Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikFebruár 18 2020 00:03:53
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Kapcsolat
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 3
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Fórumtémák
Legújabb témák
Asszociáció.
Szerelem
Anagramma
Két rímelõ játéka
Minden ami jó... :)
Legnépszerűbb témák
Asszociáció. [10199]
Szótaglánc. [8524]
Földrajzi-né -l... [7724]
MÜFORDÍTÁS [4923]
Szerelem [3565]
Napkorong pályázat nyertesei.
Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc
Pályázatok
Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok
Online rádió
Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád
PageRank mérõ
Google PageRank
A megtalált álmok

A megtalált álmok

A szöszi hajú kislányom egyik reggel, óvodába menet, megkérdezte:
- Mondd Anyucikám, hová lesznek az álmok, ha felébredünk? – nagy kerek, cica szemekkel néz rám, és várja a választ…
- Most nincs idő, hogy válaszoljak neked, már így is késésbe vagyunk!- beszéltem mellé, miként az okoskodó felnőttek teszik, ha ők maguk sem ismerik a hirtelen adandó választ. Ám ez a különleges kérdés gyökeret eresztett bennem. Azon kaptam magam, hogy újra és újra visszacseng a kérdés a fülemben. Milyen okosak tudnak lenni a mai gyerekek, ha ők is úgy akarják. A hónapok tovarohantak, és kérdések milliói születtek, ám én annak az egynek rabja lettem.
Egy véletlennek köszönhetően, kiderült a nagy titok, amikor az esztendő utolsó napján, elindultam a közeli hegyekbe túrázni.


Másképp nem is kezdődhet a történetem, mint így:

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy anyuka, aki hétvégeken hátára vette a zöld hátizsákot és a városból, elindult a hegyek felé. Fölült a sárga színű autóbuszra, ami elvitte egy parányi kis faluba. A végállomáson leszállva, gyalogába fojtatta az útját.
Ment, mendegélt és a nagy hegyek közelébe oda ért. Ám nemcsak anyu érkezett meg, hanem a reggel is. A reggel hozott magával annyi fényt, hogy látni lehetett a völgyekben kúszó, bömgölyödő, szaladgáló, ködöt. Mert bizony a ködnél játékosabb, pajkosabb, természeti jelenség nincs! Szinte el is felejti az ember, hogy élettelen jelenségnek lássa a télben. Egyik pillanatról a másikra, eltakarja a hegyeket, s a szemem előtt átrendezi a tájat. Nincs más dolgom, mint gyönyörködni és örülni, hogy részese lehetek ennek a gyönyörűségnek!
Végre beérek a puha fehér hóval takart, tölgyfaerdőbe. A hókristályokon hagyott lábnyomokból tudom, hogy mások is járnak előttem az erdei utakon. A Máspatak jégvirágokkal díszített jegén átügyeskedem, és irányt váltva haladok fölfelé a Kalappallagra.
A vadetetők körül nagy a jövés-menés! De’ főleg a menés, amikor a közelébe érek. Most látok, most nem látok. Incselkedik, kukucskázik velem a köd. Képtelen rám ijeszteni, hiszen nagyon jól ismerem ezt a vidéket! Gyermekkorom szép mese világa ide köt… fél óra múltán, a Disznósdombhoz érve, a fenyveseknél, kislányos jó kedvem alábbhagy.

Rendkívül kevés a fény, a délutáni szürkület köszönt rám. Bevallom hősiesen, hogy félek ettől a hirtelen változástól. Jobban belebújok a fekete kapucnis kabátomba. Itt-ott gonoszul vinnyogó boszorkányokat látom elsuhanni.
Odafönn a magasban, imbolyognak a fenyőcsúcsok, egyre erősödik zúgó hangjuk. Csak azért sem fordulok vissza, és nem futamodok meg. Végre kiérek a Disznósrétre, ahol hosszú sorokban kígyóznak a kitermelt fák. Vékony jégrétegbe öltöztek a mintás testű gyertyánok. A derék magasságig fölpakolt rönkök oltalmába húzódok és izgatottan figyelem a kedvezőtlen változásokat. Azon elmélkedem, hogy folytassam e az utamat?!

A Tóthegyes és a Világos-hegy közötti völgyön át, visítozva érkezik a jeges szélvihar. Pengeként hasít a bőrömbe. Pillanatok alatt ropogósra fagy rajtam a kabát. Nem mozdulok…hallom, amint a pillanatnyilag láthatatlan Hegyszellem utasítást ad a jeges Szélnek:
- Nézz át minden zeget-zugot, maradt e ember fia és leánya a hegyen?! Üldözz el mindenkit, mert Ember nem láthatja, és nem hallhatja, ami itt és most történik! A gyermekek álmát, örökidőktől mi őrizzük!-

Istenem most Segíts!! De félek, de félek! A szemem szorosan összezárom és várom a sorsom…
Oly sebesen iramlik a fagyos szél, hogy nem veszi észre a fekete gombócot a rönkök oltalmában. Dübörög, morajlik és egy hatalmas reccsenéssel ketté törik egy jégbordákkal megrakott vadgesztenyefa.
A kicsinyke réten át, egy karcsú földút a hegyek felé veszi az irányt. Messziről jött, és messzire tar, mert ő ilyen. Az út innenső felén a valóság, ám a másik oldalon a mesébe illő csoda, ami most ott történik.
Mindig éreztem, hogy ez nem akármilyen hegy, amelyet kislánykorom óta rendszeresen megjárok. A hegyoldalban található drótkerítéssel körbezárt tarvágás, magvető tölgyfával.
Szomszédságában zuzmóterítőkkel ékesített szürke szikla, gyógyerővel megáldott. A magányosan éldegélő tölgyfán a rőt vörös levelek fölzizzennek, majd lassan korallpirosra színeződik a dereka. Óvatosan áramlik a forróság fölfelé a vastagabb ágakba, gallyakba. A levelekből táncoló lángok születnek.
Zöld, sárga, kék színek keverednek, majd a fa vastag törzséből föltámad a Tűztündér. Ezzel a születéssel életre kel a virágnyitó kikelet. A hegyoldalban sárga gyűszűvirágok nyújtóznak, távolabb az ernyős Margitvirágon parádéznak a rózsabogarak. A zöld fű társaságában, háromszínű árvácskák népes tábora. Tavaszi, nyári virág pompában, édesen madár dalol a bekerített terület.

Tekintetem a szürke szikla irányába fordítom, hiszen vele is történik, csodaszép dolog. Szebbnél szebb színeket próbál magára ölteni. Végül a hó fehér mellett dönt, és egy hatalmas virág kehellyé alakul. A hosszú, karcsú szirmok közepén, gyémántok ragyognak. A Nap leküldi fény gyermekeit, hogy játszanak kedvükre ebben a káprázatosan szép, mesés világban. A fénnyel együtt megérkezik a madarak hangja is. Nászi hangulatban röppen a madárvilág, legszebb dallal hívja párját.

Baloldalt, ott ahol a sárga gyűszűvirágok csapatostól nyílnak, egy begipszelt karú kisleány tűnik föl, s az öcsikéjével. A gyermekek óvatosan kopogtatják meg a virágkelyhet. A fehér sziromlevél széttárul, és egy karcsú, barnahajú fiatalasszony jelenik meg ebben a pillanatban. A gyermekek boldogan repülnek az édesanyjuk, ölelő karjaiba. Egymás szavába vágva mesélik el, hogy mi történt velük az óvodába. Fogják anyu kezét, és elsétálnak a hegyoldalban, majd eltűnnek a szemem elől.
A nagyezerjófű mellett, egy vörös hajú kislány kopogtat a fehér szirmokon. Nagyapámra ismerek az öreg bácsi személyében, aki csillogó szemekkel nézi unokáját… aki, én vagyok!”- Nem adnálak oda egy puttony pipíske szarért!” – hirtelen ölbe kap és föl dob a magasba. Én pedig határtalanul boldog vagyok. Nagyon szerettem az apai nagyapámat!
Ott a kerítés közelében egy magára hagyott kerekesszéket fedezek föl. Egy kisfiú, kardot forgat a kezében, és harcol a hétfejű sárkánnyal. A tűzet okádó sárkány mögött, az üveg palota ablakában, a királykisasszony bíztatja a bátor harcost, a legkisebb fiút, aki szerencsét próbál! A legényke a bátorságának köszönheti, hogy varázserővel rendelkezik a kardja. Ám a saját félelmünket sokkal nehezebb legyűrni…a többi már gyerekjáték! A mozgássérült kislegényke az álmaiban egészséges, olyan mint a többi gyermek.
Ahogy az idő előre haladt, egyre több gyermekálom valósult meg a hegyen. Minden, amire a gyermekek vágytak, megakartak cselekedni, azt itt és most megtehették! Az álmaik segítségével, találkozhattak elveszített szeretteikkel, lebénult kis fiúk jót focizhattak pajtásaikkal, akiknek szorongásos félelmeik voltak, hősiesen legyőzhették a hétfejű sárkány szörnyeteget.
Az idő egy különös „jószág.” Ha kellemes, szép dolgok történnek velünk, Ő mindig sietősen rohan halahová…Ám akad olyan is, amikor vánszorog, és úgy érezzük, hogy soha nem múlik azaz egyetlen perc sem…
Amíg ezt a sok szívet-lelket gyönyörködtető álmokat láttam, el is felejtettem, hogy én ott kucorgok a komisz tél kellős közepén. A belőlem áradó meleg átmelegítette a kapucnis fekete kabátomat, elfelejtett fázni a kezem, lábam. Az arcom átforrósodott és piros pozsgás lett, a szemem boldogságos ragyogásban nézte végig mindazt a gyönyörűséget, amelyet a Világos-hegy megmutatott. A gyermekek álma a szürke sziklákban búvik meg, addig a pillanatig, amíg ismét álomra hajtják fejüket.
Az órámra pillantok… eltelt tíz perc. Lassan halványodik előttem a természet színes pompája. A tölgyfa visszaveszi a rongyos ruháját, száraz levelek suttogva mesélnek. A szürke megalit magára ölti smaragdzöld bársonyos köpönyegét. Az élet virágok helyét, sápadt fűcsomók foglalják el ismét. A völgyön át, mozdul a köd, majd óvatosan bekúszik a drótkerítés mögé, és halad fölfelé a hegy csúcsához, ahol vár állott a török időkben. Tavasszal ott pompázik a fekete és leánykökörcsin, a törpe nőszirom és nyáron a sárga kövirózsa. Röppen a fecskefarkú pillangó…
Egyre sűrűbben gomolyog, hömpölyög, szinte semmivé válik előttem ez a titokzatos hegy. Teljesen megváltozik a táj hangulata. Vállamra emelem a zöld hátizsákot, kezembe fogom a fotóstáskát és visszafordulok a fenyves erdő irányába. A valós életünk is tartogat számunkra szép csodákat. Amott a távolban muflonok forgatják föl az elszáradt tűleveleket, élelem után kutatva…

Bizonyára a gyermekek már ébredeznek a délutáni pihenőjükből és most lelkük nyugalmával szaladnak játszani az óvoda udvarára.
Hozzászólások
Tiberius - március 13 2017 19:30:04
Kedves Katalin !
A gyerek ész sokszor többet tud ,lát mint gondolnánk.
Szeretettel olvastam szép kistörténetedet
Tibor
patakikatalin - március 14 2017 07:40:34
Kedves Tibor én is három gyermekemet "nevelgetem" még most is. Rengeteget tanulok általuk. (3-om unokát is tegyünk hozzá) Sokat segítenek, hogy én is boldogulni tudjak, ebben a más világban!
Üdv:Glica
gyongyszem555 - március 14 2017 08:27:27
Katikám, őszintén örülök Neked, hogy újra itt vagy! Régi szép időkre emlékeztetsz, amikor még Domokos is itt publikált és Te is. Andy is és létrehoztuk a katonai bázist.Szeretettel olvastam novelládat és gratulálok! Tudom, hogy szereted a természetet, szeretsz barangolni a "vadonban" és szépen lefested amit látsz! Beleolvad a hegyek, dombok közé a mesevilág!

Remélem, hogy most egy kicsit itt fogsz időzni közöttünk, az újak között is vannak csodálatos emberek!

Szeretettel olvastalak:
Évismileysmileysmiley
farkas viola - március 14 2017 11:50:02
Drága Glica!
Elrévedeztem gyönyörű írásodban, a természet csodájában. Utánozhatatlan író vagy és örülök, hogy olvashattalak.
Szeretettel gratulálok: Viola smileysmileysmiley
patakikatalin - március 14 2017 14:17:58
Kedves Viola Te mindig a szép szavaidból készítesz virágcsokrot és azt adod át! Örülök, hogy legalább itt tudunk ismét találkozni. Szeretettel ölellek:Glica
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2020. február 18. kedd,
Bernadett napja van.
Holnap Zsuzsanna napja lesz.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

nagygabi
17/02/2020 23:04
Nagyon szépen köszönöm kedves Ica! Nagyon szuperul kitaláltad. Bevallom,nekem sosem sikerült még saját fényképet feltennem ide.Puszi Neked!:-D

Helen Bereg
17/02/2020 19:48
Szép estét, jó éjszakát Korongosok! smiley

nagygabi
17/02/2020 16:34
Szép estefelét mindenkinek -e helyen! :-)

hzsike
17/02/2020 13:50
Szépséges napot mindenkinek! smiley

Gyongy
17/02/2020 12:38
Szép napot Napkorong smiley

KiberFeri
17/02/2020 08:44
Kellemes napot kívánok mindenkinek!

Manon
17/02/2020 08:11
Szép új hetet mindenkinek!

Helen Bereg
16/02/2020 19:45
Jó éjszakát Mindenkinek! smiley

Gyongy
16/02/2020 13:20
Szépséges vasárnapot Napkorong smiley

KiberFeri
16/02/2020 08:53
Szép vasárnapi jó reggeltet kívánok minden kedves lakótársnak!

Helen Bereg
15/02/2020 17:35
Szép estét Mindenkinek! smiley

Gyongy
15/02/2020 14:52
Kellemes délutánt Napkorong smiley

KiberFeri
15/02/2020 08:54
Legyen mindenkinek jó a vasárnapja...

Manon
15/02/2020 08:34
Szép reggelt mindenkinek!

orok szerelem55
14/02/2020 17:43
Szép estét kívánok Mindenkinek! smiley

Archívum
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes