Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikáprilis 20 2021 14:49:22
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Kapcsolat
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 8
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,202
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Fórumtémák
Legújabb témák
Asszociáció.
Anagramma
Szerelem
Két rímelõ játéka
Minden ami jó... :)
Legnépszerűbb témák
Asszociáció. [10202]
Szótaglánc. [8524]
Földrajzi-né -l... [7724]
MÜFORDÍTÁS [4923]
Szerelem [3573]
Napkorong pályázat nyertesei.
Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc
Pályázatok
Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok
Online rádió
Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád
PageRank mérõ
Google PageRank
Újjászületés


Korán serdült ez a pici lány. Osztálytársai még kisgyermekeknek látszottak, amikor rajta már elkezdtek mutatkozni a nővé válás első jelei. Vidéki kisváros iskolájába járt, ahol a gyermekek, de még a szüleik is eléggé elmaradott nézeteket vallottak. A kor, amibe született szerette az egyforma, átlagos embereket. Aki egy kicsit is eltért tőlük, azt megszólták, rosszabb esetben ki is közösítették. Ő is hamar észrevette, hogy másképp néz ki, mint a kortársai. Testvére, aki egy évvel idősebb volt nála vékonyka, csenevész lányka volt. Ő vastag csontú, dundi és egy fejjel magasabbra is nőtt nála. Felmenői között mindkét oldalon voltak igencsak megtermett mamák, papák. Állítólag apai nagymamájára ütött, ugyanolyan volt az alakja, a járása, a mozdulatai is, mint neki.

Tizenegy éves korában hirtelen ráeszmélt, hogy nagylány lett. Nem tudta mire vélni a dolgot, először azt gondolta, hogy valami nagy betegsége lehet. Akkoriban a felvilágosítás még igen gyerekcipőben járt. Egymástól hallottak ezt-azt a lányok. Volt, akit érdekelt, volt, akit nem. Ő a második csoportba tartozott. Édesanyjának sem merte elmondani, hogy mi történt vele. De egy reggel, amikor az anyja összevetette az ágyát, meglátott egy piros foltot. Ekkor lepődött ő is meg, nem számított rá, hogy ilyen hamar felnőtté válik gyermeke. Ellátta jó tanácsokkal, magához ölelte és megkérte, hogy minden gondját, baját máskor mondja el neki.

Tizennégy éves korára már akkora mellei voltak, hogy a melltartókat reklámozó modellek megirigyelhették volna. Csak ő nem tudott mit kezdeni velük. Úgy kezdődött, hogy először szégyellte, hogy az osztályban miért csak neki vannak ilyen nagy mellei. Aztán szégyenlős lett, nagy pulóvereket vett fel, hogy ne legyen annyira szembetűnő mindenkinek az ő testének „szégyene”. Eltelt a kamaszkor. Bakfisként visszahúzódó lett, nem járt szórakozni barátnőivel, úgy gondolta, hogy ő nem illik közéjük, mert mindegyik arányos testalkatúnak számított. Inkább a könyvek lettek a barátai, falta őket. Este a takaró alatt elemlámpánál olvasott és minden házi munka helyett inkább a könyveket bújta.

Rövid udvarlási szakasz után az első útjába akadó fiúhoz feleségül ment. Jöttek a gyerekek sorban. Két kislánynak adott életet húszas éveinek elején. A szülések és szoptatások idején amúgy sem kicsi mellei duplájára nőttek. A háta és a vállai nehezen bírták már a súlyos terheket cipelni, melltartót is alig kapott magára. Már nem volt olyan méret, ami megfelelt volna számára. Bármilyen alkalmi ruhát vásárolt magának egyik sem állt rajta jól, mert hiába volt átlagos a többi testrésze, a mellei a testéhez képest aránytalanul nagyok, már-már óriásiak voltak.

Rengeteg kellemetlensége adódott belőle. Strandra nem tudott elmenni, mert fürdőruhát nem kapott magára. Állandóan gombás fertőzés volt a hasa és a mellei között, mert bármennyire is tisztálkodott, csak nem tudott szellőzni a bőre.

Nagyon zavarta már ez az állapot. Egyedül a férjének tetszett. Kisebbségi érzése lett nőtársaival szemben is. Irigyelte őket, nekik miért nem lehet normális mellük és neki miért nem? Aztán, ahogy teltek-múltak az évek elérkezett az a bizonyos 45 éves kor, amikor a nőket kötelezően behívják mammográfia szűrésre. Hősünk is elment a szakorvosi rendelőbe. Ám amikor az asszisztensek el akarták végezni a vizsgálatot nagyon megdöbbentek. Egyikük meg is jegyezte:

- Asszonyom, maga hogy bír élni ilyen hatalmas mellekkel? Nem gondolt még arra, hogy megkisebbíttesse?
Az asszonyban meghűlt a vér és csak annyit kérdezett:
- Tessék? Meg lehet kisebbíttetni? Hol, hogyan?

Az asszisztensek elmagyarázták neki, hogy hol végeznek ilyen műtétet és elmondták, hogy már mennyien átestek rajta. Amíg hazafelé utazott elgondolkozott ezen a lehetőségen. Birizgálta az agyát, hogy milyen jó lenne, ha nem kellene tovább cipelnie ezeket a nagy emlőket.
Mikor hazaért egyből elmondta a férjének, hogy mit hallott és megkérdezte, mit szólna hozzá, ha csinosabb és szebb lenne, mint most? A férje csak tátotta a száját, azt hitte, hogy rosszul hall. De aztán kis idő múlva azt válaszolta a feleségének:
- Tedd úgy, ahogy neked jobb. Rád bízom a döntést, én így is és úgy is szeretlek és szeretni foglak.
Hátra volt még a gyerekek véleményének kikérése. Természetesen támogatták anyjukat. Látták, hogy mennyit szenved súlyos testi hibája miatt.

A döntés megszületett, de a megvalósítás még hátra volt. Minden egy érdeklődő e-mail-lel kezdődött. Gyors válasz és időpont egyeztetés után a székes főváros neves kórházában megtörtént az első orvosi vizsgálat. A főorvos úr javaslatára a tb. által támogatott műtét időpontját a következő év januárjára kitűzték. Hát volt nagy izgalom ez alatt a néhány hónap alatt. Többször megfordult az asszonyka fejében, hogy helyesen döntött-e, mi lesz, ha rosszabb lesz, vagy ha valami komplikáció alakul ki a háromórás műtét alatt? De sokkal jobban akart megszabadulni a régóta cipelt terheitől, mintsem holmi félelem visszafordítsa a döntésétől.

Elérkezett az újjászületés ideje. Lánya kísérte el a kórházba előző este. Másnap reggel is ő várta a kórteremben, amikor kitolták az anyját a műtőből. Kábult állapotban, de mosolyogva kérdezte a lányától:
- Kész vagyok már Kislányom? Szép lettem?
A lánya megbiztatta, hogy csodálatos lett, igaz nem látott semmit, mert le volt ragasztva és bekötve anyjának az egész felső teste. Csak az első éjszaka volt rettenetes a kórházban. És még az utána következő egy hét, de az már otthon. Mint akit összevertek úgy nézett ki a karja, a hasa, a háta, kék- zöld véraláfutásos. Úgy érezte magát, mintha iszonyú izomláza lenne, a torka is kapart, valószínű megsértették altatáskor. Egy hét után lehetett levenni először a kötést és megnézni a végeredményt. Hát ámultak, bámultak a férjével együtt. Mindkettőből egy-egy kilogramm zsírmirigyet távolítottak el. Igazi, kis formás melleket varázsolt a neves doktor.

A hála évekig nem múlt el a fiatalasszony szájáról és lelkéből. Azóta is mindennap úgy ébred, hogy imát mond és hálát ad újjászületéséért, megköszönve a sorsnak és a teremtőnek, hogy ilyen csodát tett vele.
Hozzászólások
gyongyszem555 - március 26 2017 13:18:20
"Megköszönve a sorsnak és a teremtőnek" igen, az orvosoknak, az orvostudománynak! Menda kedves! Érdeklődéssel olvastam novelládat. Sajnos vannak olyan esetek, akik öröklött tulajdonságaik miatt egy egész életen át szenvednek, kisebbségi komplexus alakul ki és az egy szörnyű dolog. De örültem annak, hogy pozitív fordulat következett be a fiatalasszony életébe.

Szeretettel olvastalak és gratulálok!
Évi
Menda - március 26 2017 16:44:08
Kedves Évi!
Köszönöm gratulációd, nagyon jól esett! Az még kimaradt a novellából, hogy ezután mennyire megváltozott az asszony élete, második születésnapját innentől számolja. Hálás az orvostudománynak is, sohasem gondolta volna, hogy ilyen műtéttel meg lehet oldani hosszú évekig tartó problémáját.
Szeretettel üdvözöllek: Melindasmiley
gyongyszem555 - március 26 2017 18:39:04
El tudom képzelni Melinda kedves, hogy mennyire megváltozott az élete. Lett önbizalma, boldog, kiegyensúlyozott életet tudott élni ezután. Na és nem beszélve arról, hogy elmúltak a fájdalmai a gerinc és hátfájdalmai.Tényleg rengeteget fejlődött az orvostudomány. Szívesen olvasom igaz történeteidet.
Máskor is! Irj!

Szeretettel: Évismiley
Kapolyi Gyorgy - március 26 2017 18:45:09
Kedves Melinda.

Egy ilyen túlméretezett mell, tönkre tudja tenni a nő életét, nem is szólva arról, hogy viselése fájdalmakat okoz, és igen terhes.
De a másik véglet, ahogy láttam, sem szerencsés.
Téged olvasva, drukkoltam, hogy sikerüljön neki a műtét, és billenjen helyre a lelki világa. És SIKERÜLT!
Meg vagyok könnyebbülve.
Igen jó írás.
gyuri
Menda - március 26 2017 21:40:53
Kedves Gyuri!
Köszönöm, hogy drukkoltál! Igen sikerült megváltoztatni az életét ezzel a háromórás műtéttel. Sajnálom, hogy sokan még nem is hallottak ilyen lehetőségről és végigszenvedik az életüket. Biztos kiderült, hogy magamról írtam. 180 fokos fordulatot vett az életem. Akinek normális mellei vannak, el sem tudja képzelni azokat a gyötrelmeket, amiket át kellett élnem. Ismerőseim körében már több nőnek is ajánlottam, de nem mertek belemenni sajnos, pedig szerintem ma már ez egy rutinműtétnek számít. Örülök, hogy tetszett az írásom.
Melinda
Kapolyi Gyorgy - március 27 2017 00:11:39
Melinda.
Apámnak volt egy betege, akinek a felesége volt így. Már olyan hát és mellkasi fájdalmakat okozott nála a hatalmas melle, hogy meg kellett műteni. Még évekig találkoztam velük, az asszony ki volt cserélve.
Sok férfinek izgalmas a hatalmas mell, de ha tudnák, hogy hordása milyen lelki és testi kataklizmákkal jár, lemondanának erről az élvezetről, ha netán szeretik is azt a nőt.
gyuri
gyongyszem555 - március 27 2017 00:26:21
Kedves Melinda! Megmondom őszintén nem sejtettem, hogy önéletrajzi ihletésű a novellád. De így jobban megértem, hogy hűen tükrözted az ezzel kapcsolatos problémákat. Szerencsére jól sikerült a műtét, visszaadta életkedvedet és önbizalmadat. Nem is értem én azokat a nőket akik mellkorrekciót hajtatnak végre, hogy nagyobbítanak, mert tudod, olyan is van. Aztán később megbánják (Cini).

Szeretettel: Évismiley
Tiberius - március 27 2017 14:53:26
Kedves Menda
Nagy érdeklődéssel olvastam novelládat
Tibor
farkas viola - március 27 2017 17:04:13
Kedves Melinda!
Örülök, hogy olvashattam kitűnő írásodat. Végig izgultam, hogy sikerüljön és szívből örülök a jó eredménynek.
Szeretettel: Viola smileysmileysmiley
Menda - március 27 2017 20:14:04
Kedves Tibor!
Örülök az érdeklődésednek!smiley
Üdv. Melinda
Menda - március 27 2017 20:15:27
Kedves Viola!
Köszönöm az izgulásod, gondolhatod, hogy én hogy izgultam! smiley De minden jó, ha a vége jó! smiley
Szeretettel láttalak nálam: Melinda
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2021. április 20. kedd,
Konrád, Tivadar napja van.
Holnap Konrád napja lesz.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

Helen Bereg
20/04/2021 13:34
Szép napot Mindenkinek! smiley

mamuszka
19/04/2021 20:40
Szép estét mindenkinek. Jó egészséget, kíméljen meg benneteket magától a vírus.

vali75
19/04/2021 19:26
Szép estét mindenkinek! smiley

Helen Bereg
19/04/2021 18:44
Szép estét Koronglakók! smiley

Manon
19/04/2021 12:48
Legyen szép napja mindenkinek!

KiberFeri
19/04/2021 09:22
Csak úgy finomkodva esik, de ettől még legyen mindenkinek jó napja!

Wino
18/04/2021 17:55
Kellemes vasárnapot mindenkinek!

Helen Bereg
18/04/2021 17:54
Szép estét Napkorong! smiley

KiberFeri
18/04/2021 09:18
Jó vasárnapot kívánok minden kedves lakótársnak és olvasónknak is!

Helen Bereg
17/04/2021 18:00
Szép estét Mindenkinek! smiley

Helen Bereg
17/04/2021 18:00
Szép estét Mindenkinek! smiley

Helen Bereg
17/04/2021 18:00
Szép estét Mindenkinek! smiley

Helen Bereg
17/04/2021 12:39
Szép vasárnapot Koronglakók! smiley

Delfinke
17/04/2021 12:19
Szép delutant

pircsi47
17/04/2021 09:00
SZÉP HÉTVÉGÉT KÍVÁNOK MINDENKINEK!

Archívum
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes