|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,219
|
|
M
Aztán nekiállsz. Talán többször is.
Gondolom, ismered az alkotás örömét! Amikor a kezed nyomán valami életre kel. Egy írás, egy kép, egy darab kötés, hímzés, szobor, egy tál étel, egy megmunkált fémdarab, akármi.
Elõször csak a fejedben születik meg az alkotás. Talán ez még nem is egy konkrét valami, hanem csak egy vágy, hogy létrehozz valamit! Fogod magad, eltervezed, kigondolod, mi is legyen az, megálmodod a formát, piszkozatokat készítesz, vázlatokat, vagy csak egyszerûen behunyod a szemed és elképzeled milyen is legyen.
Aztán begyûjtöd a hozzávalókat. Akkurátusan, gondosan egymás után. A minõségi alapanyagokat választod, hogy minél jobb legyen a mû. Még mindig nem tettél semmit, "csak" tervek vannak, vágyak, elképzelések, pár alapanyag, fûszer, sablon, egy darab papír, tinta, festékek, fonalak, ízek és színek.
Aztán nekiállsz. Talán többször is. Egy-kettõ a kukában végzi, egy papírkosár mélyén, eldugva az asztal alatt, de, amikor nem látja senki, akkor kicsempészed, kisimítod, mert bármilyen torz is, íztelen is, formátlan is, a Tiéd! Csakis a Te mûved. Javítgatod, szépítgeted, ízesítgeted, simogatod, gyönyörködsz benn, de a végsõ formája még olyan nagyon messze van!
Hát itt tartunk az életünkkel is. Elkezdtük a mûvünket. Talán már többször át is alakítottuk, formáltuk egymás, a magunk, mások ízlése szerint, többször éreztük úgy, hogy talán el kellene dobnunk, de mindig visszaszedtük a papírkosár mélyérõl, és kisimítottuk, szépítgetjük és várjuk a végkifejletet. A mû igazi elkészültét, amikor elmondhatjuk, igen, ezt akartuk, ez az igazi!
|
|
|
- november 05 2008 17:26:12
Szép, nem várt ugrással tértél át az alkotás örömétõl, az élet kérdésére. Megleptél vele. Bár a végsõ konklúzió talán más irányú, mint amit az írásod sugall, hiszen mikor is van eme "alkotásnak" vége? A cél érzeténél? A végelgyengülésnél? Vagy a halálos ágyon? Esetleg nagy sikerek állomásain? Nem tudom, de kétségtelenül elgondolkodtattál. |
- november 11 2008 10:41:02
Elgondolkodtató az írásod, kedves Mazsoka!
Bár, amit meg lehet tenni egy rosszul sikerült verssel (hogy papírkosárba kerül, s onnan vissza), azt nem lehet megtenni egy elrontott döntéssel az életünkben, mert sok minden vissza nem fordítható! Életünket úgy kell megterveznünk, és életvezetésünket úgy irányítanunk, hogy közben mindig gondoljunk arra, hogy életünk csak egy van, s nem lehet mindig elõlrõl kezdeni, mint egy verset, egy újabb papíron.
Életünkön alakítani, formálni lehet, de néha törékenyebbek vagyunk egy papírdarabnál is.
Egyébként ahogy írtál, az nagyon szép!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. január 07. szerda,
Attila, Ramóna napja van.
Holnap Gyöngyvér, Keve napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
