Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikáprilis 20 2021 22:52:29
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Kapcsolat
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 5
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,202
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Fórumtémák
Legújabb témák
Asszociáció.
Anagramma
Szerelem
Két rímelõ játéka
Minden ami jó... :)
Legnépszerűbb témák
Asszociáció. [10202]
Szótaglánc. [8524]
Földrajzi-né -l... [7724]
MÜFORDÍTÁS [4923]
Szerelem [3573]
Napkorong pályázat nyertesei.
Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc
Pályázatok
Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok
Online rádió
Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád
PageRank mérõ
Google PageRank
A ZIVATAR


A ZIVATAR
– részlet a Magasles általam írt részéből –

– Ami pedig a szemveszteséget illeti, akkor volt a legkisebb, amikor még sarlóval arattak a középkorban. Mert csak az éppen érett kalászokat vágták le, és tették azonnal a derekukra kötött zsákfélébe. Igaz viszont, hogy hallatlan szaporátlan volt. Amikor megnőtt a lakosság, át kellett térni a gyorsabb módszerekre. Ekkor került elő a kasza, és ekkor lett az aratás férfimunka. Persze, ehhez előbb bővebb termésű fajtákat kellett kinemesíteni, vagy legalábbis ráhibázni.
Ezeken gondolkozott a fiú, amíg a tarlót figyelte, mert eleinte nem sok látnivaló volt. Egy ölyv keringett a magasban, s le-lecsapott egy-egy egérért. Egyszer sikerült is észrevennie a zsákmányt a karmaiban.
Később – honnan, honnan nem? – egyszerre csak ott volt a tarlón egy őzsuta. András még derült is magában, amint a karcsú állat megállt minden rendnél, és szemügyre vette a szalmát. „Mintha ellenőrizni akarná a munkát – gondolta. – Hogy meg nem unja!
De úgy látszik megunta a suta a dolgot, mert egy óvatlan pillanatban ugyanúgy eltűnt, mint ahogy jött.
Az idő egyre fülledtebb lett, a világítás valahogy tompább, s nem hallatszott más, csak a szúnyogok ismert kórusa a tisztes egyméteres távolságból. Egyszer valahol a völgyben sörétes puska dörrent mélyet. Béla bácsi fel is egyenesedett egy pillanatra, de aztán átlegyintett Andrásnak, hogy ez már a szomszédnál volt.
Aztán szinte átmenet nélkül sötétedni kezdett, sokkal gyorsabban, mint egy nyári délutántól elvárná az ember, és néhány kövér esőcsepp koppant a faleveleken.
„Legalább elveri a port” – gondolta a fiú, s belebújva dzsekijébe kényelmesen hátradőlve nézegette a világot. Az eső azonban erősödött, és látta, hogy nagybátyja is lassan szedelőzködik. Erre ő is lemászott. Mire leért, leszakadt az idő. Az eső zuhogott, mintha odafönt vízágyúkat nyitottak volna ki, és a feneketlen sötétségben csak a villámlok fénye teremtett időnként világosságot. András szorongani kezdett, és önkéntelenül is elindult a biztonságot jelentő nagybátyja felé. A vaksötétben azonban csak találomra ment, és azt hitte, még jó messze vannak egymástól, amikor közvetlenül mellette villant fel Béla bácsi zseblámpája.
– A fene az időjárásba! – mondta közvetlenül a nagydarab erdész. – Ha nem világítok, elmentél volna akár Parádig is.
A fiú csak a fejét csóválta, aztán összerezzent, mert a közelükben vágott le egy villám.
– Lámpát persze nem hoztál? – érdeklődött csak úgy mellékesen Béla bácsi, és gondosan lefelé fordított puskáját megigazította a vállán. – Gyerünk!
Elindultak hazafelé. András legszívesebben rohant volna, de nagybátyja nem hagyta.
– Semmi értelme! Ami el akar rajtad ázni, az akkor is csuromvíz lesz, ha lökhajtásos sebességgel száguldasz… Látom, a messzilátót nagyon helyesen betetted a dzsekid alá – vetette közbe. – És ha rohansz – folytatta az eredeti gondolatot – csak kifulladsz, meg hasra eshetsz, és a villám is jobban szeret a mozgó izébe belevágni, mint az állóba, a gyorsba inkább, mint a lassúba. Szóval: nyugi-nyugi!
Sietni egyébként sem nagyon lehetett, mert még a tereppel ismerős Béla bácsinak is állandóan zseblámpával kellett megnéznie, hogy melyik feketeség bokor, és melyik – semmi. Szerencsére elég hamar beértek a szálasba. A hatalmas bükkök részben felfogták az esőt és a szelet (jutott belőle így is elég nekik), s a kitaposott gyalogúton viszonylag jobban lehetett már menni. Sietni persze nemigen, mert az eső csúszóssá tette a talajt.
Baktattak tehát felfelé. A villámok időnként bevilágították a környéket, s ilyenkor az égnek meredő sudár törzseket furcsa oszlopoknak is lehetett hinni. Egy ilyen villanáskor Béla bácsi váratlanul megállt, és megszólalt:
– Nézd, milyen gyönyörű! Mint egy gótikus katedrális!
András életében nem látott még gótikus katedrálist a valóságban, de úgy érezte, hogy van valami a hasonlatban. A bükkszálak ágai odafenn csúcsívesen összeértek, és a villámok fénye keltette hangulat – a dörgések kíséretében – egyszerre volt ijesztő és ünnepélyes. A fiú szíve mélyén egyszerre érzett csodálatot és szorongást, és az fogalmazódott meg halványan benne, hogy igen, a középkori emberek valami ilyet érezhettek.
A legrövidebb úton igyekeztek hazafelé, de még így is jó órába telt az út. Közben a lejtő kiegyenesedett, és a zivatar magja elvonult. Csak az eső zuhogott továbbra is szinte változatlan erővel. A fiú arra gondolt, hogy a szülei milyen cirkuszt csináltak volna az esőből (Mondtam, hogy eső lesz! Minek indultatok el? Nem mondtál semmit! Te is mindig csak utólag vagy okos!); és hogy Mariska néni mit fog csinálni.
*
Mariska néni azonban nem csinált semmit. Illetve dehogyisnem! Mindent előkészített az ázott ürgévé vált erdőjárók fogadására. Amikor – több, mint egy órával a zivatar kitörése után – ázottan, éhesen, fáradtan és fázva megérkeztek, a konyhában jó meleg fogadta őket.
– Befűtöttem, hogy a holmit meg lehessen szárítani, meg úgyis lehűl a levegő. András – szólt rá erélyesen az unokaöccsére –, akaszd ki minden holmidat külön-külön! A cipődet meg jó alaposan tömd ki újságpapirossal, hogy össze ne ugorjon! Törülközz szárazra, és most már célszerű pizsamát venned! Úgy! Tessék, itt a vacsora, főztem teát! Te is kérsz szalonnás-kolbászos rántottát?
A fiú –, már pizsamában – lerogyott az egyik székre, aztán félálomban belapátolta a vacsorát, felhajtotta a teát, és lefeküdt. Odakünn az eső mintha már enyhébben verte volna a cserepeket, de az is lehet, hogy csak a közeledő álom halkított le mindent.
*
Reggel ragyogó napsütésre ébredt. A bokrok levelein ezernyi apró vízcsepp ragyogott, melyek csillogó briliánsokká váltak, ha az ágakat valami megmozdította, és elhullottak róla.

(A regényt 1983-85 között írtam, két kiadása 1993-ban és 2002-ben jelent meg. Mindkettő elfogyott. Új kiadásról azóta nincs szó.)
Hozzászólások
Torma Zsuzsanna - május 27 2018 18:26:42
Kedves NDI!

Nem tudom - régen voltam már itt -, hogy olvastam-e már alkotásaidat, vagy sem, de annyi biztos, hogy a regényből kiragadott részlet engem is nagy megragadott. Igen szépen, választékosan írsz. Nem is csodálom, hogy a kötet két kiadás után el is fogyott!
Csak gratulálni tudok és csodálni, ahogy mindenki mást is, aki hasonlóképpen - nekem is tetszően - ír!

Szeretettel: Zsuzsa
NDI - május 28 2018 07:29:46
Kedves Zsuzsanna!

Az évtized elején tettem fel részleteket a regényből, akkor is tetszettek neked.

köszönettel
NDI
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek

Jelentkezz be vagy regisztrálj

Felülmúlhatatlan! Felülmúlhatatlan! 50% [1 szavazat]
Nagyon jó Nagyon jó 50% [1 szavazat]
Jó 0% [Nincs értékelve]
Átlagos Átlagos 0% [Nincs értékelve]
Gyenge Gyenge 0% [Nincs értékelve]
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2021. április 20. kedd,
Konrád, Tivadar napja van.
Holnap Konrád napja lesz.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

Helen Bereg
20/04/2021 19:03
Szép estét Napkorong! smiley

KiberFeri
20/04/2021 15:21
Szép napot mindenkinek...

Helen Bereg
20/04/2021 13:34
Szép napot Mindenkinek! smiley

mamuszka
19/04/2021 20:40
Szép estét mindenkinek. Jó egészséget, kíméljen meg benneteket magától a vírus.

vali75
19/04/2021 19:26
Szép estét mindenkinek! smiley

Helen Bereg
19/04/2021 18:44
Szép estét Koronglakók! smiley

Manon
19/04/2021 12:48
Legyen szép napja mindenkinek!

KiberFeri
19/04/2021 09:22
Csak úgy finomkodva esik, de ettől még legyen mindenkinek jó napja!

Wino
18/04/2021 17:55
Kellemes vasárnapot mindenkinek!

Helen Bereg
18/04/2021 17:54
Szép estét Napkorong! smiley

KiberFeri
18/04/2021 09:18
Jó vasárnapot kívánok minden kedves lakótársnak és olvasónknak is!

Helen Bereg
17/04/2021 18:00
Szép estét Mindenkinek! smiley

Helen Bereg
17/04/2021 18:00
Szép estét Mindenkinek! smiley

Helen Bereg
17/04/2021 18:00
Szép estét Mindenkinek! smiley

Helen Bereg
17/04/2021 12:39
Szép vasárnapot Koronglakók! smiley

Archívum
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes