|
Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,208
|
|
|
Üdvözöllek oldalunkon!
Ez a portál egyaránt összefogja a kezdõ és már érett alkotók közösségét és bátorító, szeretettel kritizáló magatartásával segíti minden alkotó mûvészi kibontakozását.
A beküldött versek és prózák szerkesztése általában reggel öt és este hét között történik. Ha valaki este küldi be az alkotását, elõfordulhat, hogy csak másnap kerül kiszerkesztésre. Ebben az esetben vagy ismét csak este, vagy másnap küldjetek be új mûveket. Megértéseteket köszönjük.
Politikai tartalmú írásokat nem fogadunk és nem közlünk!
Minden látogatót szeretettel várunk! Szerkesztõség
|
Derengél, nem lanyhán az ősz, (Nyár inal!) már itt van hűlő levegőben, hevenyen bősz!
Urak! Fecskét le, vegyetek nyeles gatyát, akadályozzátok |
|
Kora reggel van, már pirkadgat a természet, ébredővé teszi a lelkeket!
Felhőtlen az ég, egyre messzebb látni, nem fáradtság így ezt csak ki kell próbálni… |
|
tavasz van május szirom-nő szerelem
arcát eső veri szél cibálja
szűzi élményeket ébreszt törékeny
a bodor szépség hanyatlik bája
|
|
Mint felfordított szakajtók álltak a dombok,
mögöttük a nap felhők között bujdosott.
Egy pillanatra megállt a hegygerinc tetején,
aztán mintha legurúlt volna tüzes mezején.
|
|
Unottan ül,
és nagyon szép
fekete haja dühös
fénylő kezére, |
|
Ritka, kitaposatlan arcoddal jöttél,
Szelíd helyekről, őszinte gondolatokkal,
Te az égi szférákban született cseleszta,
Billentyűs harangjátékom, lefeküdtél belém vágyat oltva.
|
|
Azt hiszem már nem szeretlek, véremmel búcsúdban nem gyengítelek.
Könnyem már elfogyott, nem sírok, hogy létezel, tavaszban, ha érkezel.
|
|
Dőlnek a reggeli, éji, esti hőmérsékletek,
Én a régi szebb-jobb régi-időre emlékezek! |
|
Szent István király magasztalva az égig,
Menjünk vissza a történet kezdetéig.
Mondjunk itéletet az igaz bünös felett..
Szabadítsuk fel a régóta bújkáló szellemet
|
|
Ülök a dolgozó szobámba és elmerengek,
Mesélek magamnak, mint az óvónő egy indián regényt,
|
|
Kísértetként itt vagyok elmúlt múlt meg közelgő jövő között,
Illúzió minden, a nyárhoz kapcsolódó álmom, összetört.
|
|
A forró esőben kiöntjük szeretetünket
És a nap feléleszti a szerelem iránti vágyat,
Már az őszi hónapokból várjuk érkezését
Őfelségének díszletét, a forró nyarat.
|
|
Úristen!
Micsoda kék ég.
A szépség.
|
|
Az ember csak nézi a fent egyenest feszülő kék eget
És szeme sarkából észreveszi, koszos előfelleget.
|
|
Minden élet más, ezt kell összhangba hozni,
Jó volt régen… vágtatott a lovaskocsi...
Folytathatnám én tán’ a végtelenségig,
Inkább 'fessünk' keresztrejtvényt, de azt végig. |
|
Gyűlölet fonta körül ezt a világot,
amiből könnyen kilábalni nem látok.
Minden,ember, ember ellen történik,
kik a megértést keresik, nem lelik.
|
|
Vártalak !
Nem jöttél,
egyedül vagyok,
kínlódok,
|
|
Délután még nagyot napoztam,
Esteledik, nemrég napoztam.
Mélyre kékül az ég,
Ez feszélyezettség…
Árnyakban hosszasan napoztam.! |
|
Mindig van egy vastag fa, így ahová akarok, oda nem látok!
De igy is meglelhettem egy volt csőszkunyhót, egy nagyon ronccsá omlót.
|
|
Mert nem arról szól az élet,
amiről szólni kéne.
S lám így csak kudarcában is
most mélyen szégyenébe réved ! -
|
|
Furcsák vagyunk mi emberek,
Összetételünk zavaros egyveleg.
Külömséget cask úgy tudjuk meg,
Ha megismerjük másik felünket. |
|
Nem érdekel már a korom,
iszogatva drága borom,
élvezem az életemet,
mielőtt még mélyre temet
sorsom éltes vén lapátja.
|
|
nem töri el a megrepedt nádat
füstölgő romokon pislogó mécset
a földön gonoszul vihar támad
ne várj amíg a segítség elkésett
|
|
Mese nem volt, e napon megszülettél
Létednek értelme volt… közénk jöttél!
Megszülettél, hogy végre láthasd a saját világod,
Benne volt, hogy majd átélhesd a saját boldogságod…
|
|
Ott mélyen legbelül,
létezik egy talány,
szívemnek érinthetetlen,
szent balkonán:
|
|
|
|
Ma 2024. szeptember 20. péntek, Friderika napja van. Holnap Máté, Mirella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|