|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
|
|
| Szerző |
Az írásjelek használata a versben—beszélgessünk róla |
Marie Marel
Tag
Hozzászólások: 35
Lakóhely: Budapest
Regisztrált: 10.10.08 |
| Elküldve: 19-06-2009 13:13 |
|
|
Az írásjelek használata a versben—beszélgessünk róla
Egy éve írogatok intenzíven verseket. Nagyon sok mindent tanultam közben másoktól és sok mindenre rájöttem én magam. Örülnék, ha beszélgetnénk ezekről a dolgokról, ki hogy látja.
Most épp az írásjelek használatáról a versben.
Nekem először Pap-Für János mondta azt, hogy túl sokat használok belőlük. Először, be kell vallanom, nem értettem pontosan mire is gondol, hiszen meg voltam győződve róla, hogy helyesen használom őket.
Lassan azonban megértettem. Ő sokkal előrébb jár azon az úton, amire én épp hogy csak ráléptem. De remélem, tanulékony vagyok.
Szóval először is számtalan pontot használtam, egymás után………. Így.
Azt hittem, hosszabb szünet csak így fejezhető ki.
Ma már tudom, elég három pont is, bőven. A szabály szerint: " Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül".
Sőt, sokkal hatékonyabb például az utána következő, általunk fontosnak tartott gondolat hangsúlyozására a kettőspont. Az ugyanis okvetlenül megakasztja az olvasást, megtorpanunk olvasás közben. És már el is értük a célunkat. De a kettőspontról majd később.
A vesszőkről is ejtsük pár szót. Nem hiszem, hogy úgy kellene őket használnunk, ahogyan azt nyelvtanból tanultuk. Persze, eleinte nem árt. De a verssor végére csak azért, mert a sor végére értünk, indokolatlanul ne tegyünk. Ha a gondolat áthúzódik a vers további soraiba, akkor pedig semmiképpen se. Azt mondanám, hogy ha hangosan elolvassuk, érezni fogjuk, hogy hol kell az a kis levegővételnyi szünet, amit a vessző jelképez. Ahol elválik két gondolat, csak oda tegyünk vesszőt. Ellenkező esetben nagyon szétszabdaljuk versünket és veszít hatásából.
Azután a kérdőjelek. Rafinált kis jószágok. A magyar nyelv szabályai szerint helyesen használtam őket. Azt hittem, ez elég is. Pedig dehogy…
A vers nem élő beszéd, nem is kell annak lennie. A vers lüktetése, rímei, verstani szerkezete
gyakran megváltoztatja a szavak hangsúlyát, a szórendet és természetesen az írásjelek használatát is. Szerintem megváltozik a szerepük is. Én abban látom a szerepüket, hogy segítsék az olvasót, vagy az előadót abban, hogy ugyanúgy „hallják” a művet, ahogyan azt a szerző belső hallása szerint hallja, amikor leírja. Lehet, hogy nem túl szakszerű a meghatározásom, de elég jól fedi szerintem a valóságot.
Igen gyakran nincs is szükség a kérdőjelre, hiszen a sor értelme eleve meghatározza, hogy csakis úgy mondhatjuk, függetlenül attól, hogy van-e benne kérdőszó.
Mire is gondolok? Például erre:
„De látod amottan a téli világot” (Petőfi)
Ugye, kérdőjel nélkül sem hangsúlyozná ezt senki másképp, csak kérdésként?
És itt van mindjárt az ellentéte, ahol formailag szerepel kérdőszó, mégsem visszük fel a mondat végén a hangsúlyt, ahogy azt nyelvtanból tanultuk:
„Felel a refrén, régi nóta:
De hol van a tavalyi hó” (Villon)
Ezért aztán én már régóta igen óvatosan bánok a kérdőjelekkel, csak akkor használom, ha a kérdés valóban hangsúlyozandó, súlyos a vers mondanivalója szempontjából.
Hasonló a helyzet a felkiáltó jelekkel is. Ne használjuk, csak ha igazán „felkiáltanánk”. Hiszen egy fájdalomról szóló versben sűrűn használnánk szívünk szerint, de képzeljük csak el, hogy az előadóművész írásjeleink szerint olvasná fel: a végén már kiabálnia kellene.
Hiszen az írásjelek „utasítások” a helyes hangsúlyozáshoz. Figyeljétek csak meg József Attila versében:
„Segítsetek!
Ti kisfiuk, a szemetek
pattanjon meg ott, ő ahol jár.
Ártatlanok,
csizmák alatt sikongjatok
és mondjátok neki: Nagyon fáj.”
(József Attila)
A pontosvesszőről és a kettőspontról
A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszővel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait.
Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessző, ha a tagmondatok kapcsolata laza:
"Fut a rabló megrakottan,
nyomja vállát súlyos préda;
s a bitang nép, a sok céda,
veszekedik a lopotton."
(Arany János: Az egri leány)
"Fölfelé megy a borban a gyöngy;
jól teszi,
tőle senki e jogát el
nem veszi."
(Vörösmarthy Mihály: Fóti dal)
A felsorolásban pontosvesszőt is használunk, ha azonos szerepű, vesszőkkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másneműekből álló sorozattól:
Az ilyen jellegű felsorolások végén a stb. elé is pontosvesszőt kell tenni.
Kedvenc példám:
„Dagassz gázlángnál kenyeret,
vagy égess lukas, vörös téglát;
törje kapa a tenyered;
áruld magad, míg leng a szoknyád;”
(József Attila: A tőkések hasznáról)
A vessző helyére kettőspont is kerülhet, főleg ha az értelmező felsorolást tartalmaz:
„S égtek lelkemben kis rőzse-dalok;
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak… „
Kettőspontot használunk, amikor egy-egy gondolatra akarjuk felhívni a figyelmet, vagy ha jelezni akarjuk, hogy a kettőspontot követő tagmondat fontosabb következtetést vagy magyarázatot tartalmaz:
" S ilyen legyen dalom: egy villám fénye,
egy könny, kimondva ezrek kínjait;
kit nem hevít korának érzeménye,
szakítsa ketté lantja húrjait."
(Eötvös József: Én is szeretném)
A kettőspont előtt nem használunk szóközt, utána viszont igen.
Vitaindítónak ennyi talán elég is lesz. :-)
Ejtsünk még néhány szót az aposztrófról is.
Én úgy tanultam: mindig a szó után jelenik meg és szóköz nélkül tapad hozzá. Betűhiányt vagy szórövidülést jelez.
A kötőjelről és a gondolatjelről:
Kötőjel :
Ritka, alkalmi, egyedi összetételek esetén (előtte, utána nincs szóköz)
* rőzse-dalok, gyémánt-hitemet, köd-gubában, bogáncs-szívem, kő-iszonyatját,
a gondolatjelet szóköz előzi meg, és szóköz vagy írásjel követi
(jele: –) Leggyakrabban közbevetés esetén használjuk.
A közbevetés
Az olyan szót vagy szókapcsolatot, amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba, vesszők, gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük. Példák:
Évi, bár még át tudott volna szaladni az úttesten, előbb hagyta elmenni a teherautót.
Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – előbb hagyta elmenni a teherautót.
Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) előbb hagyta elmenni a teherautót. Stb.
Álljon itt végül egy bonyolultan központozott idézet tanulságul:
Állata őrzeni alabárdost:
„Lélek az ajtón se be, se ki!…”
„Hátha az anyja, szép huga már most
jönne siratni?” – „Vissza neki;
jajj, ki parancsom, élve, szegi!”
(Arany János: Tetemre hívás)
"Fáj ma a testem-lelkem
összetört gyémánt lettem
lázasan fájok éppen
valahol más vidéken
kóborol a lelkem.." |
  
|
| Szerző |
RE: Az írásjelek használata a versben—beszélgessünk róla |
hova
Tag
Hozzászólások: 1
Lakóhely:
Regisztrált: 13.05.09 |
| Elküldve: 19-06-2009 13:59 |
|
|
Kedves Marie!
Köszönöm ezt a részletes írást az írásjelek használatáról.Én sokat tanultam belőle.Oly régen talultam már a helyesírást,hogy a szabályokat sem pontosan tudom,de sokat változott és változik is folyamatosan,- napjainkban is.Engem gátol néha a vers feltöltésénél a bizonytalanság.Voltam már,úgy,hogy nem tettem föl mert nem szerettem volna nevetséges lenni.Tudom van rá megoldás máshol lekérdezni,de hidd el nem árt róla beszélni.Magam részérők köszönöm az ismereteket,és a meglévők felelevenítését. |
|
| Szerző |
RE: Az írásjelek használata a versben—beszélgessünk róla |
sziszifusz
Tag
Hozzászólások: 483
Lakóhely: budapest
Regisztrált: 24.02.08 |
| Elküldve: 19-06-2009 17:28 |
|
|
Kedves Marie!
Remek ötlet tőled ez a vita, - beszélgetésindító írás.
Vagy vita; beszélgetésindító,
vagy vita és beszélgetésindító.... Hogy is van ez?
Óriási hiányt kezeltél le vele.
Magam is rengeteget küszködök az írásjelekkel.
Egy éve GO-TI figyelmeztetett, hogy túl sok vesszőt használok.
Azóta sikerült ezt a valós hibámat kicsit leredukálnom.
De így is temérdek a gondom. Ígazad van, a versírásban nem a szigorú nyelvtani szabályok a mérvadóak, mindent a vers érthetőségéhez kell alárendelni. De természetesen bizonyos mértékig be kell tartani a szabályokat.
A gond az inkább, hogy miképpen oldjuk meg ezeket a nehéz helyzeteket.
Ebben nagy segítséget nyújthat mindaz amit leírtál.
Ez igazán értékes, érdekes téma! Remélem még folytatjuk... |
|
| Szerző |
RE: Az írásjelek használata a versben—beszélgessünk róla |
reitinger jolan
Tag
Hozzászólások: 840
Lakóhely:
Regisztrált: 09.01.08 |
| Elküldve: 19-06-2009 20:07 |
|
|
Kedves Marie!
Nagyon hasznos tartom ezen infornációdat, remélem sokan elolvassák, értelmezik és használják.
A szabályokat manapság inkább mindenki felrúgni szereti, mert azt hiszi attól lesz modern. |
|
| Szerző |
RE: Az írásjelek használata a versben—beszélgessünk róla |
Nagyerdessy
Tag
Hozzászólások: 193
Lakóhely:
Regisztrált: 01.01.08 |
| Elküldve: 19-06-2009 20:20 |
|
|
Mint mindent, bizonyos fokig a z írást is lehet tanulni. Figyelembe véve a napjaink sajátosságait is.
Viszont érdemes elgondolkodni, hogy az idő teltével nem megy-e az értelem terhére.
Mert hogy ís írta Petőfi azt a mondatot? Nincs kezünkben az eredeti szöveg.
És mindennek megvan a maga helye. És divatmentesen.
Mihály 
Mindannyian akarunk valamit.
A kérdés csak az, mi az a valami, és mindannyian egyet akarunk e.
Társ leszel az utamon?
Csak egy darabig jössz vélem?
Köszönöm.
Mond el hová megyek és miért, hátha érdekel valakit.
A hit legyen véled barátom! És az alázat embertársaid felé. |
|
| Szerző |
RE: Az írásjelek használata a versben—beszélgessünk róla |
Marie Marel
Tag
Hozzászólások: 35
Lakóhely: Budapest
Regisztrált: 10.10.08 |
| Elküldve: 25-06-2009 14:47 |
|
|
Kedves Joli! Ahhoz a részéhez kapcsolódnék a hozzászólásodnak, ami a modernséggel kapcsolatos.
Igen, sokan tényleg azt hiszik, hogy a modern (vagy éppen fiatal) költőnek már nem is kell megtanulnia a "költői mesterséget". Pedig szerintem mint, minden dolog, ez is tanulható. (Persze, tehetség nélkül fabatkát se ér.)
Sokan, sokszor hivatkoznak tanulás helyett inkább a "költői szabadság" fogalmára.
Jót szoktam mosolyogni rajta, mert bevallom őszintén, semmi pénzért el nem hiszem, hogy az illető tisztában volt a szabály mibenlétével, amit megszegett.
Szerintem, a költői szabadság azt jelenti, hogy tökéletesen tisztában vagyunk egy szabállyal, azonban a nagyobb hatás kedvéért, tudatosan mellőzzük az alkalmazását.
Két dolog hangsúlyos ebben, az, hogy először meg kell tanulni a szabályokat és az, hogy "tudatosan" cselekszünk.
No, mára csak ennyi. :-)
Örülök, hogy olvastátok. Remélem, lesz aki hasznát veszi i kis írásomnak. :-))
"Fáj ma a testem-lelkem
összetört gyémánt lettem
lázasan fájok éppen
valahol más vidéken
kóborol a lelkem.." |
|
| Szerző |
RE: Az írásjelek használata a versben—beszélgessünk róla |
Nagyerdessy
Tag
Hozzászólások: 193
Lakóhely:
Regisztrált: 01.01.08 |
| Elküldve: 25-06-2009 17:47 |
|
|
Szabadság! Akár írói is! Sokan nem tudják, hogy nem más, mint követhető rend!
Mihály
Mindannyian akarunk valamit.
A kérdés csak az, mi az a valami, és mindannyian egyet akarunk e.
Társ leszel az utamon?
Csak egy darabig jössz vélem?
Köszönöm.
Mond el hová megyek és miért, hátha érdekel valakit.
A hit legyen véled barátom! És az alázat embertársaid felé. |
|
| Szerző |
RE: Az írásjelek használata a versben—beszélgessünk róla |
Tropfeherke
Tag
Hozzászólások: 743
Lakóhely:
Regisztrált: 19.04.08 |
| Elküldve: 07-12-2009 14:07 |
|
|
Kedves Marie!
A szabálytanulás - mint minden bővülgető tágulat a fejen - egy életen át tart. Ki hol tart, és mit fogadott be, abból gazdálkodik.
Ha nekirohansz egy ifju titánnak, vagy titanillának, biztosan védekezni fog, vagy elsírja magát, és iszkol vissza a csigaházba.
Valami mindenképpen történik. Tudatába kerül, hogy más nem, vagy nem úgy érti a szavait, mint ő gondolta.
Ez után jön a feltámadás, ha jön. De a feltámadáshoz kell az úr.
A hibásnak vélt tartalomhoz más írásokból fog magának bástyát fabrikálni. Az úr - ebben az esetben a Költészet - igazolni fogja őt.
Csak magamból indulok ki.
Ha egy beszélgetésben rossz szórendet használok, megállok (gondolatjel), magyarázkodom újra megállok (gondolatjel) és kimászom a gödörből.
A hibáink mindig fontosak. Minden írásjel fontos, mert azért tesszük oda. Illetve hol ide, hol oda. Ettől leszünk még humorosak is. Már ha van a hallgatónak antennája fogni ezeket a jeleket.
Itt a Napkorongon van egy lehetőség a szöveg kiküldése előtt megtekinteni a leírtakat.
Nagyon jó, hogy más sorrendben, más (végleges)képen látjuk a kigondoltakat.
Még lehet javítani.
... és ha mégis kiment a hiba, akkor fórumtémában működik a kedvenc barátnőm: Edit.
A sün nem fehér bogár
Szerkesztette: Tropfeherke - 07-12-2009 14:08 |
|
| Szerző |
RE: Az írásjelek használata a versben—beszélgessünk róla |
geisz laszlo
Tag
Hozzászólások: 506
Lakóhely: Sopron
Regisztrált: 28.02.09 |
| Elküldve: 08-12-2009 23:47 |
|
|
Az írásjelekkel kapcsolatban, többen jelezték felém, hogy vesszőmániás vagyok. Mások azt írták, hogy verseim zenélnek.
Elemeztem pár írásom.
Mottóm segített a felismerésben.
Legtöbb írásom dallamként motoszkál bennem születése előtt.
Bár kottázni már nem tudok, úgy érzem, hogy a kotta szünetjelei helyére vesszőt kell tennem.
Én nem írok verseket, csak dallamokból kötök virágcsokrokat.
Szerkesztette: geisz laszlo - 08-12-2009 23:52 |
|
|
|
|
|
Ma 2025. július 01. kedd,
Annamária napja van.
Holnap Ottó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
