más nem történt végül valamennyit aludni is tudtak.
A mágus hangjára keltek a kis gömb ekkor derengte utolsó fényét aztán beköszöntött a vak sötét.
A feljáraton a mágus segítségével tudtak csak tájékozódni, hogy ki-ki megálljon a saját helyén éjszakára.
Ismét siklottak, a mágus miután rálelt egy új erősebb sodrású áramlatra, azon hajóztak tovább.
-Beszélgessünk, legyünk közelebb egymáshoz emberek, mert túl vak a sötétség és olyan nagy a némaság, nem süketülhetünk bele a várakozásba-mondta Zefur- ide a feljáróra üljünk.
Együtt ücsörögtek egész éjszaka míg a bárka gyorsan haladt velük, közel húzódtak egymáshoz, hogy némi támpontot adjanak egymásnak.
Hatalmas unalomban telt el az idő az újabb levonulásukig és minden ugyanúgy zajlott le, mint az előző alkalommal.
Ismét világított a kis fénygömb, most már nagyobb érdeklődést fordítottak az ennivalók iránt, mindegyikük eszegetve hevert a függőágyában, még beszélgettek is arról, vajon mi és hogyan készülhetett amikor ismét a seprő hangra lettek figyelmesek.
-Na, megint, úgy látszik visszafelé meg ez lesz végig-mondta valamelyikük.
De aztán pihentek tovább.
Valami simogatta, söpörte, néha nyomkodta is a deszkákat, aztán mintha egy puha óriás mancs lépett volna fel a fedélzetre, vagy felülről érkezett volna?
Egy taposás toppantó hangja hallatszott és csend.
-Ez most más-suttogta a mágus- hallottátok?
-Igen én hallom-érkezett a válasz.
-Jó, én is hallom, de félnünk nem szabad!-súgta Zefur- emlékeztek, igaz?
Toppanás, megint egy.
-Járkál valami fölöttünk.
Lépés és koppanás hangja, aztán valami megcsikordult, majd egy nagy dübögés pont a fejük felett.
Teljes némán és mozdulatlanul feküdtek és figyeltek mind a négyen.
-De ez mi a fene lehet? Mágusom, nem tudod?
Ekkor harsant fel az első éles vijjogás melyet újabb dobbantás követett csikorgással folytatódva.
-Valami nagy madár lehet ez és fel akarja hasogatni a karmaival felettünk a fedélzet deszkáit-rebegte az egyik rakodó.
Csak hallgatták ahogy szinte egyfolytában a sötét beálltáig lépdelt, karmolt és toporzékolt felettük vijjogva az ismeretlen lény.
Hiába nem akartak félni, szép lassan eluralkodott mindegyikükön a rettegés.
Kialvatlanul és éhesen köszöntött rájuk a sötétség, fáradtan ültek le az őrhelyükre és küszködniük kellett hogy el ne aludjanak.
Most már tudták, ha a fény itt találna rájuk, biztosan nem fognak életben maradni.
Hozzászólások
Kapolyi Gyorgy - január 19 2017 20:24:10
Kedves Noémi.
Igazán tetszett a novellád, és várom a következő részt.
Gratulálok.
gyuri
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2019. szeptember 20. péntek,
Friderika napja van.
Holnap Máté, Mirella napja lesz.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

orok szerelem55
20/09/2019 19:26
Szép estét kívánok! smiley

Gyongy
20/09/2019 11:45
Szépséges pénteki napot kívánok Napkorong smiley

KiberFeri
20/09/2019 07:59
Szép napot!

vali75
19/09/2019 18:30
Szép estét kívánok! smiley

Gyongy
19/09/2019 12:57
Szép napot kívánok Napkorong smiley

Gyongy
18/09/2019 13:44
Szép napot Napkorong smiley

KiberFeri
18/09/2019 06:40
Szép-jó napot kívánok a koronglakóknak is, meg az olvasóinknak is!

vali75
17/09/2019 20:01
Szép estét kívánok! smiley

orok szerelem55
17/09/2019 15:29
Kellemes délutánt kívánok Mindenkinek! smiley

Manon
17/09/2019 11:49
Szép napot mindenkinek!

KiberFeri
17/09/2019 08:19
Remélem, mindenki jól aludt! Legyen is mindenkinek jó a napja...

vali75
16/09/2019 19:17
Szép estét kívánok! smiley

mamuszka
16/09/2019 18:57
Sok a 0 számú olvasott vers. Holtágban evezünk!

orok szerelem55
16/09/2019 10:47
Kellemes, szép napot kívánok Mindenkinek! smiley

pircsi47
16/09/2019 09:12
SZÉP NAPOT MINDENKINEK! BOLDOG NÉVNAPOT AZ EDITEKNEK!smiley

Archívum
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes